2011. július 04., 07:562011. július 04., 07:56
Az euróövezeti országok pénzügyminiszterei szombat este távtanácskozás keretében vitatták meg a görög gazdasági és pénzügyi helyzetet, köztük azt a tervet, hogy az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap most futó, 110 milliárd eurós hitelprogramjának lejárta utáni időszakra egy másik – várhatóan 2014-ig tartó – programot is indítanak. Ez utóbbiról várhatóan a miniszterek következő hivatalos találkozóján, július 11-én születhet döntés. A 340 milliárd euróra rúgó görög államadósság rendezéséhez elengedhetetlen a nemzetközi segítség, amellyel az egész euróövezet válságát is igyekeznek elkerülni. Athén heteken belül államcsődöt jelenthetett volna, ha nem érkezik időben a 12 milliárdos újabb hitelrészlet. A miniszterek a szombati megbeszélés után közleményben jelentették be, hogy engedélyezték a 12 milliárd eurós hitelrészlet kifizetését. Az átutalásra így július 15-éig sor is kerülhet. A részletből 8,7 milliárdot az Unió, 3,3 milliárdot pedig a Nemzetközi Valutaalap finanszíroz.
A hitelről szóló kedvező döntés előfeltétele az volt, hogy Athénban a parlament elfogadja az újabb takarékossági programot, amely közel 30 milliárd eurónyi kiadáscsökkentést tesz lehetővé, és egy jelentős privatizációs programot is magában foglal. Miután ez a héten megtörtént, az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso és az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy közös közleményben jelentette be: „megvannak a feltételek ahhoz, hogy Görögország megkapja a mentőcsomag következő részletét, illetve ahhoz, hogy felgyorsuljanak az egyeztetések a második csomagról”.
A szombati közlemény is üdvözölte ezeket a lépéseket, és sürgették a görög politikai pártokat a program támogatására, valamint gyors és alapos gyakorlatba ültetésére. Már a görög parlamenti szavazást követően számos nyilatkozó azt is hangoztatta, hogy kiemelten fontos a konszolidációs program teljes körű végrehajtása. A legnagyobb hitelezők – köztük Németország – nem hagytak kétséget afelől, hogy az újabb részletekhez való hozzájárulásuk a reformok és a takarékossági intézkedések kivitelezésének a függvénye is.
A brüsszeli közlemény hangsúlyozta, hogy az újabb többéves hitelprogramhoz is szükség lesz a konszolidációs intézkedések melletti görög elkötelezettség egyértelmű kinyilatkoztatására, illetve az ambiciózus reform- és privatizációs lépések következetes gyakorlatba ültetésére. A tíz nap múlva esedékes újabb pénzügyminiszteri találkozón már az újabb program nagyságáról is döntés születhet, bár brüsszeli beszámolók szerint a részletek kidolgozása akár szeptemberre is áttolódhat. Az eddigi utalások szerint annak mérete hasonló lesz a mostani csomagéhoz, tehát meghaladhatja a 100 milliárd eurót.
| Idén a görög gazdaság várhatóan 3,9 százalékkal zsugorodik, valamivel nagyobb mértékben az eddig várt 3,5 százaléknál, de jövőre már nő a hazai össztermék, nyilatkozta a Reutersnak az új görög pénzügyminiszter pénteken. Evangelosz Venizelosz (képünkön) rámutatott arra, hogy gazdaságnövekedés nélkül nem lehet teljesíteni a stratégiai célokat. A júniusban kinevezett pénzügyminiszter fő feladatának a nem hatékonyan működő adórendszer átalakítását, valamint a privatizációs tervek végrehajtását jelölte meg. A kormány tervei szerint 2015-ig összesen 50 milliárd dollár értékű állami vagyont ad el Görögország, ebből az idén 5 milliárd dollárnyit, jövőre további 10 milliárd dollárnyit. A kormányzó szocialista kormány felállása óta eltelt 19 hónapban egyetlen privatizációs ügyletet sem fejeztek be. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!