2011. július 04., 07:562011. július 04., 07:56
Az euróövezeti országok pénzügyminiszterei szombat este távtanácskozás keretében vitatták meg a görög gazdasági és pénzügyi helyzetet, köztük azt a tervet, hogy az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap most futó, 110 milliárd eurós hitelprogramjának lejárta utáni időszakra egy másik – várhatóan 2014-ig tartó – programot is indítanak. Ez utóbbiról várhatóan a miniszterek következő hivatalos találkozóján, július 11-én születhet döntés. A 340 milliárd euróra rúgó görög államadósság rendezéséhez elengedhetetlen a nemzetközi segítség, amellyel az egész euróövezet válságát is igyekeznek elkerülni. Athén heteken belül államcsődöt jelenthetett volna, ha nem érkezik időben a 12 milliárdos újabb hitelrészlet. A miniszterek a szombati megbeszélés után közleményben jelentették be, hogy engedélyezték a 12 milliárd eurós hitelrészlet kifizetését. Az átutalásra így július 15-éig sor is kerülhet. A részletből 8,7 milliárdot az Unió, 3,3 milliárdot pedig a Nemzetközi Valutaalap finanszíroz.
A hitelről szóló kedvező döntés előfeltétele az volt, hogy Athénban a parlament elfogadja az újabb takarékossági programot, amely közel 30 milliárd eurónyi kiadáscsökkentést tesz lehetővé, és egy jelentős privatizációs programot is magában foglal. Miután ez a héten megtörtént, az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso és az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy közös közleményben jelentette be: „megvannak a feltételek ahhoz, hogy Görögország megkapja a mentőcsomag következő részletét, illetve ahhoz, hogy felgyorsuljanak az egyeztetések a második csomagról”.
A szombati közlemény is üdvözölte ezeket a lépéseket, és sürgették a görög politikai pártokat a program támogatására, valamint gyors és alapos gyakorlatba ültetésére. Már a görög parlamenti szavazást követően számos nyilatkozó azt is hangoztatta, hogy kiemelten fontos a konszolidációs program teljes körű végrehajtása. A legnagyobb hitelezők – köztük Németország – nem hagytak kétséget afelől, hogy az újabb részletekhez való hozzájárulásuk a reformok és a takarékossági intézkedések kivitelezésének a függvénye is.
A brüsszeli közlemény hangsúlyozta, hogy az újabb többéves hitelprogramhoz is szükség lesz a konszolidációs intézkedések melletti görög elkötelezettség egyértelmű kinyilatkoztatására, illetve az ambiciózus reform- és privatizációs lépések következetes gyakorlatba ültetésére. A tíz nap múlva esedékes újabb pénzügyminiszteri találkozón már az újabb program nagyságáról is döntés születhet, bár brüsszeli beszámolók szerint a részletek kidolgozása akár szeptemberre is áttolódhat. Az eddigi utalások szerint annak mérete hasonló lesz a mostani csomagéhoz, tehát meghaladhatja a 100 milliárd eurót.
| Idén a görög gazdaság várhatóan 3,9 százalékkal zsugorodik, valamivel nagyobb mértékben az eddig várt 3,5 százaléknál, de jövőre már nő a hazai össztermék, nyilatkozta a Reutersnak az új görög pénzügyminiszter pénteken. Evangelosz Venizelosz (képünkön) rámutatott arra, hogy gazdaságnövekedés nélkül nem lehet teljesíteni a stratégiai célokat. A júniusban kinevezett pénzügyminiszter fő feladatának a nem hatékonyan működő adórendszer átalakítását, valamint a privatizációs tervek végrehajtását jelölte meg. A kormány tervei szerint 2015-ig összesen 50 milliárd dollár értékű állami vagyont ad el Görögország, ebből az idén 5 milliárd dollárnyit, jövőre további 10 milliárd dollárnyit. A kormányzó szocialista kormány felállása óta eltelt 19 hónapban egyetlen privatizációs ügyletet sem fejeztek be. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!