2011. július 04., 07:562011. július 04., 07:56
Az euróövezeti országok pénzügyminiszterei szombat este távtanácskozás keretében vitatták meg a görög gazdasági és pénzügyi helyzetet, köztük azt a tervet, hogy az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap most futó, 110 milliárd eurós hitelprogramjának lejárta utáni időszakra egy másik – várhatóan 2014-ig tartó – programot is indítanak. Ez utóbbiról várhatóan a miniszterek következő hivatalos találkozóján, július 11-én születhet döntés. A 340 milliárd euróra rúgó görög államadósság rendezéséhez elengedhetetlen a nemzetközi segítség, amellyel az egész euróövezet válságát is igyekeznek elkerülni. Athén heteken belül államcsődöt jelenthetett volna, ha nem érkezik időben a 12 milliárdos újabb hitelrészlet. A miniszterek a szombati megbeszélés után közleményben jelentették be, hogy engedélyezték a 12 milliárd eurós hitelrészlet kifizetését. Az átutalásra így július 15-éig sor is kerülhet. A részletből 8,7 milliárdot az Unió, 3,3 milliárdot pedig a Nemzetközi Valutaalap finanszíroz.
A hitelről szóló kedvező döntés előfeltétele az volt, hogy Athénban a parlament elfogadja az újabb takarékossági programot, amely közel 30 milliárd eurónyi kiadáscsökkentést tesz lehetővé, és egy jelentős privatizációs programot is magában foglal. Miután ez a héten megtörtént, az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso és az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy közös közleményben jelentette be: „megvannak a feltételek ahhoz, hogy Görögország megkapja a mentőcsomag következő részletét, illetve ahhoz, hogy felgyorsuljanak az egyeztetések a második csomagról”.
A szombati közlemény is üdvözölte ezeket a lépéseket, és sürgették a görög politikai pártokat a program támogatására, valamint gyors és alapos gyakorlatba ültetésére. Már a görög parlamenti szavazást követően számos nyilatkozó azt is hangoztatta, hogy kiemelten fontos a konszolidációs program teljes körű végrehajtása. A legnagyobb hitelezők – köztük Németország – nem hagytak kétséget afelől, hogy az újabb részletekhez való hozzájárulásuk a reformok és a takarékossági intézkedések kivitelezésének a függvénye is.
A brüsszeli közlemény hangsúlyozta, hogy az újabb többéves hitelprogramhoz is szükség lesz a konszolidációs intézkedések melletti görög elkötelezettség egyértelmű kinyilatkoztatására, illetve az ambiciózus reform- és privatizációs lépések következetes gyakorlatba ültetésére. A tíz nap múlva esedékes újabb pénzügyminiszteri találkozón már az újabb program nagyságáról is döntés születhet, bár brüsszeli beszámolók szerint a részletek kidolgozása akár szeptemberre is áttolódhat. Az eddigi utalások szerint annak mérete hasonló lesz a mostani csomagéhoz, tehát meghaladhatja a 100 milliárd eurót.
| Idén a görög gazdaság várhatóan 3,9 százalékkal zsugorodik, valamivel nagyobb mértékben az eddig várt 3,5 százaléknál, de jövőre már nő a hazai össztermék, nyilatkozta a Reutersnak az új görög pénzügyminiszter pénteken. Evangelosz Venizelosz (képünkön) rámutatott arra, hogy gazdaságnövekedés nélkül nem lehet teljesíteni a stratégiai célokat. A júniusban kinevezett pénzügyminiszter fő feladatának a nem hatékonyan működő adórendszer átalakítását, valamint a privatizációs tervek végrehajtását jelölte meg. A kormány tervei szerint 2015-ig összesen 50 milliárd dollár értékű állami vagyont ad el Görögország, ebből az idén 5 milliárd dollárnyit, jövőre további 10 milliárd dollárnyit. A kormányzó szocialista kormány felállása óta eltelt 19 hónapban egyetlen privatizációs ügyletet sem fejeztek be. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!