2011. július 04., 07:562011. július 04., 07:56
Az euróövezeti országok pénzügyminiszterei szombat este távtanácskozás keretében vitatták meg a görög gazdasági és pénzügyi helyzetet, köztük azt a tervet, hogy az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap most futó, 110 milliárd eurós hitelprogramjának lejárta utáni időszakra egy másik – várhatóan 2014-ig tartó – programot is indítanak. Ez utóbbiról várhatóan a miniszterek következő hivatalos találkozóján, július 11-én születhet döntés. A 340 milliárd euróra rúgó görög államadósság rendezéséhez elengedhetetlen a nemzetközi segítség, amellyel az egész euróövezet válságát is igyekeznek elkerülni. Athén heteken belül államcsődöt jelenthetett volna, ha nem érkezik időben a 12 milliárdos újabb hitelrészlet. A miniszterek a szombati megbeszélés után közleményben jelentették be, hogy engedélyezték a 12 milliárd eurós hitelrészlet kifizetését. Az átutalásra így július 15-éig sor is kerülhet. A részletből 8,7 milliárdot az Unió, 3,3 milliárdot pedig a Nemzetközi Valutaalap finanszíroz.
A hitelről szóló kedvező döntés előfeltétele az volt, hogy Athénban a parlament elfogadja az újabb takarékossági programot, amely közel 30 milliárd eurónyi kiadáscsökkentést tesz lehetővé, és egy jelentős privatizációs programot is magában foglal. Miután ez a héten megtörtént, az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso és az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy közös közleményben jelentette be: „megvannak a feltételek ahhoz, hogy Görögország megkapja a mentőcsomag következő részletét, illetve ahhoz, hogy felgyorsuljanak az egyeztetések a második csomagról”.
A szombati közlemény is üdvözölte ezeket a lépéseket, és sürgették a görög politikai pártokat a program támogatására, valamint gyors és alapos gyakorlatba ültetésére. Már a görög parlamenti szavazást követően számos nyilatkozó azt is hangoztatta, hogy kiemelten fontos a konszolidációs program teljes körű végrehajtása. A legnagyobb hitelezők – köztük Németország – nem hagytak kétséget afelől, hogy az újabb részletekhez való hozzájárulásuk a reformok és a takarékossági intézkedések kivitelezésének a függvénye is.
A brüsszeli közlemény hangsúlyozta, hogy az újabb többéves hitelprogramhoz is szükség lesz a konszolidációs intézkedések melletti görög elkötelezettség egyértelmű kinyilatkoztatására, illetve az ambiciózus reform- és privatizációs lépések következetes gyakorlatba ültetésére. A tíz nap múlva esedékes újabb pénzügyminiszteri találkozón már az újabb program nagyságáról is döntés születhet, bár brüsszeli beszámolók szerint a részletek kidolgozása akár szeptemberre is áttolódhat. Az eddigi utalások szerint annak mérete hasonló lesz a mostani csomagéhoz, tehát meghaladhatja a 100 milliárd eurót.
| Idén a görög gazdaság várhatóan 3,9 százalékkal zsugorodik, valamivel nagyobb mértékben az eddig várt 3,5 százaléknál, de jövőre már nő a hazai össztermék, nyilatkozta a Reutersnak az új görög pénzügyminiszter pénteken. Evangelosz Venizelosz (képünkön) rámutatott arra, hogy gazdaságnövekedés nélkül nem lehet teljesíteni a stratégiai célokat. A júniusban kinevezett pénzügyminiszter fő feladatának a nem hatékonyan működő adórendszer átalakítását, valamint a privatizációs tervek végrehajtását jelölte meg. A kormány tervei szerint 2015-ig összesen 50 milliárd dollár értékű állami vagyont ad el Görögország, ebből az idén 5 milliárd dollárnyit, jövőre további 10 milliárd dollárnyit. A kormányzó szocialista kormány felállása óta eltelt 19 hónapban egyetlen privatizációs ügyletet sem fejeztek be. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!