
Kolozsváron a lakások négyzetméterára eléri az 1800 eurót
Fotó: Jakab Mónika
Nem is tűnnek annyira csillagászatinak a kolozsvári lakásárak, ha megnézzük, mekkora a négyzetméterár Párizsban, Tel Avivban vagy Münchenben, tény viszont, hogy egy romániai lakosnak hétévnyi országos átlagbérre van szüksége ahhoz, hogy lakást tudjon magának vásárolni, számos országban pedig kevesebb mint fele ennyi erőfeszítésből is lakástulajdonossá válhat a polgár.
2021. július 19., 12:012021. július 19., 12:01
2021. július 19., 12:462021. július 19., 12:46
A 24 ország 61 városának lakásárait górcső alá vevő Deloitte Property Index is megerősíti, hogy fölényesen a kincses városban a legdrágábbak a lakások, a négyzetméterár eléri az 1800 eurót. A második Bukarest 1440 euróval, a harmadik pedig Temesvár 1270 euróval. A friss elemzés csak ezt a három romániai várost vette be a kutatásba.
A vizsgált városok körében a második legmagasabb árakat Tel Avivban regisztrálták (10 332 euró/négyzetméter), majd München (8700 euró/négyzetméter) és London (7916 euró/négyzetméter) következett.
Ha az országos átlagárat vizsgáljuk, akkor a tízedik kiadásánál tartó Deloitte Property Index történetében először
4000 eurót meghaladó árak vannak még Németországban, Nagy-Britanniában és Izraelben.
Eközben Bulgária a legolcsóbb négyzetméterenként 578 euróval, az utolsó előtti pedig Bosznia-Hercegovina 881 euróval.

Júniusban összesen 54.781 ingatlant adtak el országszerte, 7008-al többet, mint májusban – derül ki az országos kataszteri hivatal (ANCPI) hétfői sajtóközleményéből.
A legnagyobb drágulás Magyarországon volt 2020-ban, ahol az új lakások ára 12,3 százalékkal ugrott meg, a második helyen 10,81 százalékkal osztozik Hollandia és Németország.
Ahhoz, hogy a számadatokat össze lehessen vetni, a kutatás készítői azt is megvizsgálták, hogy mennyire hozzáférhetőek a lakások az egyes országok polgárai számára. Azt nézték, hogy hány éves bruttó átlagbérre van szükség egy, az új standardnak megfelelő 70 négyzetméteres lakás megvásárlására.
A legrosszabb helyzetben a szerbiaiak vannak, ahol 15,2 évnyi átlagbér szükséges a saját lakáshoz.
A legkönnyebben Portugáliában, Belgiumban és Írországban lehet lakást venni, elég ugyanis ehhez 3,1 éves átlagbér.
Mint ismeretes, a 2020-as évi állami költségvetésben 5429 lejes bruttó átlagbérrel számoltak.

A várakozásokkal ellentétben nem hatott ki negatívan a koronavírus-világjárvány, illetve az azzal együtt járó gazdasági válság a romániai ingatlanpiacra. A bankszektor és az ingatlanpiaci szereplők egybehangzóan állítják, hogy a piac stabil, mint ahogy az árak is. De arra is felhívják a figyelmet, hogy a helyzet képlékeny.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
szóljon hozzá!