
Kolozsváron a lakások négyzetméterára eléri az 1800 eurót
Fotó: Jakab Mónika
Nem is tűnnek annyira csillagászatinak a kolozsvári lakásárak, ha megnézzük, mekkora a négyzetméterár Párizsban, Tel Avivban vagy Münchenben, tény viszont, hogy egy romániai lakosnak hétévnyi országos átlagbérre van szüksége ahhoz, hogy lakást tudjon magának vásárolni, számos országban pedig kevesebb mint fele ennyi erőfeszítésből is lakástulajdonossá válhat a polgár.
2021. július 19., 12:012021. július 19., 12:01
2021. július 19., 12:462021. július 19., 12:46
A 24 ország 61 városának lakásárait górcső alá vevő Deloitte Property Index is megerősíti, hogy fölényesen a kincses városban a legdrágábbak a lakások, a négyzetméterár eléri az 1800 eurót. A második Bukarest 1440 euróval, a harmadik pedig Temesvár 1270 euróval. A friss elemzés csak ezt a három romániai várost vette be a kutatásba.
A vizsgált városok körében a második legmagasabb árakat Tel Avivban regisztrálták (10 332 euró/négyzetméter), majd München (8700 euró/négyzetméter) és London (7916 euró/négyzetméter) következett.
Ha az országos átlagárat vizsgáljuk, akkor a tízedik kiadásánál tartó Deloitte Property Index történetében először
4000 eurót meghaladó árak vannak még Németországban, Nagy-Britanniában és Izraelben.
Eközben Bulgária a legolcsóbb négyzetméterenként 578 euróval, az utolsó előtti pedig Bosznia-Hercegovina 881 euróval.

Júniusban összesen 54.781 ingatlant adtak el országszerte, 7008-al többet, mint májusban – derül ki az országos kataszteri hivatal (ANCPI) hétfői sajtóközleményéből.
A legnagyobb drágulás Magyarországon volt 2020-ban, ahol az új lakások ára 12,3 százalékkal ugrott meg, a második helyen 10,81 százalékkal osztozik Hollandia és Németország.
Ahhoz, hogy a számadatokat össze lehessen vetni, a kutatás készítői azt is megvizsgálták, hogy mennyire hozzáférhetőek a lakások az egyes országok polgárai számára. Azt nézték, hogy hány éves bruttó átlagbérre van szükség egy, az új standardnak megfelelő 70 négyzetméteres lakás megvásárlására.
A legrosszabb helyzetben a szerbiaiak vannak, ahol 15,2 évnyi átlagbér szükséges a saját lakáshoz.
A legkönnyebben Portugáliában, Belgiumban és Írországban lehet lakást venni, elég ugyanis ehhez 3,1 éves átlagbér.
Mint ismeretes, a 2020-as évi állami költségvetésben 5429 lejes bruttó átlagbérrel számoltak.

A várakozásokkal ellentétben nem hatott ki negatívan a koronavírus-világjárvány, illetve az azzal együtt járó gazdasági válság a romániai ingatlanpiacra. A bankszektor és az ingatlanpiaci szereplők egybehangzóan állítják, hogy a piac stabil, mint ahogy az árak is. De arra is felhívják a figyelmet, hogy a helyzet képlékeny.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
szóljon hozzá!