Stabil, mint máshol. A Krónikának nyilatkozó szakértő szerint a székelyföldi ingatlanpiacon nincs semmi rendellenesség, nincsenek veszélyre utaló jelek
Fotó: Veres Nándor
A várakozásokkal ellentétben nem hatott ki negatívan a koronavírus-világjárvány, illetve az azzal együtt járó gazdasági válság a romániai ingatlanpiacra. A bankszektor és az ingatlanpiaci szereplők egybehangzóan állítják, hogy a piac stabil, mint ahogy az árak is. De arra is felhívják a figyelmet, hogy a helyzet képlékeny, gyorsan dőlnek meg az elméletek, és a válság előjeleként is értelmezhető az, hogy sokan azt gondolják, az ingatlan lesz a legstabilabb befektetés, az ingatlanban biztonságban lesz a pénzük.
2021. május 07., 19:572021. május 07., 19:57
2021. május 07., 19:582021. május 07., 19:58
Nem torpant meg a romániai ingatlanpiac a koronavírus-világjárvány és a gazdasági válság hatására. Folyamatosan zajlanak az adásvételek, és az árak sem zuhantak meg, sőt enyhén felfele indultak, pedig egy évvel ezelőtt sokan „jósoltak” egy, a 2008-ashoz hasonló ingatlanpiaci krízist. A bankárszakma képviselői szerint a piacon stabil növekedés tapasztalható, ami az árakra és az idei aktív tranzakciók számára egyaránt jellemző.
„Láthatóak a piaci trendek. Tavaly ellenálló volt az ingatlanpiac, a tranzakciók száma egészséges volt, az árak elég stabil intervallumban mozogtak. Összességében véve a piac stabil volt, és ezt látjuk idén is.
– vont mérleget nemrég Mihaela Bîtu, az ING Románia vezérigazgatója a ZF LIVE-nak adott interjúban.
Rámutatott, a mostani helyzet lényegesen jobb, mint volt a 2005–2008-as időszakban, amikor mind a tranzakciók száma, mind a lakások ára magas volt, ez pedig ingatlanpiaci lufihoz vezetett, ami aztán ki is pukkant. A szakember szerint jelenleg nem áll fenn hasonló kockázat.
„Persze nem lehet a mostani időszakot a 2008-as válság előtti periódushoz hasonlítani. Akkor túlfűtöttség volt jellemző, rendkívül gyorsan nőtt a tranzakciók száma, ebben gyakorta semmi ráció sem volt. Ma már jóval nagyobb stabilitásról beszélünk. A trendek egészségesek, nem aggódom az aktívák és az ingatlanpiac alakulása kapcsán” – húzta alá az ING Románia vezérigazgatója.
Hasonlóképpen látják a helyzetet a Krónika által megkérdezett ingatlanpiaci szakemberek is. „Nem tapasztalható kilengés, stabil az ingatlanpiac” – szögezte le megkeresésünkre Bónis Endre, a kolozsvári Reform ingatlanközvetítő cég tulajdonosa. Mint részletezte, meglepő módon a pandémia alatt éppen rohamos növekedést érzékeltek, holott mindenki pontosan az ellenkezőjére számított.
Első körben azt feltételezték, hogy a hitelmoratórium áll a háttérben, de ez nem bizonyult megalapozottnak, a pénzintézetek adatai szerint a magánszemélyek 2-10 százaléka élt ezzel a lehetőséggel, és ők sem feltétlenül azért, mert nem volt pénzük, hanem csak kihasználták, hogy tolhatják a hiteltörlesztést maguk előtt. Valószínűbbnek tűnik, hogy az emberek nem költekeztek, így több a félretett pénzük, amit aztán ingatlanba fektetnek.
Az új ingatlanok vevőmágnesek. Akár már a tervezés szakaszában megveszik a lakásokat Kolozsváron
Fotó: Facebook/Municipiul Cluj-Napoca
„Már 2019-ben emlegették az elemzők a válságszagot, ám az összeomlás nem következett be. A 2008-as válság úgy kezdődött, hogy az embereknek nem volt pénzük, hogy a bankrészleteiket törlesszék, a garanciaként betett lakások maradtak a pénzintézeteknél. Most viszont nagyon kevés bank hirdet elárverezett ingatlant. A piacon ugyanakkor nagy a kereslet, ami az árak magasan tartásában vagy éppen emelkedésében csapódik le” – osztotta meg velünk tapasztalatait Bónis Endre.
– irányította rá ugyanakkor a figyelmünket a szakértő. Mint mondta, nincs garancia arra, hogy meghirdetnek egy lakást négyzetméterenként 2500 euróért, azt el is tudják adni, viszont ha engednének az árból, 2000 euróért rögtön megvennék. A döntések Bónis szerint nem feltétlenül logikusak, nem lehet párhuzamot vonni a bérelhetőség, illetve az ingatlanár között, ugyanis a bérpiac nem emelkedett, stagnál, az ingatlanárak mégis emelkednek.
„A vásárlók már nem számítanak arra, hogy a befektetés 15 év alatt megtérül, nem zavarja őket, ha 20–25 év alatt nyerik vissza az ingatlan árát” – mutatott rá Bónis Endre, aki úgy véli, mivel rengeteg vállalkozás ráfizetett erre a válságra, sokan azt gondolják az ingatlan lesz a legstabilabb befektetés, az ingatlanban biztonságban lesz a pénzük. Ez lehet a következő válság előjele, de amíg van pénz, addig pörög a piac – fogalmazott az ingatlanpiaci szakember.
Azt is kiemelte ugyanakkor, hogy sok régi ingatlant próbálnak értékesíteni, ám ezen a téren is történt változás, a vásárlók „megnyugatiasodtak”: ha fel van újítva a lakás, akkor pillanatok alatt elkel, akár feláron is, de ha le van pusztulva, akkor már csak a befektetőket érdekli, akik viszont soha nem fizetik ki a piaci árat. „Többet adnak az emberek a külcsínre, azt nézik, hogy van felöltöztetve az ingatlan, kevésbé azt, hogy milyen zónában van, hány négyzetméter, hová néznek az ablakok. Így ha valaki most a piacra dob egy modern, felújított lakást, nagyobb eséllyel adja el, mint egy lerobbant lakást, amit inkább befektetők vesznek meg azzal a céllal, hogy felújítsák és továbbadják” – részletezte Bónis Endre. Arra is kitért, hogy
Azonban ez csak időleges fellendülés, hiszen amióta egy-két hete visszaállt az élet Kolozsváron, érződik, hogy egyre nehezebb bejutni a városba Szászfenesről vagy Apahidáról.
Az új építésű ingatlanok ugyanakkor mágnesként vonzzák a vásárlókat, ahogy megjelenik valami a piacon, akár még tervezés szakaszában is megveszik. Ez esetben nem a pillanatnyi haszon vezérli a vásárlókat, hanem a hosszú távú jó befektetés reménye. Bónis Endre felhívta a figyelmet, hogy a helyzet képlékeny, változik, gyorsan dőlnek meg az elméletek.
Fotó: Korter.ro
Nem tart az ingatlanpiac összeomlásától György-Csáki István, a nagyváradi Imobihor ingatlanügynökség vezetője sem. Lapunknak elmondta, az adásvételek száma Bihar megyében is stabil, nincsenek nagy hullámzások. „Biztonságot jelent az ingatlanpiacon, hogy a bankok zökkenőmentesen finanszírozzák a hitelszerződéseket, nem érkeznek visszajelzések, hogy késleltetik, vagy visszautasítják a kéréseket, és ettől az ingatlanpiac zavartalanul működik. Leginkább ettől függ az ingatlanpiac helyzete. Ha egyszer a pénzintézetek szigorítanak, nem adnak hitelt, rövid időn belül összeomolhat a piac, ám egyelőre nincsenek erre utaló jelek” – húzta alá György-Csáki István.
Beszélt ugyanakkor arról is, hogy a befektetők más megyékből is érdeklődnek, olyan telkeket keresnek Nagyváradon, ahová tömbházakat, társasházakat lehet építeni, a beruházások pedig tovább pörgetik a piacot. „Nagyvárad ebből a szempontból még mindig jobb helyzetben van, mint a közeli nagyvárosok,
– ecsetelte a szakember. Hozzátette azonban: lassan már érzékelhető, hogy telítődik a piac, már nincsenek jó helyen beépíthető telkek.
„Minimális mértékben nőtt a kereslet, és csökkent a kínálat, de még mindig kiegyensúlyozott az arány, hiszen folyamatosan vannak újabb befektetések, ingatlanfejlesztések” – fejtette ki a vállalkozó. Kérdésünkre arról számolt be, hogy a tranzakciók vegyesen alakulnak, keresnek üres telket, amelyre később házat építenek, vásárolnak magánházat, régi és új tömbházlakásokat, a városban és a környező településeken is. Az árak pedig folyamatosan, de csak enyhén növekednek, a 2–3 százalékos drágulás pedig még nem befolyásolja a vásárlókedvet.
Fotó: Pixabay.com
Teljesen kiegyensúlyozott piacról számolt be megkeresésünkre Szabó Lehel, a csíkszeredai Well Ingatlanügynökség vezetője is. Mint részletezte, az árak nem emelkednek, de nem is csökkennek, az eladásokban nincsenek fennakadások, a székelyföldi ingatlanpiacon nincs semmi rendellenesség, nincsenek veszélyre utaló jelek. „Szép lassan zajlanak a tranzakciók, nem éreztünk semmilyen drasztikus változást, ami az ingatlanpiacot kibillentené a megszokott mederből” – mondta Szabó Lehel.
Emlékeztetett, évek óta megszokott módon a térség minden városában nagyobb a kereslet, mint a kínálat.
Szabó Lehel rámutatott, az egyetlen tapasztalható változás, hogy az emberek óvatosabbak, körültekintőbben vásárolnak, mint eddig. „Több eladó ingatlant megnéznek, nem ugranak egyből fejest a vásárba. Egy-egy ingatlan iránt általában három-négy vásárló is komolyan érdeklődik, míg végül az egyikkel nyélbe ütjük a vásárt. Az ingatlanközvetítőknek most már jobban meg kell lovagolniuk az üzletet, ritkán fordul elő, hogy egyik nap megnézik az eladásra kínált ingatlant, és a következő napon már meg is kötik a szerződést” – összegzett Szabó Lehel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás nagy lehetőséget jelent Románia gazdasága, különösen az autóipar számára – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton Jászvásáron.
Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.
Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.
Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.
Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.
Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.
Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!