Földbérlet kérdőjelekkel. A bérlő számára a legnagyobb kihívás a szántóföldek tagosítása
Fotó: Farkas Tamás
Egyre ádázabb harc folyik a jó minőségű termőföldekért a mezőgazdasági pályázatok miatt, azonban a hosszabb távú földbérletet szabályozó törvény hiányában a bérlők kiszolgáltatott helyzetben vannak. Szakemberek szerint olyan jogszabályra van szükség, ami arra kötelezi a földtulajdonost, hogy legalább hét évre adja használatba földjét a bérlőnek. Könczei Csaba, a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságának alelnöke a Krónikának leszögezte: a mezőgazdaságot érintő jogszabályok közül a földbérletet szabályozó tervezet abszolút prioritást kell hogy élvezzen.
2025. április 07., 08:012025. április 07., 08:01
Évek óta vita tárgya Romániában a földbérlet, mert az érvényes szabályozás egyoldalúan a földtulajdonos bérbeadó érdekeit védi.
Ha a föld tulajdonosa igényt tart termőföldjére, kaszáló- vagy legelőterületére, a mezőgazdasági év lejártával a bérlő köteles felszabadítani és a bérbeadó rendelkezésére bocsájtani a kérdéses területeket.
A Krónika által megkérdezett agrárvállalkozó szerint ez versenyhelyzetben fordul elő, amikor a település határában terjeszkedni akaró bérlő rálicitál a helyi földbérleti árakra. Portálunknak egy neve elhallgatását kérő, mintegy 500 hektár területet bérlő, és szántóföldi növények – kalászos gabona, repce, napraforgó és kukorica – termesztésével foglalkozó agrárvállalkozó elmondta, hogy a harmincöt gazda közül, akikkel többéves szerződést kötött, öt gazda a harmadik évben meggondolta magát, és követeli, hogy idén ősztől adja át területeiket a tagosított nagy parcellákban.
A szomszédos faluban terjeszkedni akaró másik vállalkozó több mezőgazdasági területre tart igényt a környező falvak határában, ezért a gazdák egy része magasabb bérleti díj fejében átpártolna hozzá.
Próbáltam megemelni a bérleti díjat, de ez sem győzte meg a földtulajdonosokat, mert a másik vállalkozó ellenem hangolja az embereket” – panaszkodott portálunknak az érintett gazda.
A Szilágy megyei gabonatermesztő igazságtalannak tartja a szabályozatlan földbérleti rendszert, ami kiszolgáltatottá teszi a bérlőt a bérbeadó kénye-kedve szerint. A szilágysági agrárvállalkozó képeket mutatott az évekkel ezelőtt bérbe vett mezőgazdasági területeiről. Sok olyan parcellát is elvállalt, amelyek hosszú évek óta parlagon álltak – bokrokat és embermagasságú gazt kellett irtani, és a gyökerektől kitakarítani a szántóföldet –, most pedig a gazda kártérítés nélkül visszaveszi a kitisztított területeit. Közben sokat fektetett tápanyag-utánpótlásba és a gyomirtásba is, ezért jogásszal keresi annak lehetőségét, hogy köztes utat találjanak az elégedetlenkedő földtulajdonosokkal való kiegyezéshez.
A szilágysági földbérlő panasza nem egyedi, sokan ebben ,,a csónakban eveznek”. Könczei Csaba, a képviselőház mezőgazdasági szakbizottságának alelnöke a Krónika érdeklődésére elmondta, hogy a kialakult helyzetet csak erre kidolgozott speciális törvény tudná rendezni, a mezőgazdasági területek bérlése nem ugyanaz a kategória, mint amikor lakást vesz bérbe valaki.
,,Tavaly született a törvényhozásban egy kezdeményezés, amikor az adótörvénykönyv egyik új cikkelyével próbáltuk szabályozni a földtulajdonosok és a bérlők közötti megegyezést. A jogszabály kimondta, hogy a földbérleti szerződés időtartama legalább hét évre kell szóljon.
– foglalta össze az előzményeket a háromszéki RMDSZ-képviselő. A taláros testület tagjai azért vetették el a jogszabályt, mert a földtulajdonosokat képviselő szervezetek szerint az előírás súlyosan korlátozza a tulajdonhoz való hozzáférés jogát.
Ezzel a történet visszakerült a régi mederbe: a bérlő és a bérbeadó között kötendő bérleti szerződésnek tartalmaznia kell azt az előírást is, hogy előzetes felszólítás alapján a földtulajdonos egy év múlva visszaveheti mezőgazdasági területeit a bérlőtől, és semmiféle kártérítés nem terheli.
Könczei szerint jelenleg nincs politikai akarat a kormánypártok részéről arra, hogy az alkotmánybíróság döntése után külön törvényben foglalkozzanak a kérdéssel, holott égető szükség volna rá, mert egyre nagyobb a harc a mezőgazdasági területekért. Ha valaki magasabb bért ígér, vagy a földtulajdonosnak valamiért nem tetszik a bérlő személye, felboríthatja az agrárvállalkozó számításait azzal, hogy egy pályázásra készülő, vagy agrárpályázatot elnyert gazdának meghiúsíthatja a befektetéseit, amivel veszélybe kerülnek a pályázati források is.
Ha ezen túljut a gazda, elviekben egy fél év múlva aláírhatja a föld adásvételéről szóló szerződést – feltéve, ha azt telekkönyvezték.
Könczei Csaba úgy látja, hogy a mezőgazdaságot érintő jogszabályok közül a földbérletet szabályozó törvénytervezet abszolút prioritást kell hogy élvezzen az államelnök-választást követő időszakban, hogy megnyugtatóan lehessen rendezni a romániai mezőgazdasági termelés jövőjét leginkább érintő földbérleti rendszert.
Borúsan látja a nadrágszíjparcellákkal küszködő mezőgazdasági termelők helyzetét Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A szakember prioritásnak nevezte a földek tagosítását a Krónikának adott interjúban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!