
Fotó: Rompres
2007. szeptember 19., 00:002007. szeptember 19., 00:00
A Microsoft azért indított keresetet, mert a brüsszeli bizottság 2004-ben, ötévi vizsgálódás után, 497 millió eurós bírságot szabott ki rá, megállapítva, hogy a Microsoft visszaélt piaci erőfölényével. Az első szankcionált magatartás az volt, hogy a Microsoft az 1998 októbere és a határozat meghozatalának időpontja közötti időszakban megtagadta az „interoperabilitáshoz szükséges információk” versenytársak részére történő átadását és az ilyen információknak a Microsoft termékeivel versenyző termékekben való felhasználásának az engedélyezését. A bizottság korrekciós intézkedésként kötelezte a Microsoftot, hogy tegye hozzáférhetővé minden olyan vállalkozás részére, amely munkacsoportszerverekhez való operációs rendszereket kíván fejleszteni és forgalmazni. A bizottság által szankcionált másik magatartás a Windows operációs rendszer és a Windows Media Player médialejátszó közötti árukapcsolás volt. A bizottság álláspontja szerint ez a magatartás befolyásolta a versenyt a médialejátszók piacán. A bizottság ebben az esetben is korrekciós döntést hozott, arra kötelezve a Microsoftot, hogy hozza forgalomba a Windows átlagfelhasználóknak tervezett változatait, a beépített médialejátszót nem tartalmazó változatát.
A Microsoft keresetet indított az Elsőfokú Bíróságon e határozat megsemmisítése, illetve a vele szemben kiszabott bírság jelentős csökkentése végett. Az Elsőfokú Bíróság az EU második legmagasabb szintű bírói fóruma. A Gates-féle vállalat keresete ennek a közösségi ítélőszéknek a hatáskörébe tartozik. Időközben a mintegy 57 milliárd dollár évi bevétellel „szerénykedő” nagyvállalat vonakodva, de megfizette a közel félmilliárd eurós bírságot, és piacra vitte a Windows Media Player nélküli változatát is. Ám Brüszszel azóta tavaly júliusban újabb 280 millió euróra büntette a céget, mert az addig nem teljesítette az eredeti ítéletben foglalt kötelezettségeit. A különböző büntetőkamatokkal együtt a Microsoft összesen akár egymilliárd eurót is bukhat a történeten.
A bíróság hétfőn kihirdetett ítéletében a brüsszeli bizottságnak adott igazat mindkét ügyben, és fenntartotta az EU eddigi legnagyobb kiszabott bírságát. A szoftverinformációkkal kapcsolatban az ítélet indoklása kiemeli: a bizottság helyes következtetést vont le, amikor a Gates-féle vállalat magatartását monopolhelyzettel való visszaélésnek minősítette.
A hétfői ítélettel kapcsolatban Brad Smith, a Microsoft vezető jogásza kijelentette: alaposan tanulmányozni kívánják az ítéletet, mielőtt döntenek, hogy fellebbezzenek-e. Ha léteznek olyan „kiegészítő lépések”, amelyeket meg kell tenniük annak érdekében, hogy eleget tegyenek az ítéletben foglaltaknak, akkor azokat meg fogják tenni.
Az Elsőfokú Bíróság által hozott határozatok ellen két hónapon belül és kizárólag jogi minősítési kérdésekben, tehát nem az ügyben tett érdemi ténymegállapítások miatt az Európai Közösségek Bíróságához lehet fellebbezést benyújtani, tehát ezzel az ítélettel még aligha kerül pont az ügy végére.
Az Európai Bizottság nyilatkozatban üdvözölte a számára kedvező ítéletet, illetékesei pedig a vállalat piaci részesedése jelentős csökkenését várják az ítélet eredményeként.
A Microsoft versenytársai ugyanakkor azt mondják, hogy a Bill Gates alapította cég azóta sem változtatott „ragadozó” piaci magatartásán. A Google például legutóbb azt tette szóvá, hogy a Windows legújabb verziójába, a Vistába beépítette a Google dokumentumkeresési módszerét, és a Microsoft által kínált asztali számítógépes Vista szoftver blokkolja a Google, a Yahoo és mások által kínált alkalmazásokat. A Red Hat, a világ egyik legnagyobb, nyílt forrású megoldásokat szolgáltató cége is nyilatkozatot tett közzé szeptember 17-én az ítélettel kapcsolatban. A Microsoft-ügyben hozott ítélet nagyszerű hír, Európában éppúgy elősegíti az innovációt és bővíti a fogyasztók választási lehetőségeit, mint a világ többi részén. A bíróság megerősítette: a versenyjog nem engedi meg a monopolhelyzetben levő cégeknek, hogy piaci erőfölényükkel visszaélve karanténba zárják a fogyasztókat, és megfojtsák új versenytársaikat – mondta Matthew Szulik, a Red Hat elnök-vezérigazgatója.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.