Megéri? Fizetett szabadórákkal kompenzálható a túlórázás a közszférában
Fotó: Pexels
A rendes munkaidőn felül végzett túlmunka, valamint a törvényes ünnepnapokon, a heti pihenőnapokon és más olyan napokon végzett munka, amelyeken a törvény értelmében nem dolgoznak, az elvégzését követő 60 naptári napon belül fizetett szabadórákkal kompenzálandó, bizonyos feltételek mellett azonban fizetett pótlékkal is díjazható – írja elő a közpénzekből fizetett alkalmazottak bérezéséről szóló törvény tervezete, amelyet hétfőn bocsátott közvitára a Munkaügyi, Családügyi, Ifjúsági és Társadalmi Szolidaritási Minisztérium.
2026. május 25., 21:462026. május 25., 21:46
A dokumentum szerint amennyiben a fizetett szabadidővel történő kompenzálás az első bekezdésben előírt 60 napos határidőn belül nem lehetséges, a rendes munkaidőn felül végzett túlmunkát a következő hónapban a teljesített túlóráknak megfelelően az alapbér, a beosztási zsold/beosztási illetmény, illetve a besorolási juttatás 75 százalékának megfelelő pótlékkal fizetik ki.
„A rendes munkaidőn felül végzett túlmunka, valamint a törvényes ünnepnapokon, a heti pihenőnapokon és más olyan napokon végzett munka, amelyeken a törvény értelmében nem dolgoznak,
Amennyiben a fizetett szabadórákkal történő kompenzálás az (1) bekezdésben előírt határidőn belül nem lehetséges, a rendes munkaidőn felül végzett túlmunkát a következő hónapban a teljesített túlóráknak megfelelően az alapbér, a beosztási zsold/beosztási illetmény, illetve a besorolási juttatás 75 százalékának megfelelő pótlékkal fizetik ki” – szerepel az Agerpres által idézett tervezetben.
A törvénytervezet 18. cikkének 3. bekezdése ugyanakkor kimondja: „amennyiben a fizetett szabadórákkal történő kompenzálás az (1) bekezdésben előírt határidőn belül nem lehetséges, a heti pihenőnapokon, törvényes ünnepnapokon és más olyan napokon végzett túlmunkát, amelyeken a hatályos szabályozások értelmében nem dolgoznak,
A tervezet szerint a munka kifizetésére csak akkor kerülhet sor, ha a túlórák elvégzését a hierarchikus felettes írásban rendelte el, és az nem haladja meg az évi 360 órát. „Évi 180 órát meghaladó túlórázás esetén szükség van a reprezentatív szakszervezetek vagy adott esetben az alkalmazottak képviselőinek törvény szerinti beleegyezésére” – jegyzi meg az idézett forrás.
Ugyanakkor azokon a munkahelyeken, ahol a rendes munkaidő időtartamát külön törvények napi nyolc óra alá csökkentették, az így jóváhagyott munkaprogram túllépése csak ideiglenesen történhet, és
Emellett a túlmunka után járó pótlékra vonatkozó cikkely előírásai kiemelik, hogy ezek nem vonatkoznak azokra a személyekre, akiket órabéres rendszerben fizetnek, akik ugyanazon közintézményen vagy hatóságon belül több tisztséget halmoznak, illetve akik részmunkaidőben foglalkoztatottak. Ugyanakkor a túlmunka után járó pótlékot nem veszik figyelembe a törvénytervezet 21. cikkének 2. bekezdésében előírt pótlékplafon meghatározásakor.
Az éjszakai munkáért járó pótlékkal kapcsolatban a jogszabálytervezet kimondja: az a személyzet, amely rendes munkaprogramja szerint 22 és 6 óra között végzi tevékenységét, az ebben az időszakban ledolgozott órák után az alapbér, a beosztási zsold/beosztási illetmény, illetve a besorolási juttatás 25 százalékának megfelelő éjszakai pótlékban részesül, amennyiben az így ledolgozott idő a rendes munkaidőből legalább három éjszakai órát tesz ki.
Akárcsak a túlmunka után járó pótlék esetében, az éjszakai pótlékot sem veszik figyelembe a dokumentumban előírt pótlékplafon meghatározásakor. A fizetéseket szabályozó törvény 2027. január 1-jén léphet hatályba.
A közszférában a legalacsonyabb és a legmagasabb alapfizetés aránya 1 a 8-hoz, a 2027-re javasolt referenciaérték pedig 4100 lej – derül ki a közalkalmazotti bértörvény hétfőn közvitára bocsátott tervezetéből.
A közszférában alkalmazandó egységes bértörvény új tervezete 151 pótlékból 87-et megszüntet, ami közel 57 százalékos csökkentést jelent – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!