Megéri? Fizetett szabadórákkal kompenzálható a túlórázás a közszférában
Fotó: Pexels
A rendes munkaidőn felül végzett túlmunka, valamint a törvényes ünnepnapokon, a heti pihenőnapokon és más olyan napokon végzett munka, amelyeken a törvény értelmében nem dolgoznak, az elvégzését követő 60 naptári napon belül fizetett szabadórákkal kompenzálandó, bizonyos feltételek mellett azonban fizetett pótlékkal is díjazható – írja elő a közpénzekből fizetett alkalmazottak bérezéséről szóló törvény tervezete, amelyet hétfőn bocsátott közvitára a Munkaügyi, Családügyi, Ifjúsági és Társadalmi Szolidaritási Minisztérium.
2026. május 25., 21:462026. május 25., 21:46
A dokumentum szerint amennyiben a fizetett szabadidővel történő kompenzálás az első bekezdésben előírt 60 napos határidőn belül nem lehetséges, a rendes munkaidőn felül végzett túlmunkát a következő hónapban a teljesített túlóráknak megfelelően az alapbér, a beosztási zsold/beosztási illetmény, illetve a besorolási juttatás 75 százalékának megfelelő pótlékkal fizetik ki.
„A rendes munkaidőn felül végzett túlmunka, valamint a törvényes ünnepnapokon, a heti pihenőnapokon és más olyan napokon végzett munka, amelyeken a törvény értelmében nem dolgoznak,
Amennyiben a fizetett szabadórákkal történő kompenzálás az (1) bekezdésben előírt határidőn belül nem lehetséges, a rendes munkaidőn felül végzett túlmunkát a következő hónapban a teljesített túlóráknak megfelelően az alapbér, a beosztási zsold/beosztási illetmény, illetve a besorolási juttatás 75 százalékának megfelelő pótlékkal fizetik ki” – szerepel az Agerpres által idézett tervezetben.
A törvénytervezet 18. cikkének 3. bekezdése ugyanakkor kimondja: „amennyiben a fizetett szabadórákkal történő kompenzálás az (1) bekezdésben előírt határidőn belül nem lehetséges, a heti pihenőnapokon, törvényes ünnepnapokon és más olyan napokon végzett túlmunkát, amelyeken a hatályos szabályozások értelmében nem dolgoznak,
A tervezet szerint a munka kifizetésére csak akkor kerülhet sor, ha a túlórák elvégzését a hierarchikus felettes írásban rendelte el, és az nem haladja meg az évi 360 órát. „Évi 180 órát meghaladó túlórázás esetén szükség van a reprezentatív szakszervezetek vagy adott esetben az alkalmazottak képviselőinek törvény szerinti beleegyezésére” – jegyzi meg az idézett forrás.
Ugyanakkor azokon a munkahelyeken, ahol a rendes munkaidő időtartamát külön törvények napi nyolc óra alá csökkentették, az így jóváhagyott munkaprogram túllépése csak ideiglenesen történhet, és
Emellett a túlmunka után járó pótlékra vonatkozó cikkely előírásai kiemelik, hogy ezek nem vonatkoznak azokra a személyekre, akiket órabéres rendszerben fizetnek, akik ugyanazon közintézményen vagy hatóságon belül több tisztséget halmoznak, illetve akik részmunkaidőben foglalkoztatottak. Ugyanakkor a túlmunka után járó pótlékot nem veszik figyelembe a törvénytervezet 21. cikkének 2. bekezdésében előírt pótlékplafon meghatározásakor.
Az éjszakai munkáért járó pótlékkal kapcsolatban a jogszabálytervezet kimondja: az a személyzet, amely rendes munkaprogramja szerint 22 és 6 óra között végzi tevékenységét, az ebben az időszakban ledolgozott órák után az alapbér, a beosztási zsold/beosztási illetmény, illetve a besorolási juttatás 25 százalékának megfelelő éjszakai pótlékban részesül, amennyiben az így ledolgozott idő a rendes munkaidőből legalább három éjszakai órát tesz ki.
Akárcsak a túlmunka után járó pótlék esetében, az éjszakai pótlékot sem veszik figyelembe a dokumentumban előírt pótlékplafon meghatározásakor. A fizetéseket szabályozó törvény 2027. január 1-jén léphet hatályba.
A közszférában a legalacsonyabb és a legmagasabb alapfizetés aránya 1 a 8-hoz, a 2027-re javasolt referenciaérték pedig 4100 lej – derül ki a közalkalmazotti bértörvény hétfőn közvitára bocsátott tervezetéből.
A közszférában alkalmazandó egységes bértörvény új tervezete 151 pótlékból 87-et megszüntet, ami közel 57 százalékos csökkentést jelent – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Átmeneti bérkülönbözetre lesznek jogosultak azok a közalkalmazottak, akiknek az új bértörvény alkalmazása után csökkenne a fizetésük. Az összeget havonta folyósítják 2031. december 31-éig.
A közszférában alkalmazandó egységes bértörvény új tervezete 151 pótlékból 87-et megszüntet, ami közel 57 százalékos csökkentést jelent – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru.
A közszférában a legalacsonyabb és a legmagasabb alapfizetés aránya 1 a 8-hoz, a 2027-re javasolt referenciaérték pedig 4100 lej – derül ki a közalkalmazotti bértörvény hétfőn közvitára bocsátott tervezetéből.
Az Európai Unióban áprilisban jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak: márciushoz képest a gázolaj átlagosan 7,9 százalékkal, a benzin pedig 2,4 százalékkal drágult – derül ki az Eurostat hétfőn ismertetett adataiból.
Az üdülési csekkek értékének csökkenése és a vásárlóerő csökkenése egyelőre némileg visszafogta a június 1-jei hosszú hétvégére érvényes foglalásokat; az utazásszervezők szerint idén megugorhat a kereslet a last minute ajánlatok iránt.
Több száz millió lejt szánnak idén a két népszerű lakosságtámogató programra, az új autók vásárlását, illetve az ezúttal csak energiatárolók beszerzését ösztönző napelemes projektekre. Azonban továbbra is sok a kérdőjel.
Az Európai Unió Tanácsa egy évre felfüggesztette az uniós mezőgazdasági termelésben használt nitrogénalapú műtrágyákra – köztük a karbamidra és az ammóniára – kivetett vámtarifákat – közölte az uniós tanács pénteken.
Az elnöki hivatal pénteken bejelentette, hogy a PSD, a PNL, az USR és az RMDSZ aláírt egy megállapodást, amelyben vállalják, hogy a parlamenti ülésszak végéig elfogadják az új közalkalmazotti bértörvényt.
Romániába helyezi át termelésének egy részét a legnagyobb olasz bútorgyártó, a Natuzzi – írja a Profit.ro a vállalat közleménye alapján.
Egyre nagyobb hullámokat vet a Szászsebes és Torda közötti autópálya első szakasza körül kialakult botrány, miután a nemzetközi választottbíróság 340 millió lejes kártérítés kifizetésére kötelezte a román államot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!