Megéri? Fizetett szabadórákkal kompenzálható a túlórázás a közszférában
Fotó: Pexels
A rendes munkaidőn felül végzett túlmunka, valamint a törvényes ünnepnapokon, a heti pihenőnapokon és más olyan napokon végzett munka, amelyeken a törvény értelmében nem dolgoznak, az elvégzését követő 60 naptári napon belül fizetett szabadórákkal kompenzálandó, bizonyos feltételek mellett azonban fizetett pótlékkal is díjazható – írja elő a közpénzekből fizetett alkalmazottak bérezéséről szóló törvény tervezete, amelyet hétfőn bocsátott közvitára a Munkaügyi, Családügyi, Ifjúsági és Társadalmi Szolidaritási Minisztérium.
2026. május 25., 21:462026. május 25., 21:46
A dokumentum szerint amennyiben a fizetett szabadidővel történő kompenzálás az első bekezdésben előírt 60 napos határidőn belül nem lehetséges, a rendes munkaidőn felül végzett túlmunkát a következő hónapban a teljesített túlóráknak megfelelően az alapbér, a beosztási zsold/beosztási illetmény, illetve a besorolási juttatás 75 százalékának megfelelő pótlékkal fizetik ki.
„A rendes munkaidőn felül végzett túlmunka, valamint a törvényes ünnepnapokon, a heti pihenőnapokon és más olyan napokon végzett munka, amelyeken a törvény értelmében nem dolgoznak,
Amennyiben a fizetett szabadórákkal történő kompenzálás az (1) bekezdésben előírt határidőn belül nem lehetséges, a rendes munkaidőn felül végzett túlmunkát a következő hónapban a teljesített túlóráknak megfelelően az alapbér, a beosztási zsold/beosztási illetmény, illetve a besorolási juttatás 75 százalékának megfelelő pótlékkal fizetik ki” – szerepel az Agerpres által idézett tervezetben.
A törvénytervezet 18. cikkének 3. bekezdése ugyanakkor kimondja: „amennyiben a fizetett szabadórákkal történő kompenzálás az (1) bekezdésben előírt határidőn belül nem lehetséges, a heti pihenőnapokon, törvényes ünnepnapokon és más olyan napokon végzett túlmunkát, amelyeken a hatályos szabályozások értelmében nem dolgoznak,
A tervezet szerint a munka kifizetésére csak akkor kerülhet sor, ha a túlórák elvégzését a hierarchikus felettes írásban rendelte el, és az nem haladja meg az évi 360 órát. „Évi 180 órát meghaladó túlórázás esetén szükség van a reprezentatív szakszervezetek vagy adott esetben az alkalmazottak képviselőinek törvény szerinti beleegyezésére” – jegyzi meg az idézett forrás.
Ugyanakkor azokon a munkahelyeken, ahol a rendes munkaidő időtartamát külön törvények napi nyolc óra alá csökkentették, az így jóváhagyott munkaprogram túllépése csak ideiglenesen történhet, és
Emellett a túlmunka után járó pótlékra vonatkozó cikkely előírásai kiemelik, hogy ezek nem vonatkoznak azokra a személyekre, akiket órabéres rendszerben fizetnek, akik ugyanazon közintézményen vagy hatóságon belül több tisztséget halmoznak, illetve akik részmunkaidőben foglalkoztatottak. Ugyanakkor a túlmunka után járó pótlékot nem veszik figyelembe a törvénytervezet 21. cikkének 2. bekezdésében előírt pótlékplafon meghatározásakor.
Az éjszakai munkáért járó pótlékkal kapcsolatban a jogszabálytervezet kimondja: az a személyzet, amely rendes munkaprogramja szerint 22 és 6 óra között végzi tevékenységét, az ebben az időszakban ledolgozott órák után az alapbér, a beosztási zsold/beosztási illetmény, illetve a besorolási juttatás 25 százalékának megfelelő éjszakai pótlékban részesül, amennyiben az így ledolgozott idő a rendes munkaidőből legalább három éjszakai órát tesz ki.
Akárcsak a túlmunka után járó pótlék esetében, az éjszakai pótlékot sem veszik figyelembe a dokumentumban előírt pótlékplafon meghatározásakor. A fizetéseket szabályozó törvény 2027. január 1-jén léphet hatályba.
A közszférában a legalacsonyabb és a legmagasabb alapfizetés aránya 1 a 8-hoz, a 2027-re javasolt referenciaérték pedig 4100 lej – derül ki a közalkalmazotti bértörvény hétfőn közvitára bocsátott tervezetéből.
A közszférában alkalmazandó egységes bértörvény új tervezete 151 pótlékból 87-et megszüntet, ami közel 57 százalékos csökkentést jelent – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Figyelmeztetést adott ki a román kiberbiztonsági hatóság: a tökéletesnek tűnő nyaralási ajánlatok mögött átverés is állhat, a turistáknak fokozottan oda kell figyelniük a szállásfoglalások részleteire.
A villamos energia, a lakbérek és a gázolaj drágult a legnagyobb mértékben Romániában júniusban az egy évvel korábbihoz képest.
Románia gazdasága a teljes 2026-os évet mínuszban fogja zárni, és legkorábban 2027-ben térhet vissza a stagnálás közelébe, az is csak szerencsével – véli Adrian Codîrlașu, a CFA Románia elnöke.
Az Európai Unió lakossága az elmúlt évben is növekedni tudott a pozitív migrációs egyenlegnek köszönhetően, elérve a 452 milliót. Mögötte azonban drámai regionális törésvonal húzódik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!