2011. november 21., 14:432011. november 21., 14:43
Az európai hitelminősítő befektetőknek összeállított 12 oldalas elemzése az euróválság legnagyobb kockázatai közé sorolja a közép- és kelet-európai országokban működő euróövezeti bankérdekeltségek finanszírozási forrásainak csökkenését. A Fitch szakelemzői szerint a keleti leánybankok elviselnének ugyan bizonyos mértékű tulajdonosi finanszírozási csökkentést, ám ebben az esetben maguk is a hitelfolyósítások visszafogására kényszerülnének, ami hátrányosan hatna a térség gazdaságainak növekedési ütemére.
A hitelminősítő szerint az elmúlt időszakban nőtt az euróövezeti bankokra nehezedő pénzügyi nyomás, ami felidézi annak kockázatát, hogy e bankok kevésbé tudják támogatni érdekeltségeiket, és az euróövezeti járvány átterjedhet a közép-kelet-európai bankokra.
A Fitch Ratings az elemzésben felidézi, hogy még az általa elsőrendű, „A plusz” adósbesorolásokkal ellátott közép-európai országok - például Csehország és Szlovákia - szuverén törlesztéskockázati biztosítási tranzakcióinak (CDS) árazása is megugrott az utóbbi hetekben. A cseh ötéves kormánykötvény CDS-középárfolyama például 150 bázispont, Szlovákia törlesztéskockázat-biztosítási kontraktusainak díja 250 bázispont környékére drágult a korábbi, egyaránt 70 bázispont körüli szintekről, a „BBB mínusz” besorolású Magyarország CDS-árazása pedig jóval meghaladja az 500 bázispontot.
A magyar CDS-díjszabások a nyár elején még 250 bázispont környékén jártak, de e hónap elején mértek 600 bázispont - 10 millió euró magyar államadósságra 600 ezer euró - feletti magyar CDS-árazásokat is a londoni piacon.
A Fitch Ratings hétfői elemzése szerint ez a kockázati átárazási folyamat is jelzi, hogy a közép-kelet-európai gazdaságok mennyire ki vannak téve az euróövezeti adósságválság mélyülésének, tekintettel valutaunióhoz fűződő szoros gazdasági-pénzügyi kapcsolataikra.
A hitelminősítő kimutatása szerint Horvátországban a legmagasabb az euróövezeti periféria bankjainak tulajdonosi aránya, mivel a horvát bankrendszer 48 százalékát olasz bankok birtokolják.
A bolgár bankrendszer 25 százaléka görög, 15 százaléka olasz bankok kezén van, Romániában pedig összesen 23 százalékos a görög és az olasz anyabankok tulajdonosi aránya.
Magyarországon a Fitch Ratings hétfői elemzése szerint 14 százalék az olasz bankok tulajdonosi hányada. A hitelminősítő kiemeli, hogy Olaszország az egyetlen perifériális eurótagállam, amelynek bankjai tulajdonosként jelen vannak a magyar bankrendszerben.
A közép-európai hármak közül Lengyelországban a legmagasabb az európeriféria banktulajdonosi jelenléte, a lengyel bankszektor összesített mérlegfőösszegére számítva 23 százalékkal. Csehországban ugyanakkor „elenyésző” a perifériális eurógazdaságok bankjainak jelenléte: mindössze egy olasz bank van jelen a cseh piacon - áll a Fitch Ratings elemzésében.
A hitelminősítő közölte: tudomása szerint a közép-kelet-európai bankok nem tartanak portfolióikban jelentős mennyiségű görög államadósságot, még a délkelet-európai országok görög tulajdonban lévő leánybankjai sem. A térségi bankrendszerek azonban így is ki vannak téve az euróövezeti adósságválság esetleges eszkalálódásának, a központi eurógazdaságok növekedésének markáns lassulása ugyanis a közép-kelet-európai régió gazdasági aktivitására is hatással lenne, ami tovább növelné a nem teljesítő helyi banki kinnlevőségek „máris magas” arányát.
A Fitch Ratings szerint azonban a nyugat-európai anyabankoktól érkező finanszírozás csökkenése a legnagyobb kockázat, amely az euróövezeti válság további mélyülése esetén a közép-kelet-európai térségre hárulhat. Ha a nyugat-európai bankok \"a még kontrollálhatónál nagyobb ütemben\" elkezdik visszavonni térségi érdekeltségeik finanszírozását, akkor egy újabb Bécsi Kezdeményezésre lenne szükség annak megakadályozása végett, hogy a Nyugat-Európában jelentkező pénzügyi stresszhelyzet Kelet-Európában rendszerszintű válságot okozzon - áll a hitelminősítő hétfői londoni elemzésében.
A Bécsi Kezdeményezés keretében - amelynek kialakításában a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD) és Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) kulcsszerepe volt - a Lehman Brothers amerikai bankház három évvel ezelőtti csődjét követő pánikhelyzetben a nyugat-európai bankok kötelezettséget vállaltak kelet-európai érdekeltségeik finanszírozásának fenntartására.
A Fitch Ratings szerint a növekvő finanszírozási költségek és a feszesebbé váló tőkemegfelelési követelmények is erősítik annak kockázatát, hogy a nyugat-európai bankok nem tudják majd szükség esetén finanszírozni közép-kelet-európai érdekeltségeiket, és növekszik annak a rizikója is, hogy a nyugati tulajdonos bankok ebben a helyzetben esetleg megpróbálják eladni keleti leánybankjaikat.
A Fitch felidézi, hogy idén márciusban az ír Allied Irish Banks már eladta lengyel érdekeltségét, a Bank Zachodni WBK-t. A portugál Banco Comercial Portugues (BCP) és a belga KBC Bank szintén értékesíteni akarja lengyel leányvállalatait, miután a KBC-nek vissza kell fizetnie egy 7 milliárd eurós belga kormányhitelt, a BCP-re pedig a portugál jegybank gyakorol nyomást tőkehelyzetének megerősítése végett.
A hitelminősítő elemzése szerint ezek az epizódok is jelzik, hogy a nyomás alatt lévő bankok hajlamosak lehetnek kiszállni még az erős növekedési potenciál jellemezte közép-kelet-európai piacokról is.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.