2009. május 28., 10:492009. május 28., 10:49
Észtországban a közszféra béreit 10 százalékkal, Magyarországon a nyugdíjakat 8 százalékkal csökkentették, és felemelték a magyar nyugdíjkorhatárt. Ezeknek az országoknak a lakossága eddig „figyelemreméltó beletörődéssel” reagált minderre. A mély recesszió természetesen nem marad politikai reakció nélkül, és a szélsőséges pártok megerősödhetnek, de jelen pillanatban a politika változatlanul stabil.
Érdemes azonban elképzelni, mi történne, ha Nagy-Britanniában vagy az Egyesült Államokban próbálkoznának magyar vagy észt mintára végrehajtott megszorításokkal: az eredmény hatalmas felháborodás lenne, áll a Financial Times keddi publicisztikájában.
Rachman szerint ugyanis a gazdasági növekedés hosszú időszakaiban e két ország polgárai kifejlesztették magukban „a jogos járandóság”, a „mert megérdemlem” érzetét; sokan elhitték a brit Munkáspárt 1997-es választási mottóját, azt, hogy a dolgok mindig csak jobbra fordulhatnak.
Így a közkiadások lefaragása helyett a brit és az amerikai kormány „őrült módjára” vesz fel kölcsönöket, a mérleg kiegyensúlyozását célzó hiteles, hosszú távú terv bármiféle jele nélkül. Mindkét ország abban a szerencsés helyzetben van, hogy a piac még mindig hajlandó hitelezni nekik. Azonban ha elérkezik az elszámolás órája, az annál keményebb lesz, vallják.
Dieter Helm, az oxfordi egyetem gazdaságtan-professzora a Financial Timesnak azt mondta: a jelenlegi válság alapvető oka a túlzott eladósodásra alapuló, fenntarthatatlan szintű fogyasztás, túl kevés beruházás és megtakarítás mellett.
„Ha egyre több hitelt veszünk fel, az életszínvonalra gyakorolt hatás arányosan annál nagyobb lesz” – mondta Helm, aki szerint Nagy-Britanniában a fogyasztás szintje a 2006–2007-es csúcsnál akár 20 százalékkal is alacsonyabb lehet.
Próbálja valaki azt mondani a briteknek vagy az amerikaiaknak, hogy el kell fogadniuk életszínvonaluk csökkenését. Lehet, hogy ezzel az argentinok vagy az észtek kibékülnének, de a londoniak és a New York-iak nem, áll a Financial Times írásában.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.