Nem árt az óvatosság. A bankok figyelmeztetnek: a bankkártyán szereplő adatokat sem kérik mailben ügyfeleiktől
Fotó: Pixabay
A kiberbűnözők felismerték a lehetőséget abban, hogy a járványhelyzet miatt egyre többen kényszerültek online ügyintézésre: ma már minden tíz levélből, amit a bankok nevében küldenek, hat átverésnek bizonyul, adatainkra, pénzünkre halásznak a csalók.
2021. november 17., 08:002021. november 17., 08:00
Ijesztő mértékben megnőtt a bankok arculatát használó adathalász (phishing) típusú próbálkozások száma, a csalók a bankok nevében elektronikus levélben vagy telefonos üzenetben keresik meg az áldozatokat, így próbálnak felhasználói vagy személyes adatokhoz jutni, megszerezni a jelszavakat, bankkártyaadatokat. Egy friss felmérés szerint
A pénzintézetek szintén levélben figyelmeztetik ügyfeleiket a csalásra.
A BRD például üzenetében hangsúlyozza, a nevükben kiküldött elektronikus leveleknek és telefonos üzeneteknek az adatlopás a célja, címet, személyi számot, telefonszámot, bankkártyaadatokat, internet banking azonosítókat kérnek a felhasználótól. Arra figyelmeztetnek, hogy
A megszaporodott adathalász levelek, üzenetek általában valamilyen fenyegetést tartalmaznak, miszerint zárolják a számlát, ha nem adjuk meg az adatokat, vagy nem kattintunk a linkre, ami egy adathalász oldalra vezet. A kiberbűnözők meglátták a lehetőséget abban, hogy a járványhelyzet miatt egyre többen kényszerültek online ügyintézésre, kifizetésekre, ugyanakkor a módszereiket is fejlesztették.
Miközben néhány évvel ezelőtt még könnyen beazonosítható volt egy phishing próbálkozás, hiszen az üzenetet helytelenül, amatőr módon fogalmazták meg, ma már ezek a levelek tökéletesen utánozzák a bankok hivatalos értesítéseit, és a pénzintézetek arculati elemeit is tartalmazzák.
A rendőrség által készített elemzés szerint a 35 és 54 év közötti férfiak esnek leggyakrabban az internetes csalások áldozatául.
Fotó: Pixabay.com
– szögezte le a Krónika megkeresésére Bordás Attila. A LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese emlékeztetett, az elmúlt években a Román Nemzeti Bank (BNR) kérte, hogy a bankok frissítsék az adatbázisukat, és a pénzintézetek minden ügyfelet személyesen behívtak, hogy ez megtörténjen. A bankok kiépítettek egy védőhálót, a banki rendszer, a pénzügyi küldőrendszerek, a bankkártya-működtetők biztonsági fékrendszereket aktiváltak, mutatott rá a pénzügyi szakember.
Ilyenkor előfordulhat, hogy letiltják a kártyát, és kérik, hogy a tulajdonos személyesen a bankfiókban azonosítsa magát.
A rendkívüli nagy átutalások esetében szintén működésbe lép a biztonsági rendszer, visszaigazolást kérnek a tulajdonostól, ez akkor is megtörténik, ha azt veszik észre, hogy hirtelen például Bangladesből történik fizetés a kártyával. Ilyenkor felveszik a kapcsolatot az ügyféllel, rákérdeznek, hogy van-e tudomása ezekről a tranzakciókról.
Kérdésünkre Bordás Attila beszélt ugyanakkor arról is, hogy
Egyrészt mert a valutatranzakciókat egy bizonyos ideig még le lehet állítani, tehát lehet még esély a lopás kivédésére. Ez általában három-négy nap után már nem lehetséges, de mindenképpen jelenteni kell, mert ha egyszer megtörtént a lopás, azt jelenti, hogy a kártya és a számla adatai illetéktelen kezekbe kerültek, tehát azokat meg kell változtatni. A jelentés a közös biztonság érdekében is fontos, hiszen ha a bank tudomást szerez a csalásról, figyelmezteti a többi ügyfelét a kísérletre, és jobban ki tudja védeni, hogy mások is áldozatul essenek, összegezte Bordás Attila.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!