Nem árt az óvatosság. A bankok figyelmeztetnek: a bankkártyán szereplő adatokat sem kérik mailben ügyfeleiktől
Fotó: Pixabay
A kiberbűnözők felismerték a lehetőséget abban, hogy a járványhelyzet miatt egyre többen kényszerültek online ügyintézésre: ma már minden tíz levélből, amit a bankok nevében küldenek, hat átverésnek bizonyul, adatainkra, pénzünkre halásznak a csalók.
2021. november 17., 08:002021. november 17., 08:00
Ijesztő mértékben megnőtt a bankok arculatát használó adathalász (phishing) típusú próbálkozások száma, a csalók a bankok nevében elektronikus levélben vagy telefonos üzenetben keresik meg az áldozatokat, így próbálnak felhasználói vagy személyes adatokhoz jutni, megszerezni a jelszavakat, bankkártyaadatokat. Egy friss felmérés szerint
A pénzintézetek szintén levélben figyelmeztetik ügyfeleiket a csalásra.
A BRD például üzenetében hangsúlyozza, a nevükben kiküldött elektronikus leveleknek és telefonos üzeneteknek az adatlopás a célja, címet, személyi számot, telefonszámot, bankkártyaadatokat, internet banking azonosítókat kérnek a felhasználótól. Arra figyelmeztetnek, hogy
A megszaporodott adathalász levelek, üzenetek általában valamilyen fenyegetést tartalmaznak, miszerint zárolják a számlát, ha nem adjuk meg az adatokat, vagy nem kattintunk a linkre, ami egy adathalász oldalra vezet. A kiberbűnözők meglátták a lehetőséget abban, hogy a járványhelyzet miatt egyre többen kényszerültek online ügyintézésre, kifizetésekre, ugyanakkor a módszereiket is fejlesztették.
Miközben néhány évvel ezelőtt még könnyen beazonosítható volt egy phishing próbálkozás, hiszen az üzenetet helytelenül, amatőr módon fogalmazták meg, ma már ezek a levelek tökéletesen utánozzák a bankok hivatalos értesítéseit, és a pénzintézetek arculati elemeit is tartalmazzák.
A rendőrség által készített elemzés szerint a 35 és 54 év közötti férfiak esnek leggyakrabban az internetes csalások áldozatául.
Fotó: Pixabay.com
– szögezte le a Krónika megkeresésére Bordás Attila. A LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese emlékeztetett, az elmúlt években a Román Nemzeti Bank (BNR) kérte, hogy a bankok frissítsék az adatbázisukat, és a pénzintézetek minden ügyfelet személyesen behívtak, hogy ez megtörténjen. A bankok kiépítettek egy védőhálót, a banki rendszer, a pénzügyi küldőrendszerek, a bankkártya-működtetők biztonsági fékrendszereket aktiváltak, mutatott rá a pénzügyi szakember.
Ilyenkor előfordulhat, hogy letiltják a kártyát, és kérik, hogy a tulajdonos személyesen a bankfiókban azonosítsa magát.
A rendkívüli nagy átutalások esetében szintén működésbe lép a biztonsági rendszer, visszaigazolást kérnek a tulajdonostól, ez akkor is megtörténik, ha azt veszik észre, hogy hirtelen például Bangladesből történik fizetés a kártyával. Ilyenkor felveszik a kapcsolatot az ügyféllel, rákérdeznek, hogy van-e tudomása ezekről a tranzakciókról.
Kérdésünkre Bordás Attila beszélt ugyanakkor arról is, hogy
Egyrészt mert a valutatranzakciókat egy bizonyos ideig még le lehet állítani, tehát lehet még esély a lopás kivédésére. Ez általában három-négy nap után már nem lehetséges, de mindenképpen jelenteni kell, mert ha egyszer megtörtént a lopás, azt jelenti, hogy a kártya és a számla adatai illetéktelen kezekbe kerültek, tehát azokat meg kell változtatni. A jelentés a közös biztonság érdekében is fontos, hiszen ha a bank tudomást szerez a csalásról, figyelmezteti a többi ügyfelét a kísérletre, és jobban ki tudja védeni, hogy mások is áldozatul essenek, összegezte Bordás Attila.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!