
Égető probléma. A napelemes cégek attól tartanak, hogy cserben hagyja őket a román kormány
Fotó: Pixabay
Kudarchoz közelít a Zöld ház program – hívja fel a figyelmet a Megújulóenergia-termelők Romániai Munkáltatói Szövetsége. A programban részt vevő egyik vállalkozás vezetője lapunk megkeresésére elmondta: hatalmas a felháborodás a kivitelezők és a visszautasított magánszemélyek körében, a tapasztalatok szerint a pályázati iratcsomókat felületesen, összevissza bírálták el a Környezetvédelmi Alap munkatársai.
2020. június 22., 09:592020. június 22., 09:59
2020. június 22., 10:052020. június 22., 10:05
Felháborítónak tartják az érintettek, hogy a Környezetvédelmi Alap (AFM) saját szabályzatának ellentmondva, visszautasította a Zöld ház programban pályázók több mint felét.
A programban részt vevő cégek fellebbeznek, a Megújulóenergia-termelők Romániai Munkáltatói Szövetsége (PATRES) pedig Ludovic Orban kormányfőhöz és Costel Alexe környezetvédelmi miniszterhez fordult megoldást sürgetve. Ne hagyják, hogy a programból fiaskó legyen – kéri a szövetség.
A kormányhoz intézett beadványban a PATRES aggodalmának és elégedetlenségének ad hangot, és leszögezi, kudarchoz közelít a Zöld ház program. Aláhúzzák: bár a program nagy népszerűségnek örvend, a Környezetvédelmi Alap a kezdetektől „minősíthetetlen módon” kezeli. Rámutatnak,
A többség fellebbez, és készek az igazságszolgáltatáshoz fordulni – fogalmazzák meg a beadványban. Véleményük szerint nincs magyarázat a visszautasított dossziék nagy számára, és elfogadhatatlannak tartják a Környezetvédelmi Alap közleményében felsorolt indokokat, miszerint a kivitelezők hiányos iratcsomókat töltöttek fel, a csatolt bizonylatok hibásak voltak, vagy lejárt érvényességűek.
Felháborítónak tartják ugyanakkor, hogy iratcsomók százait utasítottak vissza arra hivatkozva, hogy az adóhatóság által kibocsátott bizonylaton nincs pecsét és aláírás, mert azt elektronikus formában állították ki, vagy ha van rajta pecsét, nem látszik jól. „A hatóság figyelmen kívül hagyja, hogy az érvényben levő törvények szerint a pecsét nem kötelező, nem bátorítja, hanem ellenkezőleg bünteti a digitalizációt” – áll a munkáltatói szövetség beadványában.
Tájékoztatásuk szerint a legtöbb kérést arra hivatkozva utasították vissza, hogy lejárt a dokumentumok érvényessége, holott ezek az iktatáskor még érvényesek voltak.
– szögezi le a PATRES. A munkáltatói szövetséghez csatlakozott vállalkozók szerint az AFM gúnyt űz az emberekből és a cégekből. „Hosszas késlekedés, akadozás után, melyekért a hatóság nem vállalt felelősséget, több ezer ember arra ébredt, hogy visszautasították a pályázatát. Mintha csak azért találnák ki ezeket a mondvacsinált indokokat, hogy a program ne működjön.
– hívja fel a figyelmet a szövetség. Követelik, hogy sürgősen bírálják el újra a visszautasított iratcsomókat, mert a jelenlegi helyzet kompromittálhatja az egész Zöld ház programot, sőt a zöldenergia felhasználásának támogatottságát is az országban.
Abból a több mint 25 ezer pályázóból, akinek az iratcsomóját a szeptemberi és novemberi jelentkezési időszakban sikerült feltölteni, több mint a felét elutasították – erősítette meg a Krónika megkeresésére András Lehel, a programban részt vevő Melinda-Impex Install Kft. vezérigazgatója. Rámutatott, az AFM márciusban, áprilisban és májusban is közzétett listákat a jóváhagyott pályázatokkal, de akkor a visszautasítottakról nem lehetett tudni semmit. Aztán a napokban rengeteg elutasított pályázatot tettek közzé, ez hatalmas felháborodást váltott ki. A székelyudvarhelyi cégnél több mint harminc feltöltött pályázatot utasítottak vissza.
„Tartjuk a kapcsolatot az ország kivitelezőivel, azt tapasztaljuk, hogy felületesen zajlott az elbírálás, formailag hibás iratcsomók átmentek a szűrőn, viszont nagyon sokat azzal az indokkal utasítottak vissza, hogy a novemberi feltöltési időszakban lejárt a dokumentumok érvényessége. Holott még most is fenn van az ügynökség honlapján, hogy azokat a dokumentumokat, melyek szeptemberig 10-ig bekerültek a kivitelezőcég iktatási nyilvántartásába, érvényesnek tekintik” – részletezte a vezérigazgató.
Ugyanakkor amikor március végén közzétették a programban jóváhagyott pályázatok első listáját, akkor a székelyudvarhelyi cég a szükségállapottól függetlenül elkezdte a visszatáplálási engedélyek beszerzését. Ennek ellenére azóta sem nyílt lehetőség, hogy megkössék a finanszírozási szerződést a hatóság, a kivitelező és a pályázó között. Emiatt még mindig nem tudják elkezdeni a szerelést. A program szabályzata szerint a finanszírozási szerződés megkötése után nyolc hónap áll kivitelező rendelkezésére, hogy beszerelje a rendszert, és el is számolja a pályázatot.
„A kezdetektől összevisszaság jellemezte a Zöld ház programot: a jelentkezés, a pályázatok feltöltése késlekedett, akadozott, a napokban pedig kiderült, hogy az elbírálásánál a saját, korábban kiadott közleményének ellentmondva járt el a hatóság” – összegezte András Lehel. Hozzátette: ilyen előzmények mellett a kivitelezőcégeknek hatalmas aggályai vannak a pénzügyi elszámolás kapcsán is.
A programban a pénzügyi kockázatot a cégek vállára terhelték, előbb el kell végezniük a munkálatot, és utólag kapjuk meg a pénzüket” – hívta fel a figyelmet a vezérigazgató.
Mint ismeretes, a Zöld ház programra összesen 113 millió euró európai uniós pénzt hívott le a bukaresti kormány, ebből 27 ezer napelemrendszer telepítését lehet finanszírozni. Egy magánszemély legtöbb 20 ezer lejig terjedő támogatást hívhat le, amiből 10 százalékos önrész mellett legalább 3 kWp teljesítményű napelemrendszert lehet vásárolni és felszerelni.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
szóljon hozzá!