2011. február 28., 10:152011. február 28., 10:15
A Die Welt am Sonntag című lapban megjelent kutatási adatok szerint különösen a keleti tartományokra jellemző a félelem: az egykori NDK-ban élő munkavállalók 79 százaléka tart attól, hogy elveszítheti az állását az úgynevezett új uniós tagországok állampolgáraira vonatkozó munkavállalási korlátozások májusi feloldása után. Németország egészét tekintve 73 százalék a tavaszi nyitást aggódva várók aránya. „Valamennyi társadalmi réteget áthat a félelem a munkahely elvesztésétől” – nyilatkozta a lapnak Klaus Hilbinger, a GfK kutatásvezetője. Az ezer fő megkérdezésével végzett reprezentatív vizsgálat alapján minden második német munkavállaló úgy véli, hogy elsősorban a szakmunkás állásokért indulhat verseny a kelet-európaiakkal. Mint arról beszámoltunk, Németország és Ausztria május elsejével véglegesen feloldja azokat a korlátozásokat, amelyeket a 2004-ben csatlakozott 8 uniós tagállammal szemben vezettek be, káros munkaerő-piaci hatásoktól tartva.
Az Európai Bizottság (EB) szerint csak előnyök várhatók a nyitástól. Az eddigi tapasztalatok és elemzések azt mutatják, hogy azokban az országokban – például Nagy-Britanniában és Franciaországban –, amelyek már korábban megnyitották a piacot, minimális változás következett be a bérekben, és az új munkavállalók hozzájárultak a fogadó országok gazdaságához – mondta Andor László, az EB foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős biztosa.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).