
Fotó: Barabás Ákos
Ugyan egy felmérés szerint az üdülési csekkekkel rendelkezők mintegy 80 százaléka a Fekete-tengerre szeretne utazni, a székelyföldi idegenforgalmat is érzékelhetően felpezsdítette a közalkalmazottaknak nyújtott utalvány.
Alig egy hónapja kapták kézhez az idén bevezetett üdülési csekkeket a közszférában dolgozók, de a belföldi turizmuson máris nagyot lendítettek az utalványokkal fizető turisták. A vendégfogadók nagyon sok helyen megteltek, így a népszerűbb településeken várhatóan szálláshelyek bővítésére irányuló fejlesztéseket is eredményezhet a belföldi turizmus fellendítéséért bevezetett, államilag finanszírozott utalványrendszer.
Egy, a TUI TravelCenter megrendelésére készített felmérés szerint az utazási irodákat üdülési csekkekkel felkereső polgárok több mint 80 százaléka a Fekete-tenger romániai partszakaszán szeretné azt elkölteni, és mindössze 20 százalék az, aki a hegyekben, a Duna-deltában vagy a gyógyfürdőkben nyaralna. A Dcnews.ro portál által idézett elemzés szerint ugyanakkor
Az utazási irodákat felkeresők 50 százaléka viszont kész 500-600 lejjel is felpótolni a kapott utalvány értékét, 10 százalék pedig 1500 lejnél is többet pótol a vágyott nyaralásba. Az idegenforgalmi szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a csekkeket nem kell feltétlenül idén nyáron, és nem kötelező egyszerre felhasználni. Érvényességi idejük egy év, így a jövő évi nyaralást is lehet abból fedezni, de a csúcsszezont követően sokkal olcsóbb üdülésre is elkölthető.
A csekkek által kirobbantott belföldi nyaralási láz érezteti hatását a Székelyföldön is. „Egyre többen igénybe veszik és szerintünk ez egy jó dolog. Én úgy látom, hogy
– fogalmazott lapcsaládunk megkeresésére Moldován László, a Sóvidék–Hegyalja Turisztikai Egyesület elnöke, aki maga is panziót működtet Parajdon.
Fotó: Barabás Ákos
Tapasztalata szerint a településre érkező száz turistából harminc már most üdülési csekkes vendég, de ez a szám negyvenre, ötvenre is felmehetne, ha lenne a szálláshelyeknek ekkora kapacitása.
A szakember szerint azonban ez nem jelent kieső bevételt, mert aki most nem tud eljönni, az jön később – hiszen jövő év közepéig felhasználhatók a csekkek –, és ez kinyújtja a turisztikai szezont Sóvidéken. Egy másik haszna az lehet a jegyeknek, hogy kifehéríti a turisztikai ágazatot és a gazdaságot is stimulálja, és Moldován László szerint Parajdon is újabb fejlesztéseket indíthat be. „Tavaly és tavalyelőtt már elértük a telítettségi küszöböt, tehát úgy éreztük, hogy a szálláskínálat mértéke elérte a szálláskereslet mértékét. Idén a kereslet túllépte a kínálatot, úgyhogy elképzelhető, hogy fognak bővülni a szállásadó egységek” – fogalmazott.
A csekkekből származó bevétel egyébként nemcsak a szállásadóknak, hanem minden, a turisztikai ágazathoz kapcsolódó tevékenységet folytató vállalkozásnak, így az éttermeknek, strandoknak, wellnessközpontoknak is hasznot hozhat. Parajdon erre most kezdtek ráébredni az éttermek működtetői. „Egy-kettő már elfogadja a csekkeket, de egyre több fog átállni arra, hogy elfogadja ezeket a jegyeket” – mondta el tapasztalatait a szakember, magyarázatként hozzáfűzve, hogy az 50 lej értékű csekkeket ezekben az egységekben is felhasználhatják a turisták, amennyiben az adott időszakra érvényes szállásfoglalásuk van a településen.
Az üdülési csekkel érkező turistákra azonban inkább az a jellemző – szemben a készpénzzel fizetőkkel –, hogy többségük a szálláshelyén étkezne, ezért félpanziós ellátást vásárolnak. Örülnek is ennek a vendéglátók.
– vélekedett megkeresésünkre Bereczki István. A Szovátai Turisztikai Egyesület elnöke szerint van egy másik előnye is az üdülőcsekkes idegenforgalomnak: az utalvánnyal fizető turisták rugalmasak: ha a tervezettnél csak egy-két héttel később találnak szabad helyet a kiszemelt vendéglátóhelyen, elhalasztják az utazást. A készpénzzel fizetőkre ez nem jellemző.
Egyébként a Maros megyei üdülőtelepülésen is nagyon sok a turista, a szállodát működtető Bereczki István úgy tapasztalja, vendégeik mintegy 30-40 százalékát már az üdülési csekkel fizetők teszik ki. Az utalványok egyetlen kisebb hátránya az, hogy csak mintegy húsz nappal az elszámolásuk után kapják meg a vendéglátók a csekkek ellenértékét. Ha azonban nem a hagyományos étkezési utalványok formájában – tehát kis csekkfüzetből – hanem elektronikus üdülésijegy-kártyával fizet a turista, akkor két napon belül megérkezik a vendéglátó számlájára a pénz – számolt be a tapasztalatokról a szakember.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
szóljon hozzá!