Fotó: Biró István
2009. május 06., 10:312009. május 06., 10:31
A városiak ugyanakkor bevásárlásaik során a nagyobb bevásárlóközpontokat részesítik előnyben, egyre többen (63 százalék) gondolkodnak úgy, hogy jobb mindent egyetlen helyen, minél rövidebb idő alatt megvásárolni. Eközben a nyugati társadalmakkal ellentétben még mindig kevesen társítják a bevásárlást a társadalmi és érzelmi kritériumokkal: a városi lakosság alig 20 százaléka vásárol barátokkal, alig 19 százalékuk vesz saját kényeztetésükre szánt terméket, s mindössze 12 százalék az, aki azért megy el a bevásárlóközpontba, hogy ezáltal is tartani tudja a lépést a trendekkel.
Nem népszerű az árleszállítások hajszolása sem, a romániai városi lakosságra reprezentatív mintában megkérdezettek csupán 21 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nyomon követi az akciókat, kimondottan leszállított termékeket vásárol. Ez utóbbi kategória képviselői egyébként a GfK szerint a bolt kiválasztásakor nem figyelnek a kiszolgálás minőségére, a kínált termékek választékára, ám arra mindenképp adnak ők is, hogy a megvásárolt áru jó minőségű és friss legyen. Általában véve ebbe a vásárlói kategóriába tartoznak az 55 évesnél idősebb, középfokú iskolai tanulmányokkal rendelkező nők.
A közvélemény-kutatás arra is kitért, hogy mennyire befolyásolják a bevásárlást a postaládákba bedobott, utcán osztott szórólapok. Mint kiderült, a városi lakosság 82 százalékához rendszeresen eljutnak ezek a reklámanyagok, a megkérdezettek mindöszsze 18 százaléka nyilatkozott úgy, hogy soha nem talált még ilyen szórólapokat postaládájában. A hatékonyságukat tekintve elmondható, hogy a megkérdezettek 44 százaléka elolvassa a reklámanyagot, s annak függvényében vásárol be, miközben 33 százalék csak átfutja, de döntéseiben nem befolyásolja a szórólap.
Egyébként ez a fajta népszerűsítési akció inkább a nőkre és az idősebb korosztály képviselőire van hatással. „A felmérés során arra a következtetésre jutottunk, hogy a romániai lakosság odafigyel a bevásárlási tevékenység hatékonyságára. Nemcsak megtervezi és előzetes információkat gyűjt a bevásárlás előtt, hanem nem akar túl sok időt szánni minderre, így szeretne mindent egyetlen helyen megtalálni” – értékelte az adatsorokat Andi Dumitrescu, a GfK Románia vezérigazgatója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok