Sokat fejlődött idén a székelyföldi turizmus, ám az érintettek szerint látványos előrelépésre csak az infrastruktúra kiépítése után lehet számítani. Az önkormányzati vezetők, turizmusban vállalkozók és turisztikai szakemberek egyaránt úgy vélik, utakat kell építeni, hogy a turista kényelmesen és biztonságosan tudja megközelíteni a kiszemelt célpontot, ugyanakkor a magánvállalkozóknak azt kell megszervezniük, hogy minél több programot tudjanak kínálni, és ezzel hosszabb ideig tudják helyben tartani a vendéget.
Szovátán kiemelkedően jó szezon volt idén nyáron. Péter Ferenc, a fürdőváros polgármestere lapunknak elmondta, utoljára a nyolcvanas években volt akkora fogalom, hogy a városszéli magánházakat is kiadták a turistáknak. Szovátára elsősorban a belföldi turisták érkeznek, a létszámot tekintve második helyen állnak a magyarországi és harmadik helyen a moldovai köztársasági vendégek. „Amíg az ország nyugati és keleti határai irányába nem épül meg az autópálya, nem lehet sokkal több külföldi turistára számítani” – szögezte le a polgármester. Szovátát a gyógyulni és a szórakozni vágyók egyaránt felkeresik, a vendéglátók és az önkormányzat pedig arra törekszik, hogy köztes megoldást találjon, hogy a kikapcsolódni vágyók ne zavarják a pihenni, gyógyulni érkezőket. Ezért például szabályozták, hogy a teraszokon csak este 11 óráig szólhat a zene.
Péter Ferenc arról is tájékoztatott, hogy az orvosok legkevesebb tíznapos szovátai kezelést ajánlanak, így az érkezők általában kéthetes időszakra váltanak jegyet. Akik strandolni, sétálni, túrázni érkeznek a városba, rövidebb ideig maradnak, egy hetet vagy egy hosszú hétvégét töltenek el a Medve-tó partján. A polgármester szerint nagy vonzerőt jelent, hogy az infrastrukturális beruházások nagy vonalakban befejeződtek a városban, ha a turistákat kitűnő állapotban levő utak, sétányok, parkolók fogadják, szívesen maradnak, és újra visszatérnek, vallja az elöljáró.
Háromszéken a tavalyhoz viszonyítva megkétszereződött a turisták száma, ez derül ki a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elemzéséből. Herman Rosner, a kamara elnöke úgy véli, ennél sokkal jobb eredményeket is el lehet érni a természetes gyógymódok még jobb kiaknázásával, meglátásában a gyógyturizmus lehet a térség fenntartható fejlődésének a záloga. Szabó Tibor, a Háromszéki Panziók Egyesületének elnöke lapunknak elmondta, a vidombáki repülőtér és a nagyszebeni autópálya megépítésén áll vagy bukik a Kovászna megyei turizmus jövője. Szabó Tibor közlése szerint idén nyáron nagyon sok magyarországi turista érkezett a térségbe, viszont lecsökkent a busszal kiránduló csoportok száma. „Sokat számít a megközelíthetőség.
A nyugatról érkező turisták többsége Segesvárnál letér Szováta és Székelyudvarhely felé, közülük már csak kevesen jutnak el Háromszékre” – ismertette tapasztalatait a szakember. Szerinte nagy hangsúlyt kell fektetni a különböző programokra, amelyekkel hosszabb ideig helyben lehet tartani a vendéget. A látnivalókat ugyanis egy-két nap alatt megnézik, s ha nincs más szórakozási lehetőség, mennek tovább. Szabó úgy véli, az utazási irodáknak is körültekintőbben kellene megszervezniük a kirándulásokat, hiszen mindenkinek kényelmetlen, ha a hétnapos kirándulás alatt minden este máshol száll meg a turista. „A vendéglátónak is kellemetlen, ha egy éjszaka miatt kénytelen más foglalásokat visszamondani, ugyanakkor a turistának is kényelmesebb, ha nem kell hurcolnia a csomagjait, hanem megszáll egy panzióban, és onnan csillagtúrázik” – szögezte le a Háromszéki Panziók Egyesületének elnöke.
Hargita megyében is nőtt a turisták száma a tavalyhoz viszonyítva. A vendéglátók elégedettek, mivel nemcsak átutazó, hanem sok nyaraló vendég is megszállt a hargitai szálláshelyeken. György Piroska, a csíkszeredai polgármesteri hivatal turisztikai információs irodájának vezetője lapunknak elmondta, pontos kimutatást még nem készítettek, de a vendéglátóktól érkezett visszajelzések alapján arra a következtetésre jutottak, hogy jó szezont zártak. Csíkszeredába és Hargitafürdőre elsősorban hazai és magyarországi vendégek érkeztek, de ebben az évben sok francia, holland és svájci turistát is vendégül láttak. A hargitafürdői kalandpark hatalmas vonzerőt jelentett, szögezte le a turisztikai szakember. György Piroska szerint sokat lendített a turizmuson az internetes népszerűsítés, szinte minden szállásadónak van már saját honlapja, a szálláskereső portálok is részletes és pontos tájékoztatást nyújtanak.
Kalamár Andor, a Tusnádfürdői Turisztikai Egyesület elnöke a Krónikának szerényebb bővülésről számolt be.
Mint részletezte, tavalyhoz képest mintegy 10 százalékkal növekedett ugyan a forgalom, azonban még mindig messze elmarad a 2007–2008-as szinttől. Tusnádfürdőn a vendégek 80 százaléka belföldi, és 20 százalék Magyarországról érkezik. Megtudtuk, két nagy szállodának is van szerződése a nyugdíjbiztosítási pénztárral, ezekben pedig mindig telt ház van, a kedvezményes jeggyel érkezők veszik igénybe. Kalamár szerint a jövőre nézve a turizmusban vállalkozók nagy reményeket fűznek az épülő wellness-központhoz, a létesítményt, amely több termálvizes medencét, élményfürdőt, szaunákat foglal magában, várhatóan az év végén nyitják meg.
Sokkal jobb szezont zárnak idén a Nagyvárad melletti fürdőkben is, mint tavaly. A félixi és püspökfürdői (Május 1.) hoteleket kezelő Turism Felix vállalat főkönyvelője, Marcel Popa a Krónikának 14 százalékos forgalomnövekedésről számolt be. Negatívum viszont szerinte, hogy míg a turisták száma jócskán meghaladja a tavalyi értékeket, az emberek kevesebb pénzt költenek. Míg tavaly egy turista átlagban naponta 15 lejt hagyott ott a strandokon, éttermekben és szórakozóhelyeken, idén ez a szám már alig haladja meg a 14 lejt. A hotelek viszont szinte tele voltak idén nyáron, és a strandokon is nagy volt a tömeg, kivéve júliust, amikor szinte minden hétvégén esett az eső. Azóta viszont folyamatosan jó idő van, így szinte még most, szeptemberben is tart a nyári szezon: a Vénusz strand kivételével minden fürdőhely nyitva van, és a hotelekben is vannak vendégek – mondja Popa.
A Nufărul Hotelben pedig idén egyenesen kétszer annyi turista lakott, mint tavaly. A főkönyvelő azt mondja, főképp a három- és négycsillagos hotelek iránti kereslet nőtt meg. A sikert egyébként nem a válság végének közeledtével magyarázza, hanem azt mondja, az utóbbi években elvégzett fejlesztések hozzák most meg gyümölcsüket. „A vállalatunknak stabil helye van a piacon, szilárdan tartja magát, nem söpörheti csak úgy el a válság. Aki képes volt beruházni, annak megmaradt a kontinuitása, aki nem, az elvesztette a turisták bizalmát” – szögezte le Marcel Popa. A főkönyvelő a turisztikai szolgáltatások minősége mellett a fürdők profilját, a gyógyüdülés és az orvosi ellátás színvonalát emelte ki a növekedés okaként.
Valamivel jobb volt ez a nyár a Vigyázó-hegyen álló menedékházban is. Ioan Potra tulajdonos lapunknak azt mondta, nem mer panaszkodni, mert tudja, hogy másutt még roszszabb a helyzet. Mint részletezte, a Vigyázón sok turista megfordult az idén, de közülük legtöbben nem szálltak meg a menedékházban, hanem sátorral érkeztek. A hazaiak mellett cseh, szlovák és ukrán kirándulók is megmászták az Erdélyi-szigethegység egyik legmagasabb csúcsát ezen a nyáron.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok