Sokat fejlődött idén a székelyföldi turizmus, ám az érintettek szerint látványos előrelépésre csak az infrastruktúra kiépítése után lehet számítani. Az önkormányzati vezetők, turizmusban vállalkozók és turisztikai szakemberek egyaránt úgy vélik, utakat kell építeni, hogy a turista kényelmesen és biztonságosan tudja megközelíteni a kiszemelt célpontot, ugyanakkor a magánvállalkozóknak azt kell megszervezniük, hogy minél több programot tudjanak kínálni, és ezzel hosszabb ideig tudják helyben tartani a vendéget.
Szovátán kiemelkedően jó szezon volt idén nyáron. Péter Ferenc, a fürdőváros polgármestere lapunknak elmondta, utoljára a nyolcvanas években volt akkora fogalom, hogy a városszéli magánházakat is kiadták a turistáknak. Szovátára elsősorban a belföldi turisták érkeznek, a létszámot tekintve második helyen állnak a magyarországi és harmadik helyen a moldovai köztársasági vendégek. „Amíg az ország nyugati és keleti határai irányába nem épül meg az autópálya, nem lehet sokkal több külföldi turistára számítani” – szögezte le a polgármester. Szovátát a gyógyulni és a szórakozni vágyók egyaránt felkeresik, a vendéglátók és az önkormányzat pedig arra törekszik, hogy köztes megoldást találjon, hogy a kikapcsolódni vágyók ne zavarják a pihenni, gyógyulni érkezőket. Ezért például szabályozták, hogy a teraszokon csak este 11 óráig szólhat a zene.
Péter Ferenc arról is tájékoztatott, hogy az orvosok legkevesebb tíznapos szovátai kezelést ajánlanak, így az érkezők általában kéthetes időszakra váltanak jegyet. Akik strandolni, sétálni, túrázni érkeznek a városba, rövidebb ideig maradnak, egy hetet vagy egy hosszú hétvégét töltenek el a Medve-tó partján. A polgármester szerint nagy vonzerőt jelent, hogy az infrastrukturális beruházások nagy vonalakban befejeződtek a városban, ha a turistákat kitűnő állapotban levő utak, sétányok, parkolók fogadják, szívesen maradnak, és újra visszatérnek, vallja az elöljáró.
Háromszéken a tavalyhoz viszonyítva megkétszereződött a turisták száma, ez derül ki a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elemzéséből. Herman Rosner, a kamara elnöke úgy véli, ennél sokkal jobb eredményeket is el lehet érni a természetes gyógymódok még jobb kiaknázásával, meglátásában a gyógyturizmus lehet a térség fenntartható fejlődésének a záloga. Szabó Tibor, a Háromszéki Panziók Egyesületének elnöke lapunknak elmondta, a vidombáki repülőtér és a nagyszebeni autópálya megépítésén áll vagy bukik a Kovászna megyei turizmus jövője. Szabó Tibor közlése szerint idén nyáron nagyon sok magyarországi turista érkezett a térségbe, viszont lecsökkent a busszal kiránduló csoportok száma. „Sokat számít a megközelíthetőség.
A nyugatról érkező turisták többsége Segesvárnál letér Szováta és Székelyudvarhely felé, közülük már csak kevesen jutnak el Háromszékre” – ismertette tapasztalatait a szakember. Szerinte nagy hangsúlyt kell fektetni a különböző programokra, amelyekkel hosszabb ideig helyben lehet tartani a vendéget. A látnivalókat ugyanis egy-két nap alatt megnézik, s ha nincs más szórakozási lehetőség, mennek tovább. Szabó úgy véli, az utazási irodáknak is körültekintőbben kellene megszervezniük a kirándulásokat, hiszen mindenkinek kényelmetlen, ha a hétnapos kirándulás alatt minden este máshol száll meg a turista. „A vendéglátónak is kellemetlen, ha egy éjszaka miatt kénytelen más foglalásokat visszamondani, ugyanakkor a turistának is kényelmesebb, ha nem kell hurcolnia a csomagjait, hanem megszáll egy panzióban, és onnan csillagtúrázik” – szögezte le a Háromszéki Panziók Egyesületének elnöke.
Hargita megyében is nőtt a turisták száma a tavalyhoz viszonyítva. A vendéglátók elégedettek, mivel nemcsak átutazó, hanem sok nyaraló vendég is megszállt a hargitai szálláshelyeken. György Piroska, a csíkszeredai polgármesteri hivatal turisztikai információs irodájának vezetője lapunknak elmondta, pontos kimutatást még nem készítettek, de a vendéglátóktól érkezett visszajelzések alapján arra a következtetésre jutottak, hogy jó szezont zártak. Csíkszeredába és Hargitafürdőre elsősorban hazai és magyarországi vendégek érkeztek, de ebben az évben sok francia, holland és svájci turistát is vendégül láttak. A hargitafürdői kalandpark hatalmas vonzerőt jelentett, szögezte le a turisztikai szakember. György Piroska szerint sokat lendített a turizmuson az internetes népszerűsítés, szinte minden szállásadónak van már saját honlapja, a szálláskereső portálok is részletes és pontos tájékoztatást nyújtanak.
Kalamár Andor, a Tusnádfürdői Turisztikai Egyesület elnöke a Krónikának szerényebb bővülésről számolt be.
Mint részletezte, tavalyhoz képest mintegy 10 százalékkal növekedett ugyan a forgalom, azonban még mindig messze elmarad a 2007–2008-as szinttől. Tusnádfürdőn a vendégek 80 százaléka belföldi, és 20 százalék Magyarországról érkezik. Megtudtuk, két nagy szállodának is van szerződése a nyugdíjbiztosítási pénztárral, ezekben pedig mindig telt ház van, a kedvezményes jeggyel érkezők veszik igénybe. Kalamár szerint a jövőre nézve a turizmusban vállalkozók nagy reményeket fűznek az épülő wellness-központhoz, a létesítményt, amely több termálvizes medencét, élményfürdőt, szaunákat foglal magában, várhatóan az év végén nyitják meg.
Sokkal jobb szezont zárnak idén a Nagyvárad melletti fürdőkben is, mint tavaly. A félixi és püspökfürdői (Május 1.) hoteleket kezelő Turism Felix vállalat főkönyvelője, Marcel Popa a Krónikának 14 százalékos forgalomnövekedésről számolt be. Negatívum viszont szerinte, hogy míg a turisták száma jócskán meghaladja a tavalyi értékeket, az emberek kevesebb pénzt költenek. Míg tavaly egy turista átlagban naponta 15 lejt hagyott ott a strandokon, éttermekben és szórakozóhelyeken, idén ez a szám már alig haladja meg a 14 lejt. A hotelek viszont szinte tele voltak idén nyáron, és a strandokon is nagy volt a tömeg, kivéve júliust, amikor szinte minden hétvégén esett az eső. Azóta viszont folyamatosan jó idő van, így szinte még most, szeptemberben is tart a nyári szezon: a Vénusz strand kivételével minden fürdőhely nyitva van, és a hotelekben is vannak vendégek – mondja Popa.
A Nufărul Hotelben pedig idén egyenesen kétszer annyi turista lakott, mint tavaly. A főkönyvelő azt mondja, főképp a három- és négycsillagos hotelek iránti kereslet nőtt meg. A sikert egyébként nem a válság végének közeledtével magyarázza, hanem azt mondja, az utóbbi években elvégzett fejlesztések hozzák most meg gyümölcsüket. „A vállalatunknak stabil helye van a piacon, szilárdan tartja magát, nem söpörheti csak úgy el a válság. Aki képes volt beruházni, annak megmaradt a kontinuitása, aki nem, az elvesztette a turisták bizalmát” – szögezte le Marcel Popa. A főkönyvelő a turisztikai szolgáltatások minősége mellett a fürdők profilját, a gyógyüdülés és az orvosi ellátás színvonalát emelte ki a növekedés okaként.
Valamivel jobb volt ez a nyár a Vigyázó-hegyen álló menedékházban is. Ioan Potra tulajdonos lapunknak azt mondta, nem mer panaszkodni, mert tudja, hogy másutt még roszszabb a helyzet. Mint részletezte, a Vigyázón sok turista megfordult az idén, de közülük legtöbben nem szálltak meg a menedékházban, hanem sátorral érkeztek. A hazaiak mellett cseh, szlovák és ukrán kirándulók is megmászták az Erdélyi-szigethegység egyik legmagasabb csúcsát ezen a nyáron.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Látogatottsági adatok