
Sokat fejlődött idén a székelyföldi turizmus, ám az érintettek szerint látványos előrelépésre csak az infrastruktúra kiépítése után lehet számítani. Az önkormányzati vezetők, turizmusban vállalkozók és turisztikai szakemberek egyaránt úgy vélik, utakat kell építeni, hogy a turista kényelmesen és biztonságosan tudja megközelíteni a kiszemelt célpontot, ugyanakkor a magánvállalkozóknak azt kell megszervezniük, hogy minél több programot tudjanak kínálni, és ezzel hosszabb ideig tudják helyben tartani a vendéget.
Szovátán kiemelkedően jó szezon volt idén nyáron. Péter Ferenc, a fürdőváros polgármestere lapunknak elmondta, utoljára a nyolcvanas években volt akkora fogalom, hogy a városszéli magánházakat is kiadták a turistáknak. Szovátára elsősorban a belföldi turisták érkeznek, a létszámot tekintve második helyen állnak a magyarországi és harmadik helyen a moldovai köztársasági vendégek. „Amíg az ország nyugati és keleti határai irányába nem épül meg az autópálya, nem lehet sokkal több külföldi turistára számítani” – szögezte le a polgármester. Szovátát a gyógyulni és a szórakozni vágyók egyaránt felkeresik, a vendéglátók és az önkormányzat pedig arra törekszik, hogy köztes megoldást találjon, hogy a kikapcsolódni vágyók ne zavarják a pihenni, gyógyulni érkezőket. Ezért például szabályozták, hogy a teraszokon csak este 11 óráig szólhat a zene.
Péter Ferenc arról is tájékoztatott, hogy az orvosok legkevesebb tíznapos szovátai kezelést ajánlanak, így az érkezők általában kéthetes időszakra váltanak jegyet. Akik strandolni, sétálni, túrázni érkeznek a városba, rövidebb ideig maradnak, egy hetet vagy egy hosszú hétvégét töltenek el a Medve-tó partján. A polgármester szerint nagy vonzerőt jelent, hogy az infrastrukturális beruházások nagy vonalakban befejeződtek a városban, ha a turistákat kitűnő állapotban levő utak, sétányok, parkolók fogadják, szívesen maradnak, és újra visszatérnek, vallja az elöljáró.
Háromszéken a tavalyhoz viszonyítva megkétszereződött a turisták száma, ez derül ki a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elemzéséből. Herman Rosner, a kamara elnöke úgy véli, ennél sokkal jobb eredményeket is el lehet érni a természetes gyógymódok még jobb kiaknázásával, meglátásában a gyógyturizmus lehet a térség fenntartható fejlődésének a záloga. Szabó Tibor, a Háromszéki Panziók Egyesületének elnöke lapunknak elmondta, a vidombáki repülőtér és a nagyszebeni autópálya megépítésén áll vagy bukik a Kovászna megyei turizmus jövője. Szabó Tibor közlése szerint idén nyáron nagyon sok magyarországi turista érkezett a térségbe, viszont lecsökkent a busszal kiránduló csoportok száma. „Sokat számít a megközelíthetőség.
A nyugatról érkező turisták többsége Segesvárnál letér Szováta és Székelyudvarhely felé, közülük már csak kevesen jutnak el Háromszékre” – ismertette tapasztalatait a szakember. Szerinte nagy hangsúlyt kell fektetni a különböző programokra, amelyekkel hosszabb ideig helyben lehet tartani a vendéget. A látnivalókat ugyanis egy-két nap alatt megnézik, s ha nincs más szórakozási lehetőség, mennek tovább. Szabó úgy véli, az utazási irodáknak is körültekintőbben kellene megszervezniük a kirándulásokat, hiszen mindenkinek kényelmetlen, ha a hétnapos kirándulás alatt minden este máshol száll meg a turista. „A vendéglátónak is kellemetlen, ha egy éjszaka miatt kénytelen más foglalásokat visszamondani, ugyanakkor a turistának is kényelmesebb, ha nem kell hurcolnia a csomagjait, hanem megszáll egy panzióban, és onnan csillagtúrázik” – szögezte le a Háromszéki Panziók Egyesületének elnöke.
Hargita megyében is nőtt a turisták száma a tavalyhoz viszonyítva. A vendéglátók elégedettek, mivel nemcsak átutazó, hanem sok nyaraló vendég is megszállt a hargitai szálláshelyeken. György Piroska, a csíkszeredai polgármesteri hivatal turisztikai információs irodájának vezetője lapunknak elmondta, pontos kimutatást még nem készítettek, de a vendéglátóktól érkezett visszajelzések alapján arra a következtetésre jutottak, hogy jó szezont zártak. Csíkszeredába és Hargitafürdőre elsősorban hazai és magyarországi vendégek érkeztek, de ebben az évben sok francia, holland és svájci turistát is vendégül láttak. A hargitafürdői kalandpark hatalmas vonzerőt jelentett, szögezte le a turisztikai szakember. György Piroska szerint sokat lendített a turizmuson az internetes népszerűsítés, szinte minden szállásadónak van már saját honlapja, a szálláskereső portálok is részletes és pontos tájékoztatást nyújtanak.
Kalamár Andor, a Tusnádfürdői Turisztikai Egyesület elnöke a Krónikának szerényebb bővülésről számolt be.
Mint részletezte, tavalyhoz képest mintegy 10 százalékkal növekedett ugyan a forgalom, azonban még mindig messze elmarad a 2007–2008-as szinttől. Tusnádfürdőn a vendégek 80 százaléka belföldi, és 20 százalék Magyarországról érkezik. Megtudtuk, két nagy szállodának is van szerződése a nyugdíjbiztosítási pénztárral, ezekben pedig mindig telt ház van, a kedvezményes jeggyel érkezők veszik igénybe. Kalamár szerint a jövőre nézve a turizmusban vállalkozók nagy reményeket fűznek az épülő wellness-központhoz, a létesítményt, amely több termálvizes medencét, élményfürdőt, szaunákat foglal magában, várhatóan az év végén nyitják meg.
Sokkal jobb szezont zárnak idén a Nagyvárad melletti fürdőkben is, mint tavaly. A félixi és püspökfürdői (Május 1.) hoteleket kezelő Turism Felix vállalat főkönyvelője, Marcel Popa a Krónikának 14 százalékos forgalomnövekedésről számolt be. Negatívum viszont szerinte, hogy míg a turisták száma jócskán meghaladja a tavalyi értékeket, az emberek kevesebb pénzt költenek. Míg tavaly egy turista átlagban naponta 15 lejt hagyott ott a strandokon, éttermekben és szórakozóhelyeken, idén ez a szám már alig haladja meg a 14 lejt. A hotelek viszont szinte tele voltak idén nyáron, és a strandokon is nagy volt a tömeg, kivéve júliust, amikor szinte minden hétvégén esett az eső. Azóta viszont folyamatosan jó idő van, így szinte még most, szeptemberben is tart a nyári szezon: a Vénusz strand kivételével minden fürdőhely nyitva van, és a hotelekben is vannak vendégek – mondja Popa.
A Nufărul Hotelben pedig idén egyenesen kétszer annyi turista lakott, mint tavaly. A főkönyvelő azt mondja, főképp a három- és négycsillagos hotelek iránti kereslet nőtt meg. A sikert egyébként nem a válság végének közeledtével magyarázza, hanem azt mondja, az utóbbi években elvégzett fejlesztések hozzák most meg gyümölcsüket. „A vállalatunknak stabil helye van a piacon, szilárdan tartja magát, nem söpörheti csak úgy el a válság. Aki képes volt beruházni, annak megmaradt a kontinuitása, aki nem, az elvesztette a turisták bizalmát” – szögezte le Marcel Popa. A főkönyvelő a turisztikai szolgáltatások minősége mellett a fürdők profilját, a gyógyüdülés és az orvosi ellátás színvonalát emelte ki a növekedés okaként.
Valamivel jobb volt ez a nyár a Vigyázó-hegyen álló menedékházban is. Ioan Potra tulajdonos lapunknak azt mondta, nem mer panaszkodni, mert tudja, hogy másutt még roszszabb a helyzet. Mint részletezte, a Vigyázón sok turista megfordult az idén, de közülük legtöbben nem szálltak meg a menedékházban, hanem sátorral érkeztek. A hazaiak mellett cseh, szlovák és ukrán kirándulók is megmászták az Erdélyi-szigethegység egyik legmagasabb csúcsát ezen a nyáron.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.