Fellendítenék a turizmust

Herman Rosner, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szakminisztérium által létrehozott Turisztikai Konzultatív Tanács tagjaként többpontos beadványt dolgozott ki, amely a romániai idegenforgalom fellendítését célozza.
Rosner szerint a kormány által kezdeményezett üdülésicsekk-programot kompromittálhatja, hogy a törvény megszabja az utazási irodák jutalékát, vagyis a szolgáltató a jegy értékének mindössze 10 százalékát tarthatja meg. „Az utazásszervezők nem fognak az üdülési csekkekkel dolgozni az alacsony jutalék miatt, és a megszorítás ellentmond a piacgazdaság szabályainak is” – fogalmazza meg Rosner, aki szerint erőteljes lobbival módosítani kell a törvény erre vonatkozó cikkelyeit.

Akciós vonatjegyek

A szakember beadványában azt is javasolja, hogy a közlekedési és turisztikai minisztérium működjön együtt, és ezáltal tegyék lehetővé, hogy az utazási irodák is árulhassanak vonatjegyeket, sőt ha a vonatjegy egy belföldi kiránduláscsomag része, kínálhassák 20–30 százalékos kedvezménnyel. Rosner továbbá kéri a turisztikai minisztériumot, hogy az járuljon hozzá egy, a turisztikai ügynökségek és a szállodák közötti, együttműködési kódex kidolgozásához. Ez szerinte azért fontos, mivel a szállodák a közvetlenül hozzájuk forduló vendégeknek gyakran alacsonyabb díjszabást ajánlanak, mint amekkora összegre az utazási irodával korábban megállapodtak. Ilyen körülmények között – részletezi az idegenforgalmi szakember – a piac kiegyensúlyozatlan, a potenciális turisták egy része otthon marad, mert kedvezményesebb ajánlatra vár. A minisztériumnak és az érdekelt helyi önkormányzatoknak is nagyobb pénzalapot kellene elkülöníteniük a belföldi turizmus népszerűsítésére – javasolja a továbbiakban. Rosner úgy látja, be kellene azonosítani mindazokat az elemeket, amelyekkel a belföldi turisztikai csomagok árát vissza lehet szorítani: a gáz, az áram díjszabásának, a turizmusban dolgozók adójának csökkentése, a 9 százalékos áfa bevezetése a turisztikai szolgáltatásokban, a visszaforgatott jövedelem adójának eltörlése, a végzős diákok és egyetemisták intézményesen történő bevonzása a turizmusba csak néhány a lehetséges megoldások közül.

A Herman Rosner által kidolgozott javaslatcsomag arra is kitér, hogy kedvezőbb árakkal és a szolgáltatások minőségének a javításával a külföldi piacokon is növelni lehetne a hazai ajánlatok versenyképességét.

Erőteljesebb népszerűsítés

Ahhoz hogy minél többen a hazai gyógyfürdőket válasszák a külföldiek, főként magyarországiak ellenében, erőteljesebb népszerűsítés is szükséges. Ennek egyik módozataként a háromszéki szakember a turisztikai és egészségügyi minisztérium együttműködését javasolja. Rosner szerint motiváló erőként hatna, ha az egészségügyi tárca pluszpontszámokat, illetve többletjuttatást adhatna azoknak a házi- és szakorvosoknak, akik a hazai gyógyfürdőket ajánlják a különböző betegségek megelőzésére, kezelésére. „Románia évente 2 milliárd eurót fizet ki a különböző gyógyszergyártóknak, miközben Európa gyógyfürdőinek egyharmada van az országban” – mutat rá a szakember, aki szerint hatalmas beruházásokra, korszerűsítésekre is szükség van, hogy a belföldi turizmus akár a hazai turisták számára is vonzó lehessen. Ebben lehetne kiemelt szerepe a megyei kereskedelmi és iparkamaráknak, rájuk hárulna ugyanis az a feladat, hogy feltérképezzék az ország valamennyi megyéjében, hogy milyen befektetési lehetőségek kínálkoznak az idegenforgalom terén, az így begyűjtött adatok összesítését pedig elérhetővé kellene tenniük valamennyi potenciális hazai és külföldi beruházó számára. „A kereskedelmi és iparkamarák támogatják a Romániába érkező turisták után kifizetendő ösztönző juttatást, miszerint minden külföldi turista után 2 eurót fizet a minisztérium az utazásszervezőnek” – fogalmaz Rosner.  

Lendíteni az üdülési programon

Hasonlóképpen látja az üdülési csekkek kérdését Daragus Attila, az ANTREC faluturisztikai szövetség háromszéki elnöke. „A jóérzés azt kívánja, hogy az üdülési csekk teljes értékét az alkalmazott használja fel. Azonban a piacgazdaságot bizonyítottan a pénz működteti. Ha az utazási irodák úgy ítélik meg, hogy nem éri meg foglalkozni az üdülési csekkekkel, akkor nem is foglalkoznak majd vele, és ez esetben a program kudarcra ítéltetett” – fogalmazott a Krónika kérdésére a háromszéki szakember. Mint hangsúlyozta, az ötlet narságágyon jó, mindenképpen lendíthet a belföldi turizmuson, ám szerinte igazi sikere csakis akkor lenne, ha az alkalmazottak legalább 10 százaléka élhetne ezzel a kedvezménnyel.

Prioritás az infrastruktúra-fejlesztés

Daragus Attila azonban az erdélyi, ezen belül a székelyföldi idegenforgalom fejlesztési prioritásaiként egész más elemeket nevezett meg. Szerinte nulladik prioritás az infrastruktúra fejlesztése, amíg ugyanis nehéz megközelíteni az üdülőhelyeket, addig nem lehet odavonzani a turistákat, a külföldieket pedig szinte lehetetlen. „Repülőtér kell az ország központjában” – utalt a Brassó melletti vidombáki légikikötő körüli botrányokra. Mint fogalmazott, Münchenből Bukarestig két és fél óra a repülőút, miután a fővárostól Bálványosra négy és fél órát autózik a turista. Ugyanakkor a repülőjegy olcsóbb, mint az autóút – tette hozzá. A szakember arra is emlékeztetett, hogy a Bálványos és Szent Anna-tó közötti út immár öt éve beszakadt, emiatt öt éve nem tudják megszervezni a gyorsasági ralit, és ez is mérhetetlen kárt okoz a turizmusnak.

Daragus a Krónikának arról is beszámolt, hogy idén a válság miatt csökkent a kereslet, a főszezonra a legtöbb üdülőhelyen még mindig lehet szobát foglalni.