2009. június 16., 09:582009. június 16., 09:58
Herman Rosner, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a szakminisztérium által létrehozott Turisztikai Konzultatív Tanács tagjaként többpontos beadványt dolgozott ki, amely a romániai idegenforgalom fellendítését célozza.
Rosner szerint a kormány által kezdeményezett üdülésicsekk-programot kompromittálhatja, hogy a törvény megszabja az utazási irodák jutalékát, vagyis a szolgáltató a jegy értékének mindössze 10 százalékát tarthatja meg. „Az utazásszervezők nem fognak az üdülési csekkekkel dolgozni az alacsony jutalék miatt, és a megszorítás ellentmond a piacgazdaság szabályainak is” – fogalmazza meg Rosner, aki szerint erőteljes lobbival módosítani kell a törvény erre vonatkozó cikkelyeit.
A szakember beadványában azt is javasolja, hogy a közlekedési és turisztikai minisztérium működjön együtt, és ezáltal tegyék lehetővé, hogy az utazási irodák is árulhassanak vonatjegyeket, sőt ha a vonatjegy egy belföldi kiránduláscsomag része, kínálhassák 20–30 százalékos kedvezménnyel. Rosner továbbá kéri a turisztikai minisztériumot, hogy az járuljon hozzá egy, a turisztikai ügynökségek és a szállodák közötti, együttműködési kódex kidolgozásához. Ez szerinte azért fontos, mivel a szállodák a közvetlenül hozzájuk forduló vendégeknek gyakran alacsonyabb díjszabást ajánlanak, mint amekkora összegre az utazási irodával korábban megállapodtak. Ilyen körülmények között – részletezi az idegenforgalmi szakember – a piac kiegyensúlyozatlan, a potenciális turisták egy része otthon marad, mert kedvezményesebb ajánlatra vár. A minisztériumnak és az érdekelt helyi önkormányzatoknak is nagyobb pénzalapot kellene elkülöníteniük a belföldi turizmus népszerűsítésére – javasolja a továbbiakban. Rosner úgy látja, be kellene azonosítani mindazokat az elemeket, amelyekkel a belföldi turisztikai csomagok árát vissza lehet szorítani: a gáz, az áram díjszabásának, a turizmusban dolgozók adójának csökkentése, a 9 százalékos áfa bevezetése a turisztikai szolgáltatásokban, a visszaforgatott jövedelem adójának eltörlése, a végzős diákok és egyetemisták intézményesen történő bevonzása a turizmusba csak néhány a lehetséges megoldások közül.
A Herman Rosner által kidolgozott javaslatcsomag arra is kitér, hogy kedvezőbb árakkal és a szolgáltatások minőségének a javításával a külföldi piacokon is növelni lehetne a hazai ajánlatok versenyképességét.
Ahhoz hogy minél többen a hazai gyógyfürdőket válasszák a külföldiek, főként magyarországiak ellenében, erőteljesebb népszerűsítés is szükséges. Ennek egyik módozataként a háromszéki szakember a turisztikai és egészségügyi minisztérium együttműködését javasolja. Rosner szerint motiváló erőként hatna, ha az egészségügyi tárca pluszpontszámokat, illetve többletjuttatást adhatna azoknak a házi- és szakorvosoknak, akik a hazai gyógyfürdőket ajánlják a különböző betegségek megelőzésére, kezelésére. „Románia évente 2 milliárd eurót fizet ki a különböző gyógyszergyártóknak, miközben Európa gyógyfürdőinek egyharmada van az országban” – mutat rá a szakember, aki szerint hatalmas beruházásokra, korszerűsítésekre is szükség van, hogy a belföldi turizmus akár a hazai turisták számára is vonzó lehessen. Ebben lehetne kiemelt szerepe a megyei kereskedelmi és iparkamaráknak, rájuk hárulna ugyanis az a feladat, hogy feltérképezzék az ország valamennyi megyéjében, hogy milyen befektetési lehetőségek kínálkoznak az idegenforgalom terén, az így begyűjtött adatok összesítését pedig elérhetővé kellene tenniük valamennyi potenciális hazai és külföldi beruházó számára. „A kereskedelmi és iparkamarák támogatják a Romániába érkező turisták után kifizetendő ösztönző juttatást, miszerint minden külföldi turista után 2 eurót fizet a minisztérium az utazásszervezőnek” – fogalmaz Rosner.
Hasonlóképpen látja az üdülési csekkek kérdését Daragus Attila, az ANTREC faluturisztikai szövetség háromszéki elnöke. „A jóérzés azt kívánja, hogy az üdülési csekk teljes értékét az alkalmazott használja fel. Azonban a piacgazdaságot bizonyítottan a pénz működteti. Ha az utazási irodák úgy ítélik meg, hogy nem éri meg foglalkozni az üdülési csekkekkel, akkor nem is foglalkoznak majd vele, és ez esetben a program kudarcra ítéltetett” – fogalmazott a Krónika kérdésére a háromszéki szakember. Mint hangsúlyozta, az ötlet narságágyon jó, mindenképpen lendíthet a belföldi turizmuson, ám szerinte igazi sikere csakis akkor lenne, ha az alkalmazottak legalább 10 százaléka élhetne ezzel a kedvezménnyel.
Daragus Attila azonban az erdélyi, ezen belül a székelyföldi idegenforgalom fejlesztési prioritásaiként egész más elemeket nevezett meg. Szerinte nulladik prioritás az infrastruktúra fejlesztése, amíg ugyanis nehéz megközelíteni az üdülőhelyeket, addig nem lehet odavonzani a turistákat, a külföldieket pedig szinte lehetetlen. „Repülőtér kell az ország központjában” – utalt a Brassó melletti vidombáki légikikötő körüli botrányokra. Mint fogalmazott, Münchenből Bukarestig két és fél óra a repülőút, miután a fővárostól Bálványosra négy és fél órát autózik a turista. Ugyanakkor a repülőjegy olcsóbb, mint az autóút – tette hozzá. A szakember arra is emlékeztetett, hogy a Bálványos és Szent Anna-tó közötti út immár öt éve beszakadt, emiatt öt éve nem tudják megszervezni a gyorsasági ralit, és ez is mérhetetlen kárt okoz a turizmusnak.
Daragus a Krónikának arról is beszámolt, hogy idén a válság miatt csökkent a kereslet, a főszezonra a legtöbb üdülőhelyen még mindig lehet szobát foglalni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok