
Fotó: Pixabay.com
Újabb történelmi csúcsra hágott szerdán az arany és az amerikai dollár árfolyama, és a csúcs közelében mozgott az euró és a svájci frank is. A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdai árfolyamán a dollár elérte 4,4241 lejt a keddi 4,4131 lejről. Az arany grammja 229,0604 lejre drágult az előző napi 225,2035 lej után.
A svájci frank árfolyama eközben enyhén, 4,4982 lejre csökkent a keddi 4,4986 lejről, ami a történelem negyedik legmagasabb értéke volt. Az euró árfolyama is visszaesett kissé szerdán 4,7789 lej volt az előző napi 4,7800 lejes szinthez mérten. A 2019 novemberében elért történelmi csúcs – mint ismeretes – 4,7808 lej. Az arany esetében ez immár az idei év nyolcadik történelmi csúcsa. Az áremelkedés az év eleje óta folyamatos, január első napján még 213,7 lejes szinten állt a hivatalos árfolyam.
Az arany értéke nő a nemzetközi piacokon is, a beruházók ugyanis menedékként tekintenek a nemesfémre, miközben tombol a koronavírus, és kereskedelmi konfliktus dúl Kína és az Amerikai Egyesült Államok között, ami aggodalomra ad okot.
Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója ugyanakkor a Krónika megkeresésére rámutatott,
„Amikor fellángol a bizonytalanság, sokan aranyba, dollárba menekítik a pénzüket, megnő a legbiztosabb gazdaságnak tekintett amerikai államkötvények iránti kereslet” – részletezte a szakértő. Hangsúlyozta, egyelőre nem lehet válságról beszélni, hiszen a kőolaj ára még magasan van, ha az olajár zuhan, akkor vannak válságra utaló jelek. Králik Lóránd kifejtette, a világpiacon jelenleg lényegesen nagyobb a bizalom az amerikai dollár, mint az euró iránt.
Ezt több tényező is okozza, az egyik, hogy az Európai Unió mozdonyának tekintett Németországban most ideiglenes politikai válság van, Olaszországban pedig a kormányalakítással kapcsolatos gondok miatt vannak nehézségek. A másik ok a kínai koronavírus megjelenése miatti válság. Kínában erre az évre 6 százalék körüli gazdasági növekedést jeleztek előre, viszont a koronavírus megjelenése miatt nem valószínű, hogy meghaladja az öt százalékot, ami az elmúlt harminc év legkisebb növekedése. Ezen túlmenően az első negyedévben, sőt lehet, hogy az első fél évben akár három százalékra is visszaeshet a kínai gazdaság növekedése. Ennek jelentősebb hatása érezhető az Európai Unióban, mint az Amerikai Egyesült Államokban, mert az európai gazdaságok nyitottabbak, több kínai terméket importálnak. Másrészt nagyon sok európai vállalatnak van Kínában üzeme, egy ideiglenes leállás ezek teljesítményét negatívan befolyásolja.
Az Unióban ezenkívül is folyamatosan csökken a gazdasági növekedés, az általános növekedés a 28 tagállamot számítva tavaly 1,4 százalékos volt, az eurózónában 1,2 százalék. „A mi térségünk továbbra is jól teljesít, Európában Málta után Romániában a legnagyobb a gazdasági növekedés, Írország mellett Magyarország és Lengyelország is az élmezőnyben van. Viszont a népes országokban – Németországban, Franciaországban, Olaszországban – lassul a növekedés. Aggodalomra ad okot, hogy a német gazdaság növekedése 0,6 százalékra esett vissza. Ez is okozza, hogy többéves csúcsot döntött az euró–dollár keresztárfolyam” – részletezte Králik Lóránd. Hozzátette, minél kisebb az ország, és minél nagyobb a gazdasági nyitottsága, tehát az export-import függősége, annál kevesebb eszköze van arra, hogy a világpiaci folyamatok ellen fellépjen, „szembeússzon az árral”. Romániának nincs nagy beleszólása az árfolyamok mozgásába, bár a Román Nemzeti Banknak van egy stabilitást szavatoló árfolyampolitikája, „vigyáz az árfolyamokra és a kamatokra” – mutatott rá a szakember.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
szóljon hozzá!