Fotó: Pixabay.com
Újabb történelmi csúcsra hágott szerdán az arany és az amerikai dollár árfolyama, és a csúcs közelében mozgott az euró és a svájci frank is. A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdai árfolyamán a dollár elérte 4,4241 lejt a keddi 4,4131 lejről. Az arany grammja 229,0604 lejre drágult az előző napi 225,2035 lej után.
A svájci frank árfolyama eközben enyhén, 4,4982 lejre csökkent a keddi 4,4986 lejről, ami a történelem negyedik legmagasabb értéke volt. Az euró árfolyama is visszaesett kissé szerdán 4,7789 lej volt az előző napi 4,7800 lejes szinthez mérten. A 2019 novemberében elért történelmi csúcs – mint ismeretes – 4,7808 lej. Az arany esetében ez immár az idei év nyolcadik történelmi csúcsa. Az áremelkedés az év eleje óta folyamatos, január első napján még 213,7 lejes szinten állt a hivatalos árfolyam.
Az arany értéke nő a nemzetközi piacokon is, a beruházók ugyanis menedékként tekintenek a nemesfémre, miközben tombol a koronavírus, és kereskedelmi konfliktus dúl Kína és az Amerikai Egyesült Államok között, ami aggodalomra ad okot.
Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója ugyanakkor a Krónika megkeresésére rámutatott,
„Amikor fellángol a bizonytalanság, sokan aranyba, dollárba menekítik a pénzüket, megnő a legbiztosabb gazdaságnak tekintett amerikai államkötvények iránti kereslet” – részletezte a szakértő. Hangsúlyozta, egyelőre nem lehet válságról beszélni, hiszen a kőolaj ára még magasan van, ha az olajár zuhan, akkor vannak válságra utaló jelek. Králik Lóránd kifejtette, a világpiacon jelenleg lényegesen nagyobb a bizalom az amerikai dollár, mint az euró iránt.
Ezt több tényező is okozza, az egyik, hogy az Európai Unió mozdonyának tekintett Németországban most ideiglenes politikai válság van, Olaszországban pedig a kormányalakítással kapcsolatos gondok miatt vannak nehézségek. A másik ok a kínai koronavírus megjelenése miatti válság. Kínában erre az évre 6 százalék körüli gazdasági növekedést jeleztek előre, viszont a koronavírus megjelenése miatt nem valószínű, hogy meghaladja az öt százalékot, ami az elmúlt harminc év legkisebb növekedése. Ezen túlmenően az első negyedévben, sőt lehet, hogy az első fél évben akár három százalékra is visszaeshet a kínai gazdaság növekedése. Ennek jelentősebb hatása érezhető az Európai Unióban, mint az Amerikai Egyesült Államokban, mert az európai gazdaságok nyitottabbak, több kínai terméket importálnak. Másrészt nagyon sok európai vállalatnak van Kínában üzeme, egy ideiglenes leállás ezek teljesítményét negatívan befolyásolja.
Az Unióban ezenkívül is folyamatosan csökken a gazdasági növekedés, az általános növekedés a 28 tagállamot számítva tavaly 1,4 százalékos volt, az eurózónában 1,2 százalék. „A mi térségünk továbbra is jól teljesít, Európában Málta után Romániában a legnagyobb a gazdasági növekedés, Írország mellett Magyarország és Lengyelország is az élmezőnyben van. Viszont a népes országokban – Németországban, Franciaországban, Olaszországban – lassul a növekedés. Aggodalomra ad okot, hogy a német gazdaság növekedése 0,6 százalékra esett vissza. Ez is okozza, hogy többéves csúcsot döntött az euró–dollár keresztárfolyam” – részletezte Králik Lóránd. Hozzátette, minél kisebb az ország, és minél nagyobb a gazdasági nyitottsága, tehát az export-import függősége, annál kevesebb eszköze van arra, hogy a világpiaci folyamatok ellen fellépjen, „szembeússzon az árral”. Romániának nincs nagy beleszólása az árfolyamok mozgásába, bár a Román Nemzeti Banknak van egy stabilitást szavatoló árfolyampolitikája, „vigyáz az árfolyamokra és a kamatokra” – mutatott rá a szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt időszak megszorító intézkedései jelentős elégedetlenséget és tiltakozást váltottak ki, ugyanakkor sokkal súlyosabb gazdasági helyzetet kerültek el a Romanian Economic Monitor kutatócsoport szakértői szerint.
A kormánykoalícióban volt tárgyalás arról, hogy az alapélelmiszerek árrésének korlátozását nem kellene meghosszabbítani október elsejétől – jelentette ki hétfőn a sajtónak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője.
Az idei első hét hónapban éves viszonylatban 0,1 százalékkal nőtt Románia villamosenergia-fogyasztása, ezen belül a háztartások fogyasztása 3,9 százalékkal ugrott meg – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett előzetes adataiból.
Jövő év márciusában értékeljük ki Romániának a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozás érdekében tett erőfeszítéseit – jelentette ki hétfőn Mathias Cormann OECD-főtitkár Bukarestben.
Az idei második negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,3 százalékos volt, 0,6 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Felszólította hétfőn Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke az adóhatóságot (ANAF), hogy vizsgálja ki, hogy a kereskedők betartják-e az alapélélmiszerekre kivetett árréskorlátozást.
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg a résztvevők és érdeklődők az aradi Agromalim mezőgazdasági szakkiállításon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!