Fotó: Pixabay.com
Újabb történelmi csúcsra hágott szerdán az arany és az amerikai dollár árfolyama, és a csúcs közelében mozgott az euró és a svájci frank is. A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdai árfolyamán a dollár elérte 4,4241 lejt a keddi 4,4131 lejről. Az arany grammja 229,0604 lejre drágult az előző napi 225,2035 lej után.
A svájci frank árfolyama eközben enyhén, 4,4982 lejre csökkent a keddi 4,4986 lejről, ami a történelem negyedik legmagasabb értéke volt. Az euró árfolyama is visszaesett kissé szerdán 4,7789 lej volt az előző napi 4,7800 lejes szinthez mérten. A 2019 novemberében elért történelmi csúcs – mint ismeretes – 4,7808 lej. Az arany esetében ez immár az idei év nyolcadik történelmi csúcsa. Az áremelkedés az év eleje óta folyamatos, január első napján még 213,7 lejes szinten állt a hivatalos árfolyam.
Az arany értéke nő a nemzetközi piacokon is, a beruházók ugyanis menedékként tekintenek a nemesfémre, miközben tombol a koronavírus, és kereskedelmi konfliktus dúl Kína és az Amerikai Egyesült Államok között, ami aggodalomra ad okot.
Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója ugyanakkor a Krónika megkeresésére rámutatott,
„Amikor fellángol a bizonytalanság, sokan aranyba, dollárba menekítik a pénzüket, megnő a legbiztosabb gazdaságnak tekintett amerikai államkötvények iránti kereslet” – részletezte a szakértő. Hangsúlyozta, egyelőre nem lehet válságról beszélni, hiszen a kőolaj ára még magasan van, ha az olajár zuhan, akkor vannak válságra utaló jelek. Králik Lóránd kifejtette, a világpiacon jelenleg lényegesen nagyobb a bizalom az amerikai dollár, mint az euró iránt.
Ezt több tényező is okozza, az egyik, hogy az Európai Unió mozdonyának tekintett Németországban most ideiglenes politikai válság van, Olaszországban pedig a kormányalakítással kapcsolatos gondok miatt vannak nehézségek. A másik ok a kínai koronavírus megjelenése miatti válság. Kínában erre az évre 6 százalék körüli gazdasági növekedést jeleztek előre, viszont a koronavírus megjelenése miatt nem valószínű, hogy meghaladja az öt százalékot, ami az elmúlt harminc év legkisebb növekedése. Ezen túlmenően az első negyedévben, sőt lehet, hogy az első fél évben akár három százalékra is visszaeshet a kínai gazdaság növekedése. Ennek jelentősebb hatása érezhető az Európai Unióban, mint az Amerikai Egyesült Államokban, mert az európai gazdaságok nyitottabbak, több kínai terméket importálnak. Másrészt nagyon sok európai vállalatnak van Kínában üzeme, egy ideiglenes leállás ezek teljesítményét negatívan befolyásolja.
Az Unióban ezenkívül is folyamatosan csökken a gazdasági növekedés, az általános növekedés a 28 tagállamot számítva tavaly 1,4 százalékos volt, az eurózónában 1,2 százalék. „A mi térségünk továbbra is jól teljesít, Európában Málta után Romániában a legnagyobb a gazdasági növekedés, Írország mellett Magyarország és Lengyelország is az élmezőnyben van. Viszont a népes országokban – Németországban, Franciaországban, Olaszországban – lassul a növekedés. Aggodalomra ad okot, hogy a német gazdaság növekedése 0,6 százalékra esett vissza. Ez is okozza, hogy többéves csúcsot döntött az euró–dollár keresztárfolyam” – részletezte Králik Lóránd. Hozzátette, minél kisebb az ország, és minél nagyobb a gazdasági nyitottsága, tehát az export-import függősége, annál kevesebb eszköze van arra, hogy a világpiaci folyamatok ellen fellépjen, „szembeússzon az árral”. Romániának nincs nagy beleszólása az árfolyamok mozgásába, bár a Román Nemzeti Banknak van egy stabilitást szavatoló árfolyampolitikája, „vigyáz az árfolyamokra és a kamatokra” – mutatott rá a szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!