Nagyvárad sétálóutcáján úgy indultunk el, hogy arra számítottunk: a gazdasági válság, amely miatt épp itt sorra-szerre zárnak be a boltok, az ékszerüzleteket is kiürítette. Ehelyett épp az ellenkezőjét találtuk annak, amit vártunk. Az első elegáns ékszerboltban, ahová betértünk, legalább hat vásárló nézegette a kirakott csecsebecséket, s mikor kérdésünkkel előrukkoltunk, az üzletvezető közölte: nincs ideje semmiféle válságra, hiszen nagyon sok a kliens. Szemben, egy kisebb, de úgyszintén elegáns ékszerboltban hasonlóképpen jártunk: az elárusító hölgy egyedül próbálta kiszolgálni az aprócska térben szinte tolongó vásárlókat, így arra kért, ne kérdezzem se válságról, se másról, hiszen láthatóan egy perc szabadideje nincs.
A Körös áruház földszintjét néhány hónapja az ékszerstandok uralják. Csillog-villog minden, és láthatóan vevőkben sincs hiány. Elena Coman magánvállalkozóként üzemelteti kis pultját, és azt mondja, nem érzi különösebben a krízis hatásait. „Lassan kezdik mifelénk is megtanulni az emberek, hogy aki nem elég gazdag, az ne vásároljon olcsó terméket, hiszen hamar tönkremegy, és kidobta a pénzt az ablakon” – mondja. Az ő standján kizárólag valódi ezüstből és drágakövekből készült ékszerek vannak, legtöbbjük egyedi darab, amelyeket egy izraeli családi vállalkozó készít kézzel. Elena Coman azt tapasztalta, egyre inkább a minőséget keresik a vásárlók.
„Kimentek már a divatból a hatalmas, hivalkodó arany ékszerek. Ma már mindenki a különlegeset, egyedit keresi, és erre a pénzt is rászánja, pedig nem mondhatom, hogy csak gazdagok vásárolnak nálam” – magyarázza. Tapasztalatai szerint egyébként ahhoz, hogy menjen az eladás, jól kell tudni kommunikálni a vevővel, hiszen nem mindenki tudja, pontosan mit szeretne vásárolni. „Szívesen megismerkedem a vevőimmel, hiszen így visszatérnek hozzám. Olyan törzsvásárlóm is van, aki névjegykártyát hagyott nálam, és mindig fölhívom, ha új áru érkezik” – mondja. Sokan vesznek ékszert ajándékba is, a nagykorúvá váló leányok például gyakran kapnak egy-egy finom gyűrűt vagy nyakláncot.
A Fő utca egy kisebb ékszerüzletében, a Romában viszont erős visszaesésre panaszkodik a törökországi tulaj. Ebben a boltban csak aranyat értékesítenek, grammonként 85 lejért, éppúgy, mint mindenütt máshol. Azt mondja, tavaly óta hatvan százalékkal esett vissza a forgalma. „Régebben az emberek befektetésként vásárolták az aranyat, manapság ez már inkább a lakásokkal vagy a telkekkel működik. Hiába vannak sokan az üzletben, ha mindenki csak kíváncsiságból, nézelődni tér be” – panaszolja. Azt mondja, aki vásárol, nem tartozik föltétlenül a gazdagok közé, inkább ajándékba, keresztelőre vagy érettségire vesz aranyláncot, karkötőt az összegyűjtött pénzéből.
„Kevesebb aranyat, de több bizsut és ezüstöt vásárolnak a székelyudvarhelyiek, ennyiben érezhető a gazdasági válság” – mondta Dáné Levente, a főtéri ékszerbolt tulajdonosa. Számukra az év első négy hónapja volt kritikus, akkor a tavalyinak felére csökkent a forgalmuk, aztán a kicsengetésekre ismét megjött a vásárlókedv és a forgalom már elérte az előző évit. „A nyári hónapokra sincs panasz, ilyenkor többet megmutatnak magukból a nők, így az ékszerek is kelendőbbek, szeptemberben viszont a gyermekekre, az iskolakezdésre kell a pénz, tehát nem vásárolnak, aztán decemberben ismét megnő a forgalmunk” – meséli a tulajdonos. A vásárlók jobbára fiatalok, ezért is kelendőbb az ezüst és a bizsu, viszont jegygyűrűből is többet adtak el az idén, mint egy éve.
A vásárlók vagyoni helyzete alapján nem lehet értékelni a piacot – véli Dáné, hiszen középiskolás diáktól friss diplomás munkanélkülieken át a nyugdíjas nagymamákig mindenki megfordul az üzletben. Azt viszont pontosan tudja, hogy az igazán vagyonosnak számító székelyudvarhelyiek, a „felső tízezer” nem itthon vásárol. Ők nagyobb városokba, talán még gyakrabban külföldre járnak vásárolni, pedig Dáné szerint az árukínálatuk megállja a helyét az összehasonlításban, hiszen bármit be tudnak szerezni.
„Úgy tűnik, számukra az is fontos, hogy elmondhassák, ezt vagy azt az ékszert Párizsban vagy Milánóban vették. Az áraink is alacsonyak: 10–15 százalékkal olcsóbb nálunk például az arany, 92 lej grammja, míg Marosvásárhelyen vagy Kolozsváron 100, de akár 110 lejbe is kerülhet. Vevőktől tudom, hogy ugyanazt a márkájú aranygyűrűt kínáltuk mi 200 lejért, amit Kolozsváron 1000 lejért vettek meg” – mondta Dáné Levente.
A válság miatt közel felére csökkent az eladás a sepsiszentgyörgyi Luxel ékszerüzletben is. Az elegáns belvárosi boltban hatalmas a kínálat: vörös- , sárga- és fehérarany ékszerek minden méretben, modellben, az egész apró egyszerű gyűrű, a 150 grammos lánc, a kecses aranyóra, térbeli alakzatokat formázó modern darab is megtalálható. G. Cs., az üzlet tulajdonosa a Krónikának elmondta, tavaly nagyon jó év volt, sokan befektetésként is vásároltak törtaranyat vagy arany ékszert.
Erre most lenne szerinte a legjobb lehetőség, hiszen az arany ára nem emelkedett annyira, mint azt az infláció és a világpiaci ár indokolttá tenné, és mégsem vásárolják. Az üzletaszszony szerint ez egyértelműen összefügg a gazdasági válsággal. Az eladás zöme az apró darabokból áll, főként az egy-három grammos kisékszereket veszik. G. Cs. elmondta, már az érettségire való ajándékvásárlásnál érződött az óvatosság, sokan kértek úgy ékszert, hogy az ára férjen bele a kétszáz lejes keretbe. Ennyi pénzért egy kisebb gyűrű, egy karkötő, kis fülbevaló vagy egy medál vásárolható. Az érdeklődők mindössze 10–20 százaléka venne különleges, egyedi darabot. Az eladott arany ékszerek közel fele női gyűrű, ez általános tendencia, a válságtól független, magyarázza a szakember.
Az aranyórák iránt nincs kereslet, az elmúlt évek alatt mindöszsze kettőt adtak el, holott egy női óra nem kerül többe, mint egy hasonló méretű karkötő. A drágaköves ékszerek sem túl népszerűek, inkább jegygyűrűt vásárolnak, ez az üzletben hét modellben kapható. G. Cs. arra is kitért, hogy már csak az idősebb korosztály vásárol vörösaranyat, a fiatalok a fehéret és a sárgát keresik. Az üzletasszony abban bízik, hogy januártól eltörlik a luxusadót, azzal csökken az ékszerek ára és nő a forgalom.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok