Nagyvárad sétálóutcáján úgy indultunk el, hogy arra számítottunk: a gazdasági válság, amely miatt épp itt sorra-szerre zárnak be a boltok, az ékszerüzleteket is kiürítette. Ehelyett épp az ellenkezőjét találtuk annak, amit vártunk. Az első elegáns ékszerboltban, ahová betértünk, legalább hat vásárló nézegette a kirakott csecsebecséket, s mikor kérdésünkkel előrukkoltunk, az üzletvezető közölte: nincs ideje semmiféle válságra, hiszen nagyon sok a kliens. Szemben, egy kisebb, de úgyszintén elegáns ékszerboltban hasonlóképpen jártunk: az elárusító hölgy egyedül próbálta kiszolgálni az aprócska térben szinte tolongó vásárlókat, így arra kért, ne kérdezzem se válságról, se másról, hiszen láthatóan egy perc szabadideje nincs.
A Körös áruház földszintjét néhány hónapja az ékszerstandok uralják. Csillog-villog minden, és láthatóan vevőkben sincs hiány. Elena Coman magánvállalkozóként üzemelteti kis pultját, és azt mondja, nem érzi különösebben a krízis hatásait. „Lassan kezdik mifelénk is megtanulni az emberek, hogy aki nem elég gazdag, az ne vásároljon olcsó terméket, hiszen hamar tönkremegy, és kidobta a pénzt az ablakon” – mondja. Az ő standján kizárólag valódi ezüstből és drágakövekből készült ékszerek vannak, legtöbbjük egyedi darab, amelyeket egy izraeli családi vállalkozó készít kézzel. Elena Coman azt tapasztalta, egyre inkább a minőséget keresik a vásárlók.
„Kimentek már a divatból a hatalmas, hivalkodó arany ékszerek. Ma már mindenki a különlegeset, egyedit keresi, és erre a pénzt is rászánja, pedig nem mondhatom, hogy csak gazdagok vásárolnak nálam” – magyarázza. Tapasztalatai szerint egyébként ahhoz, hogy menjen az eladás, jól kell tudni kommunikálni a vevővel, hiszen nem mindenki tudja, pontosan mit szeretne vásárolni. „Szívesen megismerkedem a vevőimmel, hiszen így visszatérnek hozzám. Olyan törzsvásárlóm is van, aki névjegykártyát hagyott nálam, és mindig fölhívom, ha új áru érkezik” – mondja. Sokan vesznek ékszert ajándékba is, a nagykorúvá váló leányok például gyakran kapnak egy-egy finom gyűrűt vagy nyakláncot.
A Fő utca egy kisebb ékszerüzletében, a Romában viszont erős visszaesésre panaszkodik a törökországi tulaj. Ebben a boltban csak aranyat értékesítenek, grammonként 85 lejért, éppúgy, mint mindenütt máshol. Azt mondja, tavaly óta hatvan százalékkal esett vissza a forgalma. „Régebben az emberek befektetésként vásárolták az aranyat, manapság ez már inkább a lakásokkal vagy a telkekkel működik. Hiába vannak sokan az üzletben, ha mindenki csak kíváncsiságból, nézelődni tér be” – panaszolja. Azt mondja, aki vásárol, nem tartozik föltétlenül a gazdagok közé, inkább ajándékba, keresztelőre vagy érettségire vesz aranyláncot, karkötőt az összegyűjtött pénzéből.
„Kevesebb aranyat, de több bizsut és ezüstöt vásárolnak a székelyudvarhelyiek, ennyiben érezhető a gazdasági válság” – mondta Dáné Levente, a főtéri ékszerbolt tulajdonosa. Számukra az év első négy hónapja volt kritikus, akkor a tavalyinak felére csökkent a forgalmuk, aztán a kicsengetésekre ismét megjött a vásárlókedv és a forgalom már elérte az előző évit. „A nyári hónapokra sincs panasz, ilyenkor többet megmutatnak magukból a nők, így az ékszerek is kelendőbbek, szeptemberben viszont a gyermekekre, az iskolakezdésre kell a pénz, tehát nem vásárolnak, aztán decemberben ismét megnő a forgalmunk” – meséli a tulajdonos. A vásárlók jobbára fiatalok, ezért is kelendőbb az ezüst és a bizsu, viszont jegygyűrűből is többet adtak el az idén, mint egy éve.
A vásárlók vagyoni helyzete alapján nem lehet értékelni a piacot – véli Dáné, hiszen középiskolás diáktól friss diplomás munkanélkülieken át a nyugdíjas nagymamákig mindenki megfordul az üzletben. Azt viszont pontosan tudja, hogy az igazán vagyonosnak számító székelyudvarhelyiek, a „felső tízezer” nem itthon vásárol. Ők nagyobb városokba, talán még gyakrabban külföldre járnak vásárolni, pedig Dáné szerint az árukínálatuk megállja a helyét az összehasonlításban, hiszen bármit be tudnak szerezni.
„Úgy tűnik, számukra az is fontos, hogy elmondhassák, ezt vagy azt az ékszert Párizsban vagy Milánóban vették. Az áraink is alacsonyak: 10–15 százalékkal olcsóbb nálunk például az arany, 92 lej grammja, míg Marosvásárhelyen vagy Kolozsváron 100, de akár 110 lejbe is kerülhet. Vevőktől tudom, hogy ugyanazt a márkájú aranygyűrűt kínáltuk mi 200 lejért, amit Kolozsváron 1000 lejért vettek meg” – mondta Dáné Levente.
A válság miatt közel felére csökkent az eladás a sepsiszentgyörgyi Luxel ékszerüzletben is. Az elegáns belvárosi boltban hatalmas a kínálat: vörös- , sárga- és fehérarany ékszerek minden méretben, modellben, az egész apró egyszerű gyűrű, a 150 grammos lánc, a kecses aranyóra, térbeli alakzatokat formázó modern darab is megtalálható. G. Cs., az üzlet tulajdonosa a Krónikának elmondta, tavaly nagyon jó év volt, sokan befektetésként is vásároltak törtaranyat vagy arany ékszert.
Erre most lenne szerinte a legjobb lehetőség, hiszen az arany ára nem emelkedett annyira, mint azt az infláció és a világpiaci ár indokolttá tenné, és mégsem vásárolják. Az üzletaszszony szerint ez egyértelműen összefügg a gazdasági válsággal. Az eladás zöme az apró darabokból áll, főként az egy-három grammos kisékszereket veszik. G. Cs. elmondta, már az érettségire való ajándékvásárlásnál érződött az óvatosság, sokan kértek úgy ékszert, hogy az ára férjen bele a kétszáz lejes keretbe. Ennyi pénzért egy kisebb gyűrű, egy karkötő, kis fülbevaló vagy egy medál vásárolható. Az érdeklődők mindössze 10–20 százaléka venne különleges, egyedi darabot. Az eladott arany ékszerek közel fele női gyűrű, ez általános tendencia, a válságtól független, magyarázza a szakember.
Az aranyórák iránt nincs kereslet, az elmúlt évek alatt mindöszsze kettőt adtak el, holott egy női óra nem kerül többe, mint egy hasonló méretű karkötő. A drágaköves ékszerek sem túl népszerűek, inkább jegygyűrűt vásárolnak, ez az üzletben hét modellben kapható. G. Cs. arra is kitért, hogy már csak az idősebb korosztály vásárol vörösaranyat, a fiatalok a fehéret és a sárgát keresik. Az üzletasszony abban bízik, hogy januártól eltörlik a luxusadót, azzal csökken az ékszerek ára és nő a forgalom.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
A kormány pénteken jóváhagyta, hogy Románia elfogadja az Európai Bizottság 1,312 millió lej értékű, összesen 1,1 millió adag oltóanyagból álló adományát a kiskérődzők pestise, valamint a juh- és kecskehimlő elleni védekezéshez.
Látogatottsági adatok