Nagyvárad sétálóutcáján úgy indultunk el, hogy arra számítottunk: a gazdasági válság, amely miatt épp itt sorra-szerre zárnak be a boltok, az ékszerüzleteket is kiürítette. Ehelyett épp az ellenkezőjét találtuk annak, amit vártunk. Az első elegáns ékszerboltban, ahová betértünk, legalább hat vásárló nézegette a kirakott csecsebecséket, s mikor kérdésünkkel előrukkoltunk, az üzletvezető közölte: nincs ideje semmiféle válságra, hiszen nagyon sok a kliens. Szemben, egy kisebb, de úgyszintén elegáns ékszerboltban hasonlóképpen jártunk: az elárusító hölgy egyedül próbálta kiszolgálni az aprócska térben szinte tolongó vásárlókat, így arra kért, ne kérdezzem se válságról, se másról, hiszen láthatóan egy perc szabadideje nincs.
A Körös áruház földszintjét néhány hónapja az ékszerstandok uralják. Csillog-villog minden, és láthatóan vevőkben sincs hiány. Elena Coman magánvállalkozóként üzemelteti kis pultját, és azt mondja, nem érzi különösebben a krízis hatásait. „Lassan kezdik mifelénk is megtanulni az emberek, hogy aki nem elég gazdag, az ne vásároljon olcsó terméket, hiszen hamar tönkremegy, és kidobta a pénzt az ablakon” – mondja. Az ő standján kizárólag valódi ezüstből és drágakövekből készült ékszerek vannak, legtöbbjük egyedi darab, amelyeket egy izraeli családi vállalkozó készít kézzel. Elena Coman azt tapasztalta, egyre inkább a minőséget keresik a vásárlók.
„Kimentek már a divatból a hatalmas, hivalkodó arany ékszerek. Ma már mindenki a különlegeset, egyedit keresi, és erre a pénzt is rászánja, pedig nem mondhatom, hogy csak gazdagok vásárolnak nálam” – magyarázza. Tapasztalatai szerint egyébként ahhoz, hogy menjen az eladás, jól kell tudni kommunikálni a vevővel, hiszen nem mindenki tudja, pontosan mit szeretne vásárolni. „Szívesen megismerkedem a vevőimmel, hiszen így visszatérnek hozzám. Olyan törzsvásárlóm is van, aki névjegykártyát hagyott nálam, és mindig fölhívom, ha új áru érkezik” – mondja. Sokan vesznek ékszert ajándékba is, a nagykorúvá váló leányok például gyakran kapnak egy-egy finom gyűrűt vagy nyakláncot.
A Fő utca egy kisebb ékszerüzletében, a Romában viszont erős visszaesésre panaszkodik a törökországi tulaj. Ebben a boltban csak aranyat értékesítenek, grammonként 85 lejért, éppúgy, mint mindenütt máshol. Azt mondja, tavaly óta hatvan százalékkal esett vissza a forgalma. „Régebben az emberek befektetésként vásárolták az aranyat, manapság ez már inkább a lakásokkal vagy a telkekkel működik. Hiába vannak sokan az üzletben, ha mindenki csak kíváncsiságból, nézelődni tér be” – panaszolja. Azt mondja, aki vásárol, nem tartozik föltétlenül a gazdagok közé, inkább ajándékba, keresztelőre vagy érettségire vesz aranyláncot, karkötőt az összegyűjtött pénzéből.
„Kevesebb aranyat, de több bizsut és ezüstöt vásárolnak a székelyudvarhelyiek, ennyiben érezhető a gazdasági válság” – mondta Dáné Levente, a főtéri ékszerbolt tulajdonosa. Számukra az év első négy hónapja volt kritikus, akkor a tavalyinak felére csökkent a forgalmuk, aztán a kicsengetésekre ismét megjött a vásárlókedv és a forgalom már elérte az előző évit. „A nyári hónapokra sincs panasz, ilyenkor többet megmutatnak magukból a nők, így az ékszerek is kelendőbbek, szeptemberben viszont a gyermekekre, az iskolakezdésre kell a pénz, tehát nem vásárolnak, aztán decemberben ismét megnő a forgalmunk” – meséli a tulajdonos. A vásárlók jobbára fiatalok, ezért is kelendőbb az ezüst és a bizsu, viszont jegygyűrűből is többet adtak el az idén, mint egy éve.
A vásárlók vagyoni helyzete alapján nem lehet értékelni a piacot – véli Dáné, hiszen középiskolás diáktól friss diplomás munkanélkülieken át a nyugdíjas nagymamákig mindenki megfordul az üzletben. Azt viszont pontosan tudja, hogy az igazán vagyonosnak számító székelyudvarhelyiek, a „felső tízezer” nem itthon vásárol. Ők nagyobb városokba, talán még gyakrabban külföldre járnak vásárolni, pedig Dáné szerint az árukínálatuk megállja a helyét az összehasonlításban, hiszen bármit be tudnak szerezni.
„Úgy tűnik, számukra az is fontos, hogy elmondhassák, ezt vagy azt az ékszert Párizsban vagy Milánóban vették. Az áraink is alacsonyak: 10–15 százalékkal olcsóbb nálunk például az arany, 92 lej grammja, míg Marosvásárhelyen vagy Kolozsváron 100, de akár 110 lejbe is kerülhet. Vevőktől tudom, hogy ugyanazt a márkájú aranygyűrűt kínáltuk mi 200 lejért, amit Kolozsváron 1000 lejért vettek meg” – mondta Dáné Levente.
A válság miatt közel felére csökkent az eladás a sepsiszentgyörgyi Luxel ékszerüzletben is. Az elegáns belvárosi boltban hatalmas a kínálat: vörös- , sárga- és fehérarany ékszerek minden méretben, modellben, az egész apró egyszerű gyűrű, a 150 grammos lánc, a kecses aranyóra, térbeli alakzatokat formázó modern darab is megtalálható. G. Cs., az üzlet tulajdonosa a Krónikának elmondta, tavaly nagyon jó év volt, sokan befektetésként is vásároltak törtaranyat vagy arany ékszert.
Erre most lenne szerinte a legjobb lehetőség, hiszen az arany ára nem emelkedett annyira, mint azt az infláció és a világpiaci ár indokolttá tenné, és mégsem vásárolják. Az üzletaszszony szerint ez egyértelműen összefügg a gazdasági válsággal. Az eladás zöme az apró darabokból áll, főként az egy-három grammos kisékszereket veszik. G. Cs. elmondta, már az érettségire való ajándékvásárlásnál érződött az óvatosság, sokan kértek úgy ékszert, hogy az ára férjen bele a kétszáz lejes keretbe. Ennyi pénzért egy kisebb gyűrű, egy karkötő, kis fülbevaló vagy egy medál vásárolható. Az érdeklődők mindössze 10–20 százaléka venne különleges, egyedi darabot. Az eladott arany ékszerek közel fele női gyűrű, ez általános tendencia, a válságtól független, magyarázza a szakember.
Az aranyórák iránt nincs kereslet, az elmúlt évek alatt mindöszsze kettőt adtak el, holott egy női óra nem kerül többe, mint egy hasonló méretű karkötő. A drágaköves ékszerek sem túl népszerűek, inkább jegygyűrűt vásárolnak, ez az üzletben hét modellben kapható. G. Cs. arra is kitért, hogy már csak az idősebb korosztály vásárol vörösaranyat, a fiatalok a fehéret és a sárgát keresik. Az üzletasszony abban bízik, hogy januártól eltörlik a luxusadót, azzal csökken az ékszerek ára és nő a forgalom.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Látogatottsági adatok