2011. július 29., 09:522011. július 29., 09:52
A fideszes politikus, országgyűlési képviselő hozzátette: ha ilyen lehetőség jelenleg nincs, akkor kérni fogják, a két testület gondoskodjon arról, hogy „a jövőben ez így legyen”. Mint mondta, erre különös alkalmat ad – az adósságféket is magában foglaló – új magyar alaptörvény elfogadásából adódó jogszabály-alkotási kötelezettség. Szijjártó a parlament albizottságának alelnökeként jelezte, a 2002–2010 közötti magyar államadósság-növekedés okait vizsgáló parlamenti albizottság a politikai mellett a jogi felelősség megállapítását is szükségesnek látja, az erről szóló jelentés elfogadása vasárnap történhet meg.
A fideszes politikus megerősítette azt az álláspontját, hogy a szocialista kormányok rossz gazdaságpolitikai döntései vezettek az államadósság drámai mértékű megnövekedéséhez, ezzel az előző kabinetek szerinte bűnt követtek el, amelynek következményeit minden magyar ember, család ma is viseli. A felelősök között, kérdésre válaszolva, név szerint említette Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt kormányfőket. Szerinte az akkori pénzügyminiszterek felelőssége is megkerülhetetlen. Jelezte, azért fordultak az illetékes parlamenti testületekhez, mert öszszetett jogi kérdésről van szó: „múltban elkövetett, de hosszú távú hatásokkal járó bűnről”. Mint ismeretes, Traian Băsescu alkotmánymódosítási javaslatában ugyancsak az alaptörvénybe foglalná az államadósság kérdését.
A román államfő azt szorgalmazza, hogy rögzítsék az alaptörvényben, hogy Románia államháztartási hiánya nem haladhatja meg a nemzeti össztermék három százalékát, az államadósság pedig nem lépheti túl a GDP hatvan százalékát.
A Magyar Szocialista Párt (MSZP) egyébként bírálja a Fidesz kezdeményezését, és úgy véli, Orbán Viktort kellene büntetőjogi felelősségre vonni. Az ellenzéki párt szerint arra lehet következtetni, hogy „a miniszterelnök feltett szándéka a jelenlegi kormány hibáit és cselekvésképtelenségét, illetve eddigi intézkedéseinek sikertelenségét és eredménytelenségét másra, az előző kormányokra fogni”. A szocialisták felszólították a miniszterelnök szóvivőjét, hogy „ne kísérletezzen a politikai és a jogi kategóriák összemosásával”, továbbá az MSZP szerint egy ország gazdaságpolitikájáról sehol a világon nem az igazságszolgáltatás mond ítéletet, hanem a választók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!