2011. július 29., 09:522011. július 29., 09:52
A fideszes politikus, országgyűlési képviselő hozzátette: ha ilyen lehetőség jelenleg nincs, akkor kérni fogják, a két testület gondoskodjon arról, hogy „a jövőben ez így legyen”. Mint mondta, erre különös alkalmat ad – az adósságféket is magában foglaló – új magyar alaptörvény elfogadásából adódó jogszabály-alkotási kötelezettség. Szijjártó a parlament albizottságának alelnökeként jelezte, a 2002–2010 közötti magyar államadósság-növekedés okait vizsgáló parlamenti albizottság a politikai mellett a jogi felelősség megállapítását is szükségesnek látja, az erről szóló jelentés elfogadása vasárnap történhet meg.
A fideszes politikus megerősítette azt az álláspontját, hogy a szocialista kormányok rossz gazdaságpolitikai döntései vezettek az államadósság drámai mértékű megnövekedéséhez, ezzel az előző kabinetek szerinte bűnt követtek el, amelynek következményeit minden magyar ember, család ma is viseli. A felelősök között, kérdésre válaszolva, név szerint említette Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon volt kormányfőket. Szerinte az akkori pénzügyminiszterek felelőssége is megkerülhetetlen. Jelezte, azért fordultak az illetékes parlamenti testületekhez, mert öszszetett jogi kérdésről van szó: „múltban elkövetett, de hosszú távú hatásokkal járó bűnről”. Mint ismeretes, Traian Băsescu alkotmánymódosítási javaslatában ugyancsak az alaptörvénybe foglalná az államadósság kérdését.
A román államfő azt szorgalmazza, hogy rögzítsék az alaptörvényben, hogy Románia államháztartási hiánya nem haladhatja meg a nemzeti össztermék három százalékát, az államadósság pedig nem lépheti túl a GDP hatvan százalékát.
A Magyar Szocialista Párt (MSZP) egyébként bírálja a Fidesz kezdeményezését, és úgy véli, Orbán Viktort kellene büntetőjogi felelősségre vonni. Az ellenzéki párt szerint arra lehet következtetni, hogy „a miniszterelnök feltett szándéka a jelenlegi kormány hibáit és cselekvésképtelenségét, illetve eddigi intézkedéseinek sikertelenségét és eredménytelenségét másra, az előző kormányokra fogni”. A szocialisták felszólították a miniszterelnök szóvivőjét, hogy „ne kísérletezzen a politikai és a jogi kategóriák összemosásával”, továbbá az MSZP szerint egy ország gazdaságpolitikájáról sehol a világon nem az igazságszolgáltatás mond ítéletet, hanem a választók.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
szóljon hozzá!