Feldúlták Athént a randalírozók

A görög parlament ugyanis vasárnap éjjel fogadta el nagy többséggel az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kialkudott, vitatott megszorító intézkedéseket. Ez volt a feltétele annak, hogy Görögország megkapja a nemzetközi szervezetektől a második, 130 milliárd eurós hitelcsomagot, és hogy leírják a magánhitelezőkkel szemben fennálló államadósság egy részét, nagyjából 100 milliárd eurót. A lakosság többek között azért tiltakozik, mivel huszonkét százalékkal csökkenteni kell a minimálbért, amelynek bruttó összege most havi 750 euró, ezen belül a 25 éven aluli munkavállalók részére 32 százalékkal kell csökkenteni a minimálbért.

A munkában töltött idővel járó automatikus béremelés megszűnik, a társadalombiztosítási hozzájárulás 5 százalékkal csökken. Körülbelül 15 ezer állami alkalmazottat úgynevezett munkaügyi tartalékba kell helyezni idén, ami azt jelenti, hogy az alapbérük 60 százalékát fogják megkapni, és jövőre felmondanak nekik; minden öt, nyugdíjba menő közalkalmazott helyett csak egy újat lehet fölvenni. A cél: 2015-re 150 ezerrel csökkenteni az állami munkahelyek számát. Emellett Görögországnak még március előtt pótköltségvetést kell készítenie, amely a hazai össztermék (GDP) 1,5 százalékával egyenértékű, azaz 3,3 milliárd eurónyi kiadáscsökkentést tartalmazna erre az évre. A 3,3 milliárd eurós lefaragásból 1,1 milliárdot az egészségügyben kell elérni, főleg a gyógyszerköltség csökkentésével.

A belvárosi Panepisztimiu és Sztadiu főutcák, az Athinasz és Ermu bevásárlóutcák, valamint a parlament előtti Szintagma tér valóságos csatatérként nézett ki tegnap reggel. Athén tucatnyi, emblematikusnak számító, a 20. század elején épült neoklasszikus épülete sérült meg, köztük két műemlék mozi is. Szemeteskocsik és a város több tucat alkalmazottja nagy erőbedobással dolgozott a törmelékek eltakarításán. A tűzoltóság szerint a randalírozók 45 épületben okoztak tüzet, s ezek közül néhány teljesen kiégett. Számos üzlet és bankfiók szenvedett súlyos károkat, emellett közlekedési jelzőlámpák tucatjait verték szét.

Rendőrségi források szerint az öszszesen mintegy ezer randalírozó órákon át tört, zúzott és gyújtogatott a történelmi belvárosban. A vandálok a rendőrséggel is összecsaptak, amely könnygázt vetett be ellenük. A hatóságok 67 rendbontót vettek őrizetbe, az összecsapásokban mintegy 70-en sebesültek meg.
A zavargásokat az ország minden politikai pártja elítélte, óva intve a káosz kialakulásától. A média a biztonságért felelős miniszter „fejét” követelte. A megszorító intézkedések elfogadását ugyanakkor a parlamentben is viharos jelenetek kísérték. A voksolást heves, többször kiabálásba és szidalmazásba torkolló vita előzte meg.

A szavazás után pedig a 300 fős parlamentben összesen 236 képviselővel rendelkező két nagy párt – a szocialisták és a jobboldali Új Demokrácia – egyaránt kizárta frakciójából azokat a képviselőket, akik nem szavazták meg a párton kívüli Lukasz Papademosz vezette szakértői kormány szigorú takarékossági csomagját. A konzervatívok 83 képviselőjükből 21-et, a szocialisták 153-ból 20-at zártak ki a frakcióból.