Fejlődnek a magyar–román gazdasági kapcsolatok

A romániai gyógyszeriparban marketingmenedzseri tisztséget betöltő Finta Hajnal a siker kudarcaként mutatta be az iparág jelenlegi helyzetét. A résztvevők azonban jó híreket is kaptak.

„Marxnak nagyjából igaza volt\"

A 2008–2009-es világgazdasági válság kapcsán Hárshegyi Frigyes Carl Marxot idézte, belátva, hogy a marxizmus atyja már 1867-ben helyénvaló megállapításokat tett az általa megvetett kapitalizmusról. „A tőketulajdonosok ösztönzik a munkásosztályt, hogy vegyen minél több és drágább terméket, házat és technológiát, és hogy ezt megtehessék, vegyenek fel egyre több és drágább hitelt, addig, amíg az adósságteher elviselhetetlenné válik. A kifizetetlen adósság a bankok tönkremenéséhez fog vezetni, ezeket államosítani kell” – idézte Marxot a magyarországi pénzügyi szakértő.

Eddig igaza is volt Marxnak, de még hozzátette, hogy ha már államosítják a bankokat, akkor talán ez az út a kommunizmushoz vezet. Nos, bizonyos nyugati országokban a mostani válság közepette valóban államosították a bankokat, de ezek az államok szerencsére nem tértek a kommunizmus útjára” – jegyezte meg Hárshegyi. Arra a kérdésre, hogy a jelenleginél jöhet-e még nagyobb baj is, a szakember határozott igennel válaszolt. Az elmúlt évben megsokasodtak azok a problémák, amelyek az államadósság finanszírozásának a korlátait jelentik, sőt néhány ország egyre nehezebben élte át a folyó évet. Írország, Portugália és Görögország egyenesen képtelen volt a hiteleit a nemzetközi piacokon megújítani. „Mivel mindhárom ország az euróövezet tagja, ki lehet mondani, hogy az euró válságban van” – állapította meg Hárshegyi Frigyes, hozzátéve, hogy Olaszország is a csőd szélén áll és Spanyolország helyzete sem sokkal biztosabb.

Az adósságokról szólva az előadó kifejtette, lehet ezeket központi segítséggel ideig-óráig finanszírozni, de az adósságcsapdába jutott országokat nem. „Az adósságcsapdából a közös pénzzel minden bizonnyal nem tudnak kijönni, ezért az eurózónában csak azok az államok fognak maradni, amelyek azonos fejlettségi és államadóssági szinten állnak” – bocsátkozott jóslásba a szakember.

A siker kudarca

Az utóbbi évtizedben nem csak a hitelek nőtték túl magukat, a gyógyszerpiac is hasonló helyzetbe került. Hiába a rohamos iramban fejlődő tudomány és technológia, a szakemberek a siker kudarcának nevezik a jelenlegi helyzetet. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a negatív demográfiának tulajdoníthatóan sokkal több ellátásra szoruló egyén van, mint évtizedekkel ezelőtt. Ez az egészségügyi rendszer fenntartásához járulók arányának drasztikus csökkenését jelenti. Ugyanakkor a fejlett technológiának köszönhetően megsokszorozódott a költséges beavatkozások száma. Mintha mindez nem lenne elég, Romániában hatványozottan rosszabb a helyzet.

„Románia mindössze 3,8 százalékot, azaz pontosan annyit fordít a bruttó hazai termékből az egészségügyre, mint az Amerikai Egyesült Államok a ’60-as években. Az USA most 16 százalékos szinten van, ami gondolom sok mindent elárul a helyzetünkről” – ecsetelte Finta Hajnal, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem tanára, az egyik vezető gyógyszergyár marketing menedzsere. Az előadó hozzátette: az egy főre fordított egészségügyi kiadás tekintetében Európában csak Albánia van rosszabb helyzetben. „Azért van egy jó hír is: a statisztikák szerint nálunk a legolcsóbb a gyógyszer. Még akkor is, ha 2004 és 2007 között megkétszereződött az ára. A gond az, hogy a gyógyszerpiacot nagyjából a gyártók tartják fenn, hisz a szabályozott kifizetési határidő elérheti a 330 napot is” – mondta el Finta Hajnal.

Szorosabb magyar–román kapcsolatok

Ennél több derűlátásra adott okot Szabó Miklós, Magyarország bukaresti nagykövetségének külgazdasági attaséja. Bemutatott statisztikáiból kiderült, hogy Magyarország Románia 5. legnagyobb exportpartnerévé nőtte ki magát, és csak olyan államok előzik meg, mint Németország, Olaszország, Franciaország és Törökország. Eközben Románia legfontosabb importpartnere Németország és Olaszország után Magyarország. Az idei anyaországi behozatalok aránya hozzávetőlegesen 25 százalékkal nőtt a 2010-es adathoz képest.

A kapcsolatok még szorosabbá fűzésének fontosságát emelte ki Korodi Attila RMDSZ-es politikus is. A képviselőház külügyi bizottságának elnöke az üzleti életben is érvényes régióbarátság elméletét emelte ki. Megítélésében a keleti tömb volt szocialista országai sokkal inkább számíthatnak egymásra, mint a nagyobb tőkeerővel és más üzleti mentalitással rendelkező nyugati államokra.