Csütörtöktõl kezdõdõen az ANAF hivatalból törli az adózók listájáról az adózási kötelezettség teljesítését két ízben is elmulasztó vállalkozásokat. A rendelet szerint az érintett cégeket az ANAF által összeállított listának a Hivatalos Közlönyben való megjelenését követõ hónap elsejével kezdõdõ hatállyal törlik az adójegyzékbõl.
Az ANAF-határozat értelmében három ûrlap beküldésének ismételt elmulasztása esetén nyilvánítják inaktívvá a cégeket. Ezek az adóbevallási ív (100-as ûrlap), a hozzáadottérték-adóra (TVA) vonatkozó adóív (300-as ûrlap) és a különleges TVA-ív (301-es ûrlap). A mostanáig érvényes gyakorlat értelmében egyébként egy céget csak akkor lehetett inaktívvá nyilvánítani, ha megtagadta, hogy alávesse magát az adóellenõrzésnek, ha nem létezõ székhelyet jelölt meg mûködése helyszíneként, vagy ha az adóhatóság kiderítette, hogy nem a bejelentett székhelyen fejti ki tevékenységét.
Az adóhatóság által hivatalból inaktívvá nyilvánított cégek csak abban az esetben jegyeztethetik be újra magukat, ha megszûnik az az állapot, amelynek következtében törölték õket az adójegyzékbõl. Ezt az ANAF illetékeseinek kell megállapítaniuk. Emellett az érintett cégek akkor is újból bejegyeztethetõk, ha ezt jogerõs bírósági végzés mondja ki.
Az újbóli bejegyzés esetén az eredeti bejegyzésben foglalt tevékenységi kört kell megjelölni. Amennyiben egyébként ismét nyilvántartásba veszik, az érintett cég a törlés és az újbóli bejegyzés közötti idõszakban is adókötelesnek minõsül.
Az inaktívvá nyilvánítás húsba vágó következményekkel jár a cégek számára, hiszen ebben az esetben az ANAF semmisnek tekintheti a törlés utáni idõszakban megkötött üzleteket. Az adójegyzékbõl törölt cégek listáját havonta teszik majd közzé.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Látogatottsági adatok