Csütörtöktõl kezdõdõen az ANAF hivatalból törli az adózók listájáról az adózási kötelezettség teljesítését két ízben is elmulasztó vállalkozásokat. A rendelet szerint az érintett cégeket az ANAF által összeállított listának a Hivatalos Közlönyben való megjelenését követõ hónap elsejével kezdõdõ hatállyal törlik az adójegyzékbõl.
Az ANAF-határozat értelmében három ûrlap beküldésének ismételt elmulasztása esetén nyilvánítják inaktívvá a cégeket. Ezek az adóbevallási ív (100-as ûrlap), a hozzáadottérték-adóra (TVA) vonatkozó adóív (300-as ûrlap) és a különleges TVA-ív (301-es ûrlap). A mostanáig érvényes gyakorlat értelmében egyébként egy céget csak akkor lehetett inaktívvá nyilvánítani, ha megtagadta, hogy alávesse magát az adóellenõrzésnek, ha nem létezõ székhelyet jelölt meg mûködése helyszíneként, vagy ha az adóhatóság kiderítette, hogy nem a bejelentett székhelyen fejti ki tevékenységét.
Az adóhatóság által hivatalból inaktívvá nyilvánított cégek csak abban az esetben jegyeztethetik be újra magukat, ha megszûnik az az állapot, amelynek következtében törölték õket az adójegyzékbõl. Ezt az ANAF illetékeseinek kell megállapítaniuk. Emellett az érintett cégek akkor is újból bejegyeztethetõk, ha ezt jogerõs bírósági végzés mondja ki.
Az újbóli bejegyzés esetén az eredeti bejegyzésben foglalt tevékenységi kört kell megjelölni. Amennyiben egyébként ismét nyilvántartásba veszik, az érintett cég a törlés és az újbóli bejegyzés közötti idõszakban is adókötelesnek minõsül.
Az inaktívvá nyilvánítás húsba vágó következményekkel jár a cégek számára, hiszen ebben az esetben az ANAF semmisnek tekintheti a törlés utáni idõszakban megkötött üzleteket. Az adójegyzékbõl törölt cégek listáját havonta teszik majd közzé.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.