2010. január 27., 13:072010. január 27., 13:07
Románia februárban lehívhatja a készenlétihitel-szerződés szerinti harmadik és negyedik részletet – jelentette be tegnap Bukarestben tartott sajtóértekezletén Jeffrey Franks, aki a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió küldöttségének élén egy héten keresztül vizsgálta a román gazdasági helyzet alakulását.
Mint ismeretes, Románia a Valutaalappal kötött egyezség értelmében két év alatt 12,95 milliárd eurót kap, de a Világbanktól, az Európai Uniótól, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) kapott kölcsönökkel együtt az összeg el fogja érni a mintegy 20 milliárd eurót. Ami az IMF-kölcsönt illeti, azt nyolc részletben hívhatja le Románia, minden egyes összeg kiutalása a feltételek pillanatnyi teljesítésétől függ.
Az IMF például megköveteli, hogy az idén a költségvetési hiány GDP-arányos mértéke ne haladja meg az 5,9 százalékot. Eddig két részletet kapott az ország 6,85 milliárd euró értékben. Tavalyról még hátramaradt a harmadik, 1,5 milliárd eurós összeg, és márciusban lenne esedékes a negyedik, 820 millió eurós részlet. A mostani bejelentés szerint ezt a 2,3 millió eurót már februárban átutalhatják.
Mint ismeretes, decemberben az ország azért nem juthatott hozzá a harmadik részlethez, mert az elhúzódó kormányválság, a fordulatokkal teli elnökválasztás, illetve az azt követő kormányalakítás bonyodalmai miatt bizonytalanná vált a belpolitikai helyzet. Emiatt késett a 2010-es évre szóló költségvetés parlamenti elfogadása, amelyre ebben a hónapban kerített sort a törvényhozó testület. Így az IMF-delegáció látogatása is áthúzódott januárra, csak most tudták áttekinteni, hogy miként alkalmazzák a már megszületett, egységes bérezésről szóló törvényt, sikerül-e tető alá hozni a nyugdíjrendszer és a pénzügyi szektor reformját.
| Az idei év első felében folyamatosan növekedni fog a romániai munkanélküliek száma, akár az egymilliót is elérheti – nyilatkozta tegnap a Pro Tv-nek adott interjúban Jeffrey Franks, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai küldöttségének vezetője. Mint hangsúlyozta, a kormány kénytelen lesz csökkenteni a közalkalmazottak bérezésével járó költségeket, ami akár 10 százalékkal is visszaszoríthatja a közszférában dolgozók számát. Az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) 2009 decemberében 709 383 állástalant tartott számon, ami 7,8 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett. |
A delegáció mostani vizsgálódása során úgy találta, hogy nincs különösebb akadálya a mostani részletek lehívásának, akkor sem, ha a megállapodásban rögzített inflációs rátát az ország nem tudta tartani. Igaz, csekély mértékű a túllépés, az előirányzott 4,5 százalék helyett 4,74 százalék lett az árdrágulás. Az IMF abba is beleegyezett, hogy a most lehívandó pénzek fele a Román Nemzeti Bank (BNR) alapjaiba kerüljön a pénzügyi egyensúly fenntartása és a nemzeti valuta védelmének céljából, másik fele pedig a költségvetésbe folyhasson a bérek és nyugdíjak kifizetésének szavatolására.
Románia egyébként további egymilliárd euróra számít az Európai Bizottságtól (EB), a Világbank pedig mintegy 300 millió eurót juttat az országnak, ha a pénzügyi szervezet vezető testülete azt jóváhagyja. Fabienne Ilzkovitz, az Európai Bizottság képviselőjeként úgy fogalmazott: Románia számos területen előrelépett, ezért lehetővé vált, hogy Brüsszelből átutalják a megállapodás szerint esedékes részletet. Hasonlóképpen nyilatkozott tegnap Joaquin Almunia gazdasági biztos is, aki szerint rövid időn belül utalják Romániának az egymilliárd eurós hitelrészletet.
A valutaalap nem írja elő a román kormánynak, hogy hány alkalmazottat bocsásson a közeljövőben a közszférából – hangoztatta tegnapi sajtótájékoztatóján Jeffrey Franks IMF-vezető. Hozzátette: a bukaresti kormánnyal mindössze abban állapodtak meg, hogy csökkenteni kell a közalkalmazottak fizetésével járó kiadásokat, ezt pedig szerinte a fizetések csökkentésével vagy elbocsátásokkal lehet megvalósítani. „Az IMF nem mondja meg, hogy a kormány melyik változatot válassza” – szögezte le Franks.
Hasonlóképpen nyilatkozott Fabienne Ilzkovitz EB-képviselő is, aki kiemelte, a bérekkel járó költségek visszaszorításával csökkenteni lehet a költségvetési mérleghiányt.
Jeffrey Franks tegnap arról is beszélt, hogy a lakosság vásárlóerő-vesztése nem akadályozhatja meg a román gazdaság fellendülését, mivel ennek motorja az export kell hogy legyen, nem a belföldi kereslet. „Tudjuk, hogy Románia az Európai Unió egyik legszegényebb országa. Ha csökkennek a fizetések, visszaesik a vásárlóerő és a belföldi kereslet is. De Románia fellendülésének mozgatója az export kell hogy legyen, nem pedig a belkereslet kielégítése” – fogalmazott az IMF romániai küldöttségének vezetője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok