Februárban 2,3 milliárd euró érkezik az IMF-től

Románia februárban lehívhatja a készenlétihitel-szerződés szerinti harmadik és negyedik részletet – jelentette be tegnap Bukarestben tartott sajtóértekezletén Jeffrey Franks, aki a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió küldöttségének élén egy héten keresztül vizsgálta a román gazdasági helyzet alakulását.

Mint ismeretes, Románia a Valutaalappal kötött egyezség értelmében két év alatt 12,95 milliárd eurót  kap, de a Világbanktól, az Európai  Uniótól, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) kapott kölcsönökkel együtt az összeg el fogja érni a mintegy 20 milliárd  eurót. Ami az IMF-kölcsönt illeti, azt nyolc részletben hívhatja le Románia, minden egyes összeg kiutalása a feltételek pillanatnyi teljesítésétől függ.

Az IMF például megköveteli, hogy az idén a költségvetési hiány GDP-arányos mértéke ne haladja meg az 5,9 százalékot. Eddig két részletet kapott az ország 6,85 milliárd euró értékben. Tavalyról még hátramaradt a harmadik, 1,5 milliárd eurós összeg, és márciusban lenne esedékes a negyedik, 820 millió eurós részlet. A mostani bejelentés szerint ezt a 2,3 millió eurót már februárban átutalhatják.

Mint ismeretes, decemberben az ország azért nem juthatott hozzá a harmadik részlethez, mert az elhúzódó kormányválság, a fordulatokkal teli elnökválasztás, illetve az azt követő kormányalakítás bonyodalmai miatt bizonytalanná vált a belpolitikai helyzet. Emiatt késett a 2010-es évre szóló költségvetés parlamenti elfogadása, amelyre ebben a hónapban kerített sort a törvényhozó testület. Így az IMF-delegáció látogatása is áthúzódott januárra, csak most tudták áttekinteni, hogy miként alkalmazzák a már megszületett, egységes bérezésről szóló törvényt, sikerül-e tető alá hozni a nyugdíjrendszer és a pénzügyi szektor reformját.

A delegáció mostani vizsgálódása során úgy találta, hogy nincs különösebb akadálya a mostani részletek lehívásának, akkor sem, ha a megállapodásban rögzített inflációs rátát az ország nem tudta tartani. Igaz, csekély mértékű a túllépés, az előirányzott 4,5 százalék helyett 4,74 százalék lett az árdrágulás. Az IMF abba is beleegyezett, hogy a most lehívandó pénzek fele a Román Nemzeti Bank (BNR) alapjaiba kerüljön a pénzügyi egyensúly fenntartása és a nemzeti valuta védelmének céljából, másik fele pedig a költségvetésbe folyhasson a bérek és nyugdíjak kifizetésének szavatolására.

Az EB is utalhat

Románia egyébként további egymilliárd euróra számít az Európai Bizottságtól (EB), a Világbank pedig mintegy 300 millió eurót juttat az országnak, ha a pénzügyi szervezet vezető testülete azt jóváhagyja. Fabienne Ilzkovitz, az Európai Bizottság képviselőjeként úgy fogalmazott: Románia számos területen előrelépett, ezért lehetővé vált, hogy Brüsszelből átutalják a megállapodás szerint esedékes részletet. Hasonlóképpen nyilatkozott tegnap Joaquin Almunia gazdasági biztos is, aki szerint rövid időn belül utalják Romániának az egymilliárd eurós hitelrészletet.

Nincsenek elbocsátási kitételek

A valutaalap nem írja elő a román kormánynak, hogy hány alkalmazottat bocsásson a közeljövőben a közszférából – hangoztatta tegnapi sajtótájékoztatóján Jeffrey Franks IMF-vezető. Hozzátette: a bukaresti kormánnyal mindössze abban állapodtak meg, hogy csökkenteni kell a közalkalmazottak fizetésével járó kiadásokat, ezt pedig szerinte a fizetések csökkentésével vagy elbocsátásokkal lehet megvalósítani. „Az IMF nem mondja meg, hogy a kormány melyik változatot válassza” – szögezte le Franks.

Hasonlóképpen nyilatkozott Fabienne Ilzkovitz EB-képviselő is, aki kiemelte, a bérekkel járó költségek visszaszorításával csökkenteni lehet a költségvetési mérleghiányt.

Hangsúly az exporton

Jeffrey Franks tegnap arról is beszélt, hogy a lakosság vásárlóerő-vesztése nem akadályozhatja meg a román gazdaság fellendülését, mivel ennek motorja az export kell hogy legyen, nem a belföldi kereslet. „Tudjuk, hogy Románia az Európai Unió egyik legszegényebb országa. Ha csökkennek a fizetések, visszaesik a vásárlóerő és a belföldi kereslet is. De Románia fellendülésének mozgatója az export kell hogy legyen, nem pedig a belkereslet kielégítése” – fogalmazott az IMF romániai küldöttségének vezetője.