2010. január 27., 13:072010. január 27., 13:07
Románia februárban lehívhatja a készenlétihitel-szerződés szerinti harmadik és negyedik részletet – jelentette be tegnap Bukarestben tartott sajtóértekezletén Jeffrey Franks, aki a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió küldöttségének élén egy héten keresztül vizsgálta a román gazdasági helyzet alakulását.
Mint ismeretes, Románia a Valutaalappal kötött egyezség értelmében két év alatt 12,95 milliárd eurót kap, de a Világbanktól, az Európai Uniótól, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) kapott kölcsönökkel együtt az összeg el fogja érni a mintegy 20 milliárd eurót. Ami az IMF-kölcsönt illeti, azt nyolc részletben hívhatja le Románia, minden egyes összeg kiutalása a feltételek pillanatnyi teljesítésétől függ.
Az IMF például megköveteli, hogy az idén a költségvetési hiány GDP-arányos mértéke ne haladja meg az 5,9 százalékot. Eddig két részletet kapott az ország 6,85 milliárd euró értékben. Tavalyról még hátramaradt a harmadik, 1,5 milliárd eurós összeg, és márciusban lenne esedékes a negyedik, 820 millió eurós részlet. A mostani bejelentés szerint ezt a 2,3 millió eurót már februárban átutalhatják.
Mint ismeretes, decemberben az ország azért nem juthatott hozzá a harmadik részlethez, mert az elhúzódó kormányválság, a fordulatokkal teli elnökválasztás, illetve az azt követő kormányalakítás bonyodalmai miatt bizonytalanná vált a belpolitikai helyzet. Emiatt késett a 2010-es évre szóló költségvetés parlamenti elfogadása, amelyre ebben a hónapban kerített sort a törvényhozó testület. Így az IMF-delegáció látogatása is áthúzódott januárra, csak most tudták áttekinteni, hogy miként alkalmazzák a már megszületett, egységes bérezésről szóló törvényt, sikerül-e tető alá hozni a nyugdíjrendszer és a pénzügyi szektor reformját.
| Az idei év első felében folyamatosan növekedni fog a romániai munkanélküliek száma, akár az egymilliót is elérheti – nyilatkozta tegnap a Pro Tv-nek adott interjúban Jeffrey Franks, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai küldöttségének vezetője. Mint hangsúlyozta, a kormány kénytelen lesz csökkenteni a közalkalmazottak bérezésével járó költségeket, ami akár 10 százalékkal is visszaszoríthatja a közszférában dolgozók számát. Az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) 2009 decemberében 709 383 állástalant tartott számon, ami 7,8 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett. |
A delegáció mostani vizsgálódása során úgy találta, hogy nincs különösebb akadálya a mostani részletek lehívásának, akkor sem, ha a megállapodásban rögzített inflációs rátát az ország nem tudta tartani. Igaz, csekély mértékű a túllépés, az előirányzott 4,5 százalék helyett 4,74 százalék lett az árdrágulás. Az IMF abba is beleegyezett, hogy a most lehívandó pénzek fele a Román Nemzeti Bank (BNR) alapjaiba kerüljön a pénzügyi egyensúly fenntartása és a nemzeti valuta védelmének céljából, másik fele pedig a költségvetésbe folyhasson a bérek és nyugdíjak kifizetésének szavatolására.
Románia egyébként további egymilliárd euróra számít az Európai Bizottságtól (EB), a Világbank pedig mintegy 300 millió eurót juttat az országnak, ha a pénzügyi szervezet vezető testülete azt jóváhagyja. Fabienne Ilzkovitz, az Európai Bizottság képviselőjeként úgy fogalmazott: Románia számos területen előrelépett, ezért lehetővé vált, hogy Brüsszelből átutalják a megállapodás szerint esedékes részletet. Hasonlóképpen nyilatkozott tegnap Joaquin Almunia gazdasági biztos is, aki szerint rövid időn belül utalják Romániának az egymilliárd eurós hitelrészletet.
A valutaalap nem írja elő a román kormánynak, hogy hány alkalmazottat bocsásson a közeljövőben a közszférából – hangoztatta tegnapi sajtótájékoztatóján Jeffrey Franks IMF-vezető. Hozzátette: a bukaresti kormánnyal mindössze abban állapodtak meg, hogy csökkenteni kell a közalkalmazottak fizetésével járó kiadásokat, ezt pedig szerinte a fizetések csökkentésével vagy elbocsátásokkal lehet megvalósítani. „Az IMF nem mondja meg, hogy a kormány melyik változatot válassza” – szögezte le Franks.
Hasonlóképpen nyilatkozott Fabienne Ilzkovitz EB-képviselő is, aki kiemelte, a bérekkel járó költségek visszaszorításával csökkenteni lehet a költségvetési mérleghiányt.
Jeffrey Franks tegnap arról is beszélt, hogy a lakosság vásárlóerő-vesztése nem akadályozhatja meg a román gazdaság fellendülését, mivel ennek motorja az export kell hogy legyen, nem a belföldi kereslet. „Tudjuk, hogy Románia az Európai Unió egyik legszegényebb országa. Ha csökkennek a fizetések, visszaesik a vásárlóerő és a belföldi kereslet is. De Románia fellendülésének mozgatója az export kell hogy legyen, nem pedig a belkereslet kielégítése” – fogalmazott az IMF romániai küldöttségének vezetője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok