2008. június 04., 00:002008. június 04., 00:00
A klaszter cégek, intézmények általában regionális, nonprofit jellegű, stratégiai szövetsége. Ez a társulási forma egyelőre ritka Romániában, ám az EU régebbi tagországaiban igen elterjedt, Magyarországon például több tucat klaszter működik, melyeknek saját szövetségük is van. A háromszéki klaszter megalakulását és a kezdeti időszak működési költségeit az Európai Unió, a 7-es Keretprogram keretében 199 620 euróval támogatja. A szerveződés alapító tagjai a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetsége (Asimcov), a brassói Transilvania Egyetem faipari fakultása, Kovászna megye önkormányzata, a német Frauenhofer kutatóintézet, a francia CRITT Bois forrásközpont, valamint két tanácsadó cég, a finn TTS és a bukaresti Inno Consult. A klaszter első munkaülését a múlt héten tartották a Transilvania Egyetemen. „A klaszter nem pénzt hoz, hanem know-how-t, tudást, pályázatokat javasol, megmutatja a finanszírozási lehetőségeket és szaktanácsadással szolgál”– hívta fel a figyelmet Claudia Mühlenfeld, a tömörülést koordináló német Zenit Innovációs és Technikai Központ képviselője.
„Ahhoz, hogy versenyképesek legyünk, fontos a technikai nívó fejlesztése. Ebben segít a klaszter: a franciák rendelkezésünkre bocsátják kutatási eredményeiket, a finnek a munkaszervezésben és a humán erőforrások terén segítenek”– nyilatkozta Bagoly Miklós, az Asimcov elnöke. Gavril Budău, a faipari fakultás dékánja szerint a klaszter egyik legfontosabb feladata szorosabbra vonni az együttműködést a felsőoktatás, a kutatás és a vállalkozói szféra között. A munkaülésen döntés született arról, hogy első lépésként kérdőív segítségével mérjék fel a térség faipari vállalkozóinak gondjait és igényeit. A klaszter működésének elsődleges haszonélvezői az Asimcov faipari szakosztályának, a Ko-FA-nak a tagjai lesznek, de nyitottak az együttműködésre minden ezen ágazatban működő vállalkozással, mondja Bagoly Miklós.
Pengő Zoltán
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Látogatottsági adatok