2008. június 04., 00:002008. június 04., 00:00
A klaszter cégek, intézmények általában regionális, nonprofit jellegű, stratégiai szövetsége. Ez a társulási forma egyelőre ritka Romániában, ám az EU régebbi tagországaiban igen elterjedt, Magyarországon például több tucat klaszter működik, melyeknek saját szövetségük is van. A háromszéki klaszter megalakulását és a kezdeti időszak működési költségeit az Európai Unió, a 7-es Keretprogram keretében 199 620 euróval támogatja. A szerveződés alapító tagjai a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetsége (Asimcov), a brassói Transilvania Egyetem faipari fakultása, Kovászna megye önkormányzata, a német Frauenhofer kutatóintézet, a francia CRITT Bois forrásközpont, valamint két tanácsadó cég, a finn TTS és a bukaresti Inno Consult. A klaszter első munkaülését a múlt héten tartották a Transilvania Egyetemen. „A klaszter nem pénzt hoz, hanem know-how-t, tudást, pályázatokat javasol, megmutatja a finanszírozási lehetőségeket és szaktanácsadással szolgál”– hívta fel a figyelmet Claudia Mühlenfeld, a tömörülést koordináló német Zenit Innovációs és Technikai Központ képviselője.
„Ahhoz, hogy versenyképesek legyünk, fontos a technikai nívó fejlesztése. Ebben segít a klaszter: a franciák rendelkezésünkre bocsátják kutatási eredményeiket, a finnek a munkaszervezésben és a humán erőforrások terén segítenek”– nyilatkozta Bagoly Miklós, az Asimcov elnöke. Gavril Budău, a faipari fakultás dékánja szerint a klaszter egyik legfontosabb feladata szorosabbra vonni az együttműködést a felsőoktatás, a kutatás és a vállalkozói szféra között. A munkaülésen döntés született arról, hogy első lépésként kérdőív segítségével mérjék fel a térség faipari vállalkozóinak gondjait és igényeit. A klaszter működésének elsődleges haszonélvezői az Asimcov faipari szakosztályának, a Ko-FA-nak a tagjai lesznek, de nyitottak az együttműködésre minden ezen ágazatban működő vállalkozással, mondja Bagoly Miklós.
Pengő Zoltán
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Látogatottsági adatok