2008. június 04., 00:002008. június 04., 00:00
A klaszter cégek, intézmények általában regionális, nonprofit jellegű, stratégiai szövetsége. Ez a társulási forma egyelőre ritka Romániában, ám az EU régebbi tagországaiban igen elterjedt, Magyarországon például több tucat klaszter működik, melyeknek saját szövetségük is van. A háromszéki klaszter megalakulását és a kezdeti időszak működési költségeit az Európai Unió, a 7-es Keretprogram keretében 199 620 euróval támogatja. A szerveződés alapító tagjai a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetsége (Asimcov), a brassói Transilvania Egyetem faipari fakultása, Kovászna megye önkormányzata, a német Frauenhofer kutatóintézet, a francia CRITT Bois forrásközpont, valamint két tanácsadó cég, a finn TTS és a bukaresti Inno Consult. A klaszter első munkaülését a múlt héten tartották a Transilvania Egyetemen. „A klaszter nem pénzt hoz, hanem know-how-t, tudást, pályázatokat javasol, megmutatja a finanszírozási lehetőségeket és szaktanácsadással szolgál”– hívta fel a figyelmet Claudia Mühlenfeld, a tömörülést koordináló német Zenit Innovációs és Technikai Központ képviselője.
„Ahhoz, hogy versenyképesek legyünk, fontos a technikai nívó fejlesztése. Ebben segít a klaszter: a franciák rendelkezésünkre bocsátják kutatási eredményeiket, a finnek a munkaszervezésben és a humán erőforrások terén segítenek”– nyilatkozta Bagoly Miklós, az Asimcov elnöke. Gavril Budău, a faipari fakultás dékánja szerint a klaszter egyik legfontosabb feladata szorosabbra vonni az együttműködést a felsőoktatás, a kutatás és a vállalkozói szféra között. A munkaülésen döntés született arról, hogy első lépésként kérdőív segítségével mérjék fel a térség faipari vállalkozóinak gondjait és igényeit. A klaszter működésének elsődleges haszonélvezői az Asimcov faipari szakosztályának, a Ko-FA-nak a tagjai lesznek, de nyitottak az együttműködésre minden ezen ágazatban működő vállalkozással, mondja Bagoly Miklós.
Pengő Zoltán
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Látogatottsági adatok