2008. június 04., 00:002008. június 04., 00:00
A klaszter cégek, intézmények általában regionális, nonprofit jellegű, stratégiai szövetsége. Ez a társulási forma egyelőre ritka Romániában, ám az EU régebbi tagországaiban igen elterjedt, Magyarországon például több tucat klaszter működik, melyeknek saját szövetségük is van. A háromszéki klaszter megalakulását és a kezdeti időszak működési költségeit az Európai Unió, a 7-es Keretprogram keretében 199 620 euróval támogatja. A szerveződés alapító tagjai a Kovászna Megyei Kis- és Középvállalkozók Szövetsége (Asimcov), a brassói Transilvania Egyetem faipari fakultása, Kovászna megye önkormányzata, a német Frauenhofer kutatóintézet, a francia CRITT Bois forrásközpont, valamint két tanácsadó cég, a finn TTS és a bukaresti Inno Consult. A klaszter első munkaülését a múlt héten tartották a Transilvania Egyetemen. „A klaszter nem pénzt hoz, hanem know-how-t, tudást, pályázatokat javasol, megmutatja a finanszírozási lehetőségeket és szaktanácsadással szolgál”– hívta fel a figyelmet Claudia Mühlenfeld, a tömörülést koordináló német Zenit Innovációs és Technikai Központ képviselője.
„Ahhoz, hogy versenyképesek legyünk, fontos a technikai nívó fejlesztése. Ebben segít a klaszter: a franciák rendelkezésünkre bocsátják kutatási eredményeiket, a finnek a munkaszervezésben és a humán erőforrások terén segítenek”– nyilatkozta Bagoly Miklós, az Asimcov elnöke. Gavril Budău, a faipari fakultás dékánja szerint a klaszter egyik legfontosabb feladata szorosabbra vonni az együttműködést a felsőoktatás, a kutatás és a vállalkozói szféra között. A munkaülésen döntés született arról, hogy első lépésként kérdőív segítségével mérjék fel a térség faipari vállalkozóinak gondjait és igényeit. A klaszter működésének elsődleges haszonélvezői az Asimcov faipari szakosztályának, a Ko-FA-nak a tagjai lesznek, de nyitottak az együttműködésre minden ezen ágazatban működő vállalkozással, mondja Bagoly Miklós.
Pengő Zoltán
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok