A nagy sebességű vasút egyelőre távol áll az ország realitásaitól
Fotó: Pixabay.com
Pénzpazarlásnak tartja a Pro Infrastruktúra Egyesület a bukaresti szállításügyi minisztérium nagy sebességű vasút megépítéséről szóló terveit. A szaktárca akár 17 milliárd eurót is költene arra, hogy 200 kilométer/órás sebesség felett száguldjanak a szerelvények a Konstanca–Bukarest–Nagyszeben–Kolozsvár–Nagyvárad-vonalon, modern vasúti összeköttetést biztosítva a Fekete-tenger partjától Budapest és a Nyugat felé.
2022. április 27., 13:252022. április 27., 13:25
2022. április 27., 15:432022. április 27., 15:43
Nagy sebességű vasút megépítéséről szóló terveket ismertetett a napokban a román szállításügyi minisztérium, amely több elképzelést is felvázolt, miután az Európai Unió által masszívan támogatott országos helyreállítási tervben (PNRR) Románia vállalta, hogy 2026-ig 25 százalékkal növeli a vasúton közlekedők számát a tavalyi utasszámhoz képest, illetve a teherforgalmat is hasonló arányban bővíti hat év alatt (2020-2026). Mindezeket pedig a meglévő infrastruktúra felújításával, illetve új vonalak kiépítésével tudják megvalósítani.
Bár a nagy sebességű vasút (High Speed Rail – HSR) természetesen ennyi idő alatt nem készülhet el, az előzetes elképzelések már szerepelnek abban a kormányhatározat-tervezetben, amely a vasúti infrastruktúra fejlesztését taglalja a PNRR-ben tett vállalások alapján. A minisztérium tervei szerint 2023-ig kellene előzetes jelentéseket készíteni a projekt megvalósítási lehetőségeiről, magának a tanulmánynak pedig 2026-ig kellene elkészülnie. A konkrét tervek elkészítésére áfa nélkül 120 millió eurót szánnának a hatóságok.
Romániának ugyanis rá kell kapcsolódnia a közép- és nyugat-európai nagy sebességű vasúthálózatra, erre pedig most két lehetőséget vázoltak fel.
Egy másik elképzelésben egy „hibrid” gyorsvasútvonalat vázolnak fel, melynek egyes – más tervben is szereplő – szakaszain „csupán” 160 km/h-val haladnának a szerelvények, például Brassó–Arad vagy Kolozsvár–Biharpüspöki között, a maradék szakaszokat pedig újonnan építenék meg úgy, hogy eleget tegyenek a 200 km/h feletti sebességelvárásnak.
Csakhogy a tervek messze nem nyerték el a romániai közlekedési infrastrukturális beruházásokat árgus szemekkel figyelő civil szervezet, a Pro Infrastruktúra Egyesület tetszését. „Románia ismét pénzt tékozol el nagy sebességű vasutakra. Zöld lovakat álmodunk a falakra (román mondás tükörfordítása, jelentése: képtelenséget állítunk – szerk. megj.), miközben
– közölte szerdai Facebook-bejegyzésében az egyesület. A Pro Infrastruktúra képviselői szerint a valóság az, hogy a romániai vasúthálózat a szakadék szélén „táncol”, 75 százalékában generáljavításra szorul. A szerelvények az 1995-ös viszonyokhoz képest fele akkora sebességgel tudnak haladni: a tehervonatok 17 km/h-s, a személyvonatok pedig 50 km/h-s átlagsebességgel araszolnak.
Például egy HSR szerelvény működéséhez számos háttérszolgáltatást biztosító rendszert is ki kell építeni, miközben most a pályaudvarokra alig-alig jut be egy szerelvény (Brassóban például 15–30 km/órás sebességgel). Ugyanakkor a HSR-rel nem leget árut szállítani, csak embereket, akiknek borsos árat kell majd fizetniük egy jegyért” – érvelt a Pro Infrastruktúra Egyesület.
Égető probléma a meglévő hagyományos vasúthálózat felújítása
Fotó: Veres Nándor
A közlekedésügyi szakembereket tömörítő civil szervezet szerint a nagy sebességű vasút terveinek dédelgetése még legalább 15–20 évig felesleges. Ehelyett átfogó tanulmányokat kellene készíteni a meglévő vasúthálózat felújítási lehetőségeiről. Ugyanakkor fel kellene számolni az elmúlt 20 év gyakorlatát, miszerint a szükséges pénzösszeg csupán 10-20 százalékát biztosította az állam a vasút fenntartására és főjavítási munkálatokra.
A Pro Infrastruktúra emlékeztetett, a román állam ehelyett olyan projektekbe ölte a pénzt, mint a hírhedt 4-es (Rajna–Duna) vasúti teherszállítási folyosó: egymilliárd eurós beruházás közepette csupán 10-15 perccel csökkent a Bukarest–Konstanca közötti távon megtett idő, miközben jelentősen visszaesett a tehervonat-forgalom.
Mint ismeretes, a közelmúltban többször felmerült már a Romániát a Nyugattal összekötő nagy sebességű vagy gyorsvasút kiépítése. A Budapest–Bukarest-gyorsvasút tervét a magyar kormány már évekkel ezelőtt felvetette.
A transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) új szabályzata értelmében tehát 18 éven belül be kellene fejezni a Bukarestet Budapesttel összekötő gyorsvasút kiépítését, akkorra a hálózat részét képező romániai szakaszokon is legalább 160 kilométer/órás sebességgel kell közlekedniük a személyszállító vonatoknak, a tehervonatoknak pedig el kell érniük a 100 kilométer/órás sebességet.
Az új TEN-T szabályzat egy új korridor létesítését is előírja, amely a Balti-, a Fekete- és az Égei-tengereket köti össze, áthalad Lengyelországon, Szlovákián, Magyarországon, Románián, Bulgárián és Görögországon. Adina Vălean, az Európai Bizottság közlekedésért felelős biztosa úgy nyilatkozott, a Bukarest–Budapest-gyorsvasút romániai vonala a fővárostól Brassó, Szeben, Kolozsvár és végül Nagyvárad érintésével haladna. Szerinte uniós szinten az infrastruktúra-fejlesztésre szánt alapokat 270 milliárd euróval kell kiegészíteni, hogy az ambíciós terveket megvalósítsák.
a bukaresti képviselőház infrastruktúra- és közlekedésügyi szakbizottságának tagja. Mint az RMDSZ-es politikus részletezte, a következő tíz évben annyi pénz áramolhat Romániába, mint korábban soha, és azután sem fog, így okosan kell kihasználni, hogy a romániai közlekedési infrastruktúra megközelítse az uniós átlagot.
Tizennyolc év múlva kell elkészülnie a Bukarest–Kolozsvár–Budapest-gyorsvasútnak a legújabb elvárások értelmében.
Az Európai Bizottság egyik tavalyi jelentése szerint Románia az utolsó helyen áll a vasúti infrastruktúra fejlesztése terén az uniós tagországok között. A román lemaradás súlyos következményekkel járhat, ugyanis az Unió prioritáslistára emeli a vasúti szállítást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás nagy lehetőséget jelent Románia gazdasága, különösen az autóipar számára – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton Jászvásáron.
Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.
Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.
Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.
Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.
Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.
Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!