A nagy sebességű vasút egyelőre távol áll az ország realitásaitól
Fotó: Pixabay.com
Pénzpazarlásnak tartja a Pro Infrastruktúra Egyesület a bukaresti szállításügyi minisztérium nagy sebességű vasút megépítéséről szóló terveit. A szaktárca akár 17 milliárd eurót is költene arra, hogy 200 kilométer/órás sebesség felett száguldjanak a szerelvények a Konstanca–Bukarest–Nagyszeben–Kolozsvár–Nagyvárad-vonalon, modern vasúti összeköttetést biztosítva a Fekete-tenger partjától Budapest és a Nyugat felé.
2022. április 27., 13:252022. április 27., 13:25
2022. április 27., 15:432022. április 27., 15:43
Nagy sebességű vasút megépítéséről szóló terveket ismertetett a napokban a román szállításügyi minisztérium, amely több elképzelést is felvázolt, miután az Európai Unió által masszívan támogatott országos helyreállítási tervben (PNRR) Románia vállalta, hogy 2026-ig 25 százalékkal növeli a vasúton közlekedők számát a tavalyi utasszámhoz képest, illetve a teherforgalmat is hasonló arányban bővíti hat év alatt (2020-2026). Mindezeket pedig a meglévő infrastruktúra felújításával, illetve új vonalak kiépítésével tudják megvalósítani.
Bár a nagy sebességű vasút (High Speed Rail – HSR) természetesen ennyi idő alatt nem készülhet el, az előzetes elképzelések már szerepelnek abban a kormányhatározat-tervezetben, amely a vasúti infrastruktúra fejlesztését taglalja a PNRR-ben tett vállalások alapján. A minisztérium tervei szerint 2023-ig kellene előzetes jelentéseket készíteni a projekt megvalósítási lehetőségeiről, magának a tanulmánynak pedig 2026-ig kellene elkészülnie. A konkrét tervek elkészítésére áfa nélkül 120 millió eurót szánnának a hatóságok.
Romániának ugyanis rá kell kapcsolódnia a közép- és nyugat-európai nagy sebességű vasúthálózatra, erre pedig most két lehetőséget vázoltak fel.
Egy másik elképzelésben egy „hibrid” gyorsvasútvonalat vázolnak fel, melynek egyes – más tervben is szereplő – szakaszain „csupán” 160 km/h-val haladnának a szerelvények, például Brassó–Arad vagy Kolozsvár–Biharpüspöki között, a maradék szakaszokat pedig újonnan építenék meg úgy, hogy eleget tegyenek a 200 km/h feletti sebességelvárásnak.
Csakhogy a tervek messze nem nyerték el a romániai közlekedési infrastrukturális beruházásokat árgus szemekkel figyelő civil szervezet, a Pro Infrastruktúra Egyesület tetszését. „Románia ismét pénzt tékozol el nagy sebességű vasutakra. Zöld lovakat álmodunk a falakra (román mondás tükörfordítása, jelentése: képtelenséget állítunk – szerk. megj.), miközben
– közölte szerdai Facebook-bejegyzésében az egyesület. A Pro Infrastruktúra képviselői szerint a valóság az, hogy a romániai vasúthálózat a szakadék szélén „táncol”, 75 százalékában generáljavításra szorul. A szerelvények az 1995-ös viszonyokhoz képest fele akkora sebességgel tudnak haladni: a tehervonatok 17 km/h-s, a személyvonatok pedig 50 km/h-s átlagsebességgel araszolnak.
Például egy HSR szerelvény működéséhez számos háttérszolgáltatást biztosító rendszert is ki kell építeni, miközben most a pályaudvarokra alig-alig jut be egy szerelvény (Brassóban például 15–30 km/órás sebességgel). Ugyanakkor a HSR-rel nem leget árut szállítani, csak embereket, akiknek borsos árat kell majd fizetniük egy jegyért” – érvelt a Pro Infrastruktúra Egyesület.
Égető probléma a meglévő hagyományos vasúthálózat felújítása
Fotó: Veres Nándor
A közlekedésügyi szakembereket tömörítő civil szervezet szerint a nagy sebességű vasút terveinek dédelgetése még legalább 15–20 évig felesleges. Ehelyett átfogó tanulmányokat kellene készíteni a meglévő vasúthálózat felújítási lehetőségeiről. Ugyanakkor fel kellene számolni az elmúlt 20 év gyakorlatát, miszerint a szükséges pénzösszeg csupán 10-20 százalékát biztosította az állam a vasút fenntartására és főjavítási munkálatokra.
A Pro Infrastruktúra emlékeztetett, a román állam ehelyett olyan projektekbe ölte a pénzt, mint a hírhedt 4-es (Rajna–Duna) vasúti teherszállítási folyosó: egymilliárd eurós beruházás közepette csupán 10-15 perccel csökkent a Bukarest–Konstanca közötti távon megtett idő, miközben jelentősen visszaesett a tehervonat-forgalom.
Mint ismeretes, a közelmúltban többször felmerült már a Romániát a Nyugattal összekötő nagy sebességű vagy gyorsvasút kiépítése. A Budapest–Bukarest-gyorsvasút tervét a magyar kormány már évekkel ezelőtt felvetette.
A transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) új szabályzata értelmében tehát 18 éven belül be kellene fejezni a Bukarestet Budapesttel összekötő gyorsvasút kiépítését, akkorra a hálózat részét képező romániai szakaszokon is legalább 160 kilométer/órás sebességgel kell közlekedniük a személyszállító vonatoknak, a tehervonatoknak pedig el kell érniük a 100 kilométer/órás sebességet.
Az új TEN-T szabályzat egy új korridor létesítését is előírja, amely a Balti-, a Fekete- és az Égei-tengereket köti össze, áthalad Lengyelországon, Szlovákián, Magyarországon, Románián, Bulgárián és Görögországon. Adina Vălean, az Európai Bizottság közlekedésért felelős biztosa úgy nyilatkozott, a Bukarest–Budapest-gyorsvasút romániai vonala a fővárostól Brassó, Szeben, Kolozsvár és végül Nagyvárad érintésével haladna. Szerinte uniós szinten az infrastruktúra-fejlesztésre szánt alapokat 270 milliárd euróval kell kiegészíteni, hogy az ambíciós terveket megvalósítsák.
a bukaresti képviselőház infrastruktúra- és közlekedésügyi szakbizottságának tagja. Mint az RMDSZ-es politikus részletezte, a következő tíz évben annyi pénz áramolhat Romániába, mint korábban soha, és azután sem fog, így okosan kell kihasználni, hogy a romániai közlekedési infrastruktúra megközelítse az uniós átlagot.
Tizennyolc év múlva kell elkészülnie a Bukarest–Kolozsvár–Budapest-gyorsvasútnak a legújabb elvárások értelmében.
Az Európai Bizottság egyik tavalyi jelentése szerint Románia az utolsó helyen áll a vasúti infrastruktúra fejlesztése terén az uniós tagországok között. A román lemaradás súlyos következményekkel járhat, ugyanis az Unió prioritáslistára emeli a vasúti szállítást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!