A nagy sebességű vasút egyelőre távol áll az ország realitásaitól
Fotó: Pixabay.com
Pénzpazarlásnak tartja a Pro Infrastruktúra Egyesület a bukaresti szállításügyi minisztérium nagy sebességű vasút megépítéséről szóló terveit. A szaktárca akár 17 milliárd eurót is költene arra, hogy 200 kilométer/órás sebesség felett száguldjanak a szerelvények a Konstanca–Bukarest–Nagyszeben–Kolozsvár–Nagyvárad-vonalon, modern vasúti összeköttetést biztosítva a Fekete-tenger partjától Budapest és a Nyugat felé.
2022. április 27., 13:252022. április 27., 13:25
2022. április 27., 15:432022. április 27., 15:43
Nagy sebességű vasút megépítéséről szóló terveket ismertetett a napokban a román szállításügyi minisztérium, amely több elképzelést is felvázolt, miután az Európai Unió által masszívan támogatott országos helyreállítási tervben (PNRR) Románia vállalta, hogy 2026-ig 25 százalékkal növeli a vasúton közlekedők számát a tavalyi utasszámhoz képest, illetve a teherforgalmat is hasonló arányban bővíti hat év alatt (2020-2026). Mindezeket pedig a meglévő infrastruktúra felújításával, illetve új vonalak kiépítésével tudják megvalósítani.
Bár a nagy sebességű vasút (High Speed Rail – HSR) természetesen ennyi idő alatt nem készülhet el, az előzetes elképzelések már szerepelnek abban a kormányhatározat-tervezetben, amely a vasúti infrastruktúra fejlesztését taglalja a PNRR-ben tett vállalások alapján. A minisztérium tervei szerint 2023-ig kellene előzetes jelentéseket készíteni a projekt megvalósítási lehetőségeiről, magának a tanulmánynak pedig 2026-ig kellene elkészülnie. A konkrét tervek elkészítésére áfa nélkül 120 millió eurót szánnának a hatóságok.
Romániának ugyanis rá kell kapcsolódnia a közép- és nyugat-európai nagy sebességű vasúthálózatra, erre pedig most két lehetőséget vázoltak fel.
Egy másik elképzelésben egy „hibrid” gyorsvasútvonalat vázolnak fel, melynek egyes – más tervben is szereplő – szakaszain „csupán” 160 km/h-val haladnának a szerelvények, például Brassó–Arad vagy Kolozsvár–Biharpüspöki között, a maradék szakaszokat pedig újonnan építenék meg úgy, hogy eleget tegyenek a 200 km/h feletti sebességelvárásnak.
Csakhogy a tervek messze nem nyerték el a romániai közlekedési infrastrukturális beruházásokat árgus szemekkel figyelő civil szervezet, a Pro Infrastruktúra Egyesület tetszését. „Románia ismét pénzt tékozol el nagy sebességű vasutakra. Zöld lovakat álmodunk a falakra (román mondás tükörfordítása, jelentése: képtelenséget állítunk – szerk. megj.), miközben
– közölte szerdai Facebook-bejegyzésében az egyesület. A Pro Infrastruktúra képviselői szerint a valóság az, hogy a romániai vasúthálózat a szakadék szélén „táncol”, 75 százalékában generáljavításra szorul. A szerelvények az 1995-ös viszonyokhoz képest fele akkora sebességgel tudnak haladni: a tehervonatok 17 km/h-s, a személyvonatok pedig 50 km/h-s átlagsebességgel araszolnak.
Például egy HSR szerelvény működéséhez számos háttérszolgáltatást biztosító rendszert is ki kell építeni, miközben most a pályaudvarokra alig-alig jut be egy szerelvény (Brassóban például 15–30 km/órás sebességgel). Ugyanakkor a HSR-rel nem leget árut szállítani, csak embereket, akiknek borsos árat kell majd fizetniük egy jegyért” – érvelt a Pro Infrastruktúra Egyesület.
Égető probléma a meglévő hagyományos vasúthálózat felújítása
Fotó: Veres Nándor
A közlekedésügyi szakembereket tömörítő civil szervezet szerint a nagy sebességű vasút terveinek dédelgetése még legalább 15–20 évig felesleges. Ehelyett átfogó tanulmányokat kellene készíteni a meglévő vasúthálózat felújítási lehetőségeiről. Ugyanakkor fel kellene számolni az elmúlt 20 év gyakorlatát, miszerint a szükséges pénzösszeg csupán 10-20 százalékát biztosította az állam a vasút fenntartására és főjavítási munkálatokra.
A Pro Infrastruktúra emlékeztetett, a román állam ehelyett olyan projektekbe ölte a pénzt, mint a hírhedt 4-es (Rajna–Duna) vasúti teherszállítási folyosó: egymilliárd eurós beruházás közepette csupán 10-15 perccel csökkent a Bukarest–Konstanca közötti távon megtett idő, miközben jelentősen visszaesett a tehervonat-forgalom.
Mint ismeretes, a közelmúltban többször felmerült már a Romániát a Nyugattal összekötő nagy sebességű vagy gyorsvasút kiépítése. A Budapest–Bukarest-gyorsvasút tervét a magyar kormány már évekkel ezelőtt felvetette.
A transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) új szabályzata értelmében tehát 18 éven belül be kellene fejezni a Bukarestet Budapesttel összekötő gyorsvasút kiépítését, akkorra a hálózat részét képező romániai szakaszokon is legalább 160 kilométer/órás sebességgel kell közlekedniük a személyszállító vonatoknak, a tehervonatoknak pedig el kell érniük a 100 kilométer/órás sebességet.
Az új TEN-T szabályzat egy új korridor létesítését is előírja, amely a Balti-, a Fekete- és az Égei-tengereket köti össze, áthalad Lengyelországon, Szlovákián, Magyarországon, Románián, Bulgárián és Görögországon. Adina Vălean, az Európai Bizottság közlekedésért felelős biztosa úgy nyilatkozott, a Bukarest–Budapest-gyorsvasút romániai vonala a fővárostól Brassó, Szeben, Kolozsvár és végül Nagyvárad érintésével haladna. Szerinte uniós szinten az infrastruktúra-fejlesztésre szánt alapokat 270 milliárd euróval kell kiegészíteni, hogy az ambíciós terveket megvalósítsák.
a bukaresti képviselőház infrastruktúra- és közlekedésügyi szakbizottságának tagja. Mint az RMDSZ-es politikus részletezte, a következő tíz évben annyi pénz áramolhat Romániába, mint korábban soha, és azután sem fog, így okosan kell kihasználni, hogy a romániai közlekedési infrastruktúra megközelítse az uniós átlagot.
Tizennyolc év múlva kell elkészülnie a Bukarest–Kolozsvár–Budapest-gyorsvasútnak a legújabb elvárások értelmében.
Az Európai Bizottság egyik tavalyi jelentése szerint Románia az utolsó helyen áll a vasúti infrastruktúra fejlesztése terén az uniós tagországok között. A román lemaradás súlyos következményekkel járhat, ugyanis az Unió prioritáslistára emeli a vasúti szállítást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!