Ezrek maradnak munka nélkül

A legveszélyeztetettebb ágazatok a készruhagyártás, a fémfeldolgozás és az autóipar. Ha megrajzolnánk az elbocsátások térképét, akkor a munkaügyi minisztérium összesítése szerint az első helyen Maros megye állna 3581 munkanélkülivé váló alkalmazottal. 1624 potenciális állásnélkülivel Iaşi, 1606-tal Kolozs megye következik. A főváros 1600-zal a negyedik. Több mint ezer alkalmazott kerül utcára Brassó, Temes, Argeş, Vaslui, Vâlcea és Fehér megyében is. A legnyugodtabbak a Brăila megyeiek lehetnek, ahol az eddigi bejelentések szerint mindössze három személytől válnak meg munkáltatóik.

A csütörtöki bejelentések szerint legalább húsz nagyüzem tervezi termelése csökkentését vagy alüzeme bezárását a nemzetközi pénzügyi válság következtében megcsappant kereslet miatt. Bukarestben a Nestlé- és a Coca-Cola-gyár, Brassóban pedig a Kraft Foods csokoládégyár és a Colgate Palmolive zárja be kapuit. A járműipart sem kerülik el a gondok, hiszen a francia Renault tulajdonában lévő Automobile Dacia-gépkocsigyár három hétre leállítja termelését, a dolgozókat pedig kényszerszabadságra küldik. A Daciánál csütörtökön és pénteken is összesen 9 ezer dolgozó kényszerült pihenőre.

A válság miatt csökkenő kereslet azonban leginkább a kohászati ipart sújtja. Az Arcelor Mittal az erdélyi Vajdahunyadon működő acélgyártó üzemében a termelést leállítja, a moldvai Galacon működő gyára viszont csak kapacitásának felével működik. A világ legnagyobb acélipari társasága, az Arcelor Mittal az Iaşi-ban működő Tepro gyárából is több mint 300 alkalmazottat küld kényszerszabadságra.

A târgoviştei Oţelinox acélgyár és a Mechel is bejelentette, hogy elbocsátja alkalmazottainak egy részét, a Slatinán működő Alro acélgyár pedig 2009-től tevékenységének 25 százalékos csökkentését tervezi. A Nagybányán üzemelő Cuprom rézgyár is november 19-étől 178 dolgozót küld kényszerszabadságra, akárcsak a resicabányai TMK vaskohászati üzem.

A Râmnicu Vâlceán működő műtrágyát gyártó Oltchim és a marosvásárhelyi Azomureş is csökkenti tevékenységét. Az Oltchim 550 alkalmazottat bocsát el, az Azomureş pedig termelését a felére csökkenti, és 250 dolgozónak felfüggeszti a munkaszerződését.
A Kolozs megyei Aranyosgyéresen két üzem is kénytelen alkalmazkodni a csökkenő kereslethez, így a helyi sodronygyárnál 200 dolgozó válik munkanélkülivé, de a helyi üveggyár is masszív elbocsátásokat jelentett be.

Fontos a képzés

Mariana Câmpeanu munkaügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján arra kérte a leendő munkanélkülieket, hogy fogadják el a megyei munkaerő-elosztó ügynökségek átképzési ajánlatait, és sajátítsák el olyan szakmák csínját-bínját, amelyek iránt fokozott a kereslet. „A szolgáltatói szektorban például hatalmas a munkaerőhiány. A szakma elsajátítása pedig nem jár hosszas képzéssel” – részletezte a szaktárca vezetője.
A miniszter különben nem vesztette el optimizmusát, úgy látja, a hazai munkaerőpiac képes felszippantani az állás nélkül maradókat. Sőt, szerinte még azok számára is akad munkahely, akik külföldi – főként spanyolországi és olaszországi – vendégmunkáról hazatérni kényszerülnek.

A szakszervezeti vezetők borúlátóak

Sokkal pesszimistábbak azonban a nagy szakszervezeti tömbök vezetői. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, becsléseik szerint az 1,2 milliót is elérheti jövőre a romániai munkanélküliek száma, ami által a munkanélküliségi ráta 8 százalékra ugrik a jelenlegi 3,9 százalékról. Számításaik szerint – a világszerte eluralkodott pénzügyi válság miatt közel 500 ezer külföldön dolgozó román állampolgárnak szűnik meg az állása a jövőben, akik hazatérni kényszerülnek. Eközben Romániát sem kíméli a válság, itthon is szerintük legalább 350 ezer ember kerül utcára. A hivatalos adatok szerint 353 ezer munkanélküli élt az országban szeptember végén, a munkanélküliségi ráta pedig 3,9 százalék volt.

Marius Petcu, a CNSLR Frăţia elnöke még borúlátóbb, szerinte a munkanélküliek száma 50 százalékkal magasabb a hivatalos adatnál, és megközelíti az 500 ezret. „Nagyon sok munkanélküli nem jelentkezik az illetékes hivataloknál, s inkább feketén dolgozik, hogy ne kelljen fizetnie a fizetésekre kirótt adókat” – támasztotta alá kijelentését Petcu.