Winkler:„Romániának összesen 3 milliárd euró uniós pénz állhat a rendelkezésére a fel nem használt kohéziós alapokból.”
Fotó: Facebook/Winkler Gyula
Átcsoportosítja az Európai Unió a kohéziós alapokat – ezeket a pénzeket válságkezelésre használhatják a tagállamok. Az erre vonatkozó javaslatot az Európai Bizottság dolgozta ki, már az állam- és kormányfők is rábólintottak, az Európai Parlament pedig ma távszavazással dönt róla.
2020. március 26., 08:042020. március 26., 08:04
Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő lapunknak elmondta, szerdán délután szervezték a távfrakcióüléseket, és miután az Európai Néppárt (EPP) támogatja a kezdeményezést, valószínűleg az átmegy a mai ülésen. Különben a kormányok képviselői, így a román kormány is már hétfőn elkezdte a tárgyalásokat az EU-val erről az intézkedésről.
A legfontosabb célkitűzés az élet és az egészség védelme, ezért a kohéziós alapok egy részét a közegészségügyi rendszerek ellátására lehet fordítani a következő időszakban. Winkler Gyula hangsúlyozta, ez azt jelenti, hogy a kórházak számára szükséges berendezéseket, például lélegeztetőgépeket, tesztelőrendszereket lehet vásárolni, de bármilyen szükséges műszert az egészségügyi ellátáshoz. Ugyanakkor a fogyóanyagok beszerzésére is felhasználható, védőmaszkok, kesztyűk, ruházat vagy fertőtlenítő vásárlására, hiszen minderre a járványhelyzetben nagy mennyiségben van szükségük az egészségügyi alkalmazottaknak. Ugyancsak ehhez a fejezethez tartozik az ideiglenes beavatkozások finanszírozása, tehát ha például köz- vagy magántulajdonban levő helyiségeket, például szállodákat kell berendezni karanténnak.
A kis- és közepes vállalkozások jelentik a gazdaság motorját, ezek tartják fenn a munkahelyek nagy részét, ezért a második célkitűzés rájuk vonatkozik – részletezte a szakpolitikus. Rámutatott a jelenlegi helyzetben a támogatásnak nagyon sok formája lehet, de mindegyikhez pénz kell, és ezeket lehet megfinanszírozni az átcsoportosított alapokból. Hogy a vállalkozók kamatmentes hitelekhez jussanak, a garancialapot tőkésíteni kell, de arra is pénzügyi háttér kell, ha az állam egy időre felfüggeszti az adók és illetékek befizetését. Winkler Gyula ugyanakkor kiemelte,
A kényszerszabadságok idején járó 75 százalékos béreket is az államkasszából fizetik. Ezeket mind fedezni lehet az átcsoportosított uniós pénzekből, és ezek az összegek végül mind a kis- és a közepes vállalkozásokhoz kerülnek, szögezte le az EP képviselő.
Lélegeztetőgépet is vehetnek. A kohéziós alapok egy részét a közegészségügyi rendszerek ellátására lehet fordítani
Fotó: 123RF
A munkavállalók közvetlen támogatására is fel lehet használni az EU-s pénzeket, hiszen ha valaki elveszíti a munkahelyét a járvány ideje alatt, már áprilisban közvetlen támogatást kell hogy kapjon. „Sok családnak nincs tartaléka, ha egyetlen kereső van a családban, és ő elveszíti az állását, gyorsan szükség van támogatásra a mindennapi megélhetéshez, ezért a közvetlen kifizetésekre is lehetőséget teremt az EB” – avatott be a részletekbe a politikus. Hozzátette: ez nem szociális segély, ám a munkaerőpiaci intézkedéseknél nem adtak pontos meghatározást, mert minden tagországban más szabályozások vannak érvényben.
Tehát három órában foglalkoztatják, azt kifizetik, és a többit pótolja az állam, a munkaviszony nem szűnik meg. Romániában a kényszerszabadságra járó bértámogatások fedezésére is használhat fel az állam uniós forrást. „A legfontosabb, hogy a kormány ezen a területen már a következő napokban gyorsan lépjen” – szögezte le Winkler Gyula.
A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tagállamoknak elsősorban a saját költségvetésükből kell fedezniük ezeket a kiadásokat, de ha a büdzsében nincs erre pénz, akkor az átcsoportosított uniós forrásokat is felhasználhatják.
Ha nem az eredeti célra, hanem válságkezelésre használják, be kell nyújtani a szükséges dokumentációt, és a konkrét új projektekre meg kell szerezni a hozzájárulást. További mintegy 600 millió euró áprilistól válik elérhetővé, ez az összeg az ország 2021-re esedékes előlegei.
„Romániának összesen 3 milliárd euró uniós pénz állhat a rendelkezésére a fel nem használt kohéziós alapokból. Ez az összeg a lehívás mértékében áll az ország rendelkezésére” – figyelmeztetett Winkler Gyula. Hangsúlyozta: ez jelentős támogatás, hiszen a romániai bruttó hazai termék (GDP) 2,4 százaléka. Románia nagy deficittel zárta az elmúlt évet, ezért fontos, hogy az uniós pénzeket lehívja, a kormány letegye a vonatkozó projekteket, mert azt a pénzt még ebben az évben teljesen megkaphatja – összegzett az EP-képviselő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!