Winkler:„Romániának összesen 3 milliárd euró uniós pénz állhat a rendelkezésére a fel nem használt kohéziós alapokból.”
Fotó: Facebook/Winkler Gyula
Átcsoportosítja az Európai Unió a kohéziós alapokat – ezeket a pénzeket válságkezelésre használhatják a tagállamok. Az erre vonatkozó javaslatot az Európai Bizottság dolgozta ki, már az állam- és kormányfők is rábólintottak, az Európai Parlament pedig ma távszavazással dönt róla.
2020. március 26., 08:042020. március 26., 08:04
Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő lapunknak elmondta, szerdán délután szervezték a távfrakcióüléseket, és miután az Európai Néppárt (EPP) támogatja a kezdeményezést, valószínűleg az átmegy a mai ülésen. Különben a kormányok képviselői, így a román kormány is már hétfőn elkezdte a tárgyalásokat az EU-val erről az intézkedésről.
A legfontosabb célkitűzés az élet és az egészség védelme, ezért a kohéziós alapok egy részét a közegészségügyi rendszerek ellátására lehet fordítani a következő időszakban. Winkler Gyula hangsúlyozta, ez azt jelenti, hogy a kórházak számára szükséges berendezéseket, például lélegeztetőgépeket, tesztelőrendszereket lehet vásárolni, de bármilyen szükséges műszert az egészségügyi ellátáshoz. Ugyanakkor a fogyóanyagok beszerzésére is felhasználható, védőmaszkok, kesztyűk, ruházat vagy fertőtlenítő vásárlására, hiszen minderre a járványhelyzetben nagy mennyiségben van szükségük az egészségügyi alkalmazottaknak. Ugyancsak ehhez a fejezethez tartozik az ideiglenes beavatkozások finanszírozása, tehát ha például köz- vagy magántulajdonban levő helyiségeket, például szállodákat kell berendezni karanténnak.
A kis- és közepes vállalkozások jelentik a gazdaság motorját, ezek tartják fenn a munkahelyek nagy részét, ezért a második célkitűzés rájuk vonatkozik – részletezte a szakpolitikus. Rámutatott a jelenlegi helyzetben a támogatásnak nagyon sok formája lehet, de mindegyikhez pénz kell, és ezeket lehet megfinanszírozni az átcsoportosított alapokból. Hogy a vállalkozók kamatmentes hitelekhez jussanak, a garancialapot tőkésíteni kell, de arra is pénzügyi háttér kell, ha az állam egy időre felfüggeszti az adók és illetékek befizetését. Winkler Gyula ugyanakkor kiemelte,
A kényszerszabadságok idején járó 75 százalékos béreket is az államkasszából fizetik. Ezeket mind fedezni lehet az átcsoportosított uniós pénzekből, és ezek az összegek végül mind a kis- és a közepes vállalkozásokhoz kerülnek, szögezte le az EP képviselő.
Lélegeztetőgépet is vehetnek. A kohéziós alapok egy részét a közegészségügyi rendszerek ellátására lehet fordítani
Fotó: 123RF
A munkavállalók közvetlen támogatására is fel lehet használni az EU-s pénzeket, hiszen ha valaki elveszíti a munkahelyét a járvány ideje alatt, már áprilisban közvetlen támogatást kell hogy kapjon. „Sok családnak nincs tartaléka, ha egyetlen kereső van a családban, és ő elveszíti az állását, gyorsan szükség van támogatásra a mindennapi megélhetéshez, ezért a közvetlen kifizetésekre is lehetőséget teremt az EB” – avatott be a részletekbe a politikus. Hozzátette: ez nem szociális segély, ám a munkaerőpiaci intézkedéseknél nem adtak pontos meghatározást, mert minden tagországban más szabályozások vannak érvényben.
Tehát három órában foglalkoztatják, azt kifizetik, és a többit pótolja az állam, a munkaviszony nem szűnik meg. Romániában a kényszerszabadságra járó bértámogatások fedezésére is használhat fel az állam uniós forrást. „A legfontosabb, hogy a kormány ezen a területen már a következő napokban gyorsan lépjen” – szögezte le Winkler Gyula.
A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tagállamoknak elsősorban a saját költségvetésükből kell fedezniük ezeket a kiadásokat, de ha a büdzsében nincs erre pénz, akkor az átcsoportosított uniós forrásokat is felhasználhatják.
Ha nem az eredeti célra, hanem válságkezelésre használják, be kell nyújtani a szükséges dokumentációt, és a konkrét új projektekre meg kell szerezni a hozzájárulást. További mintegy 600 millió euró áprilistól válik elérhetővé, ez az összeg az ország 2021-re esedékes előlegei.
„Romániának összesen 3 milliárd euró uniós pénz állhat a rendelkezésére a fel nem használt kohéziós alapokból. Ez az összeg a lehívás mértékében áll az ország rendelkezésére” – figyelmeztetett Winkler Gyula. Hangsúlyozta: ez jelentős támogatás, hiszen a romániai bruttó hazai termék (GDP) 2,4 százaléka. Románia nagy deficittel zárta az elmúlt évet, ezért fontos, hogy az uniós pénzeket lehívja, a kormány letegye a vonatkozó projekteket, mert azt a pénzt még ebben az évben teljesen megkaphatja – összegzett az EP-képviselő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!