Pierre Moscovici
Az Európai Bizottság figyelmeztette Magyarországot és Romániát, amiért a két ország 2017-ben számottevően eltért a középtávú költségvetési cél felé vezető korrekciós pályától, megsértve ezzel a hiánycélhoz való közeledés szabályát.
2018. május 23., 22:122018. május 23., 22:12
2018. május 23., 22:432018. május 23., 22:43
Az Európai Bizottság minden tavasszal teszi közzé európai szemeszternek nevezett vizsgálatának az eredményét, amely a tagállamoknak korábban megfogalmazott ajánlások teljesítését értékeli. Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa a vizsgálat ismertetésekor közölte,
A bizottság Románia esetében az Agerpres szerint azt javasolta az Európai Unió Tanácsának, hogy fogadjon el egy határozatot és egy ajánlást 2018-ra és 2019-re, a költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős eltérés korrekciójára vonatkozóan. A tanács 2017. júliusi ajánlásának értelmében a GDP 0,5%-át kitevő strukturális javulásra lenne szükség, ám a bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése, valamint az Eurostat által jóváhagyott 2017-es adatok szerint, ettől mind Románia mind Magyarország jelentősen eltért.
2017. június 16-án a tanács megállapította, hogy 2016-ban Romániában jelentős eltérés volt a középtávú költségvetési hiánycélhoz vezető kiigazítási pályától. Utólag, 2017. december 5-én a bizottság úgy döntött, hogy Románia nem hozott hatékony intézkedéseket, hogy teljesítse a 2017-re vonatkozó ajánlásokat. A költségvetés strukturális egyenlege a 2016-os 2,1%-ról 2017-ben 3,3%-ra romlott, ami jelentős eltérést jelent az elvárásoktól.
amelyben megfogalmazza minden állam gazdaságpolitika irányelveit a következő 12-18 hónapra.
A magánnyugdíjalapba fizetendő járulékot 2018 elejétől a bruttó bér 5,1%-ról 3,75 %-ra csökkentették, noha a törvény szerint a járulékot 6%-ra kellett volna emelni.
Kedden is teljes bizonytalanság övezte a nyugdíjrendszer jövőjét. Míg a kormánypárti politikusok igyekeztek nyugtatni a kedélyeket, addig továbbra is elérhető volt az egyik minisztérium honlapján a második pillérhez való hozzájárulás felfüggesztését előíró jogszabálytervezet.
Amikor megjelenik Romániában az Európai Bizottság jelentése, olyan, „mintha Isten a földre szállt volna” – nyilatkozta szerdán az Agerpres szerint a szenátus elnöke, Călin Popescu-Tăriceanu.
„Nagyon kíváncsi vagyok, megkérdezném önöket, de tudom, hogy nem tudnak választ adni, hogy ezeknek az éves jelentéseknek milyen hatása van más országokban? Romániában, amikor megjelenik az EB jelentése, olyan, mintha Isten a földre szállt volna, és olyan helyzet elé állít minket, halandókat, amelyből nincs más kiút, csak amit Isten mutat számunkra. Megfigyeltem, más szakterületeken, és az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmusra (MCV) gondolok, amely több mint 10 éve működik Romániában – célja az igazságügy megerősítése a négy meghatározott pillér alapján, amelyeken aztán változtattak –,
Természetesen a hírszerző szolgálatokkal kötött titkos protokollumokra gondolok, amelyeket a legfelsőbb bíróság, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) kötött. Egyetlen MCV-jelentésben sem láttam, hogy foglalkoznának ezekkel annak ellenére, hogy én is, mások is felhívták figyelmüket az igazságügyi visszaélésekkel kapcsolatban" - magyarázta Tăriceanu a parlamentben.
A szenátus elnökét arról faggatták, mi a véleménye az Európai Bizottság szerdai figyelmeztetéséről, amely szerint Romániában jelentős eltérés tapasztalható a középtávú költségvetési hiánycélhoz (MTO) vezető kiigazítási pályától és az igazságügyi törvények módosításaival kapcsolatban is ajánlásokat fogalmaztak meg.
Tăriceanu hozzátette, szerinte a kormány és a társadalom is képes megoldani saját problémáit, „anélkül, hogy szükség lenne irányításra”.
Cáfolta kedden a kormány, hogy az általános nyugdíjkorhatár emelését fontolgatja – a reakció annak nyomán született, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök hétfőn este arról beszélt: elengedhetetlen a nyugdíjazási korhatár emelése.
Ugyan még hivatalosan el sem kezdődött a termelés a BMW csoport legújabb gyárában, máris vannak romániai alkalmazottai, és a toborzás jelenleg is zajlik.
Sajtóhírek szerint mintegy ezer alkalmazottjától válna meg az OMV Petrom olajipari társaság Romániában. A legtöbb hazai töltőállomást – 780-at – működtető óriásvállalat közleményében az elbocsátásra kerülő alkalmazottak számát nem erősítette meg.
Magyarország és Románia érdekei teljes mértékben egybevágnak az energetika területén, a két ország ezért ennek mentén a jövőben is szorosan együtt fog működni – írta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebookon.
Az Európai Unió és az eurózóna gazdaságának teljesítménye is enyhén nőtt az idei második negyedévben az előző három hónaphoz képest; Románia azok közé a tagállamok közé tartozott, amelyek a legnagyobb bővülést jegyezték.
Az új, 2027 utáni európai uniós agráriumot érintő költségvetés-tervezet jelenlegi formájában elfogadhatatlan, ezért közösen kell fellépnünk ellene – közölte Nagy István magyar agrárminiszter egy szlovák–magyar kétoldalú egyeztetés kapcsán.
A Román Nemzeti Bank (BNR) csütörtökön közzétett adatai szerint a nemteljesítő hitelek aránya június végén 2,81 százalék volt, szemben a március végi 2,53 százalékkal.
Idén augusztusban 4 689 262 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4199-cel kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2770 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) csütörtökön közzétett adataiból.
Az EU-ban 0,6 százalékkal nőttek az ipari termelői árak júliusban az előző hónaphoz képest – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
Öt intézkedéssel készül csökkenteni a kormánykoalíció a villamos energia árát – jelentette be kedden az energiaügyi miniszter. A hatósági árplafon kivezetése és az áfa megemelése miatt sok esetben megkétszereződött az energia fogyasztói ára.
szóljon hozzá!