Fotó: Barabás Ákos
Kedden is teljes bizonytalanság övezte a nyugdíjrendszer jövőjét. Míg a kormánypárti politikusok igyekeztek nyugtatni a kedélyeket, addig továbbra is elérhető volt a parlamenti kapcsolattartásért felelős minisztérium honlapján a második pillérhez, vagyis a kötelező magánnyugdíjalaphoz való hozzájárulás hat hónapra történő felfüggesztését előíró jogszabálytervezet, az ellenzék pedig negatív forgatókönyvekkel fokozta a hangulatot.
2018. május 22., 23:162018. május 22., 23:16
2018. május 22., 23:182018. május 22., 23:18
Tény, hogy a tervezet egyelőre nyilvános vitán van, és egyáltalán nem zárható ki, hogy ennek megfelelően ideiglenesen, június 1. és december 31. között felfüggeszti a kormány a második pillérhez való hozzájárulást. Hétfőn ugyanis Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is arról beszélt, hogy a munkaügyi tárcánál most készülő elemzésen múlik minden, és ha elkerülhetetlen lesz, akkor meglépik. Eközben Viorica Dăncilă kormányfő szintén hétfőn úgy nyilatkozott, hogy nem számolják fel a nyugdíjrendszer második pillérét, hanem próbálnak megoldást találni az első pillér, vagyis az állami nyugdíjalap helyzetére.
Arra a kérdésre, hogy előfordulhat-e a befizetések felfüggesztése, kitérő választ adott, Dragneát és Dăncilát idézte, de egyúttal ígéretet tett, hogy az elemzés nyomán szülő megoldás „vonzó lesz mindazok számára, akik járulékot fizetnek”. A szárnyra kapott spekulációkat egyúttal károsnak nevezte, ezek miatt ugyanis elmondása szerint nőtt az a kamat, amely mellett a pénzügyminisztérium hitelhez jut.
– szögezte le a pénzügyi tárca vezetője.
Klaus Johannis államfő viszont már hétfő este arra szólította fel a kormánypártokat, hogy tegyenek le a meglebegtetett módosítási tervekről. „Nagy aggodalommal tölt el, ami történik, és nem új keletű.
Lám, miért alakult ki egyfajta nyilatkozatpingpong. Megszűnik, nem szűnik meg, államosítják, felfüggesztik, nem függesztik fel. Nagyon, nagyon aggasztó. Ez a hozzáállás egy dilettáns, igen mérgező kormányzás határán mozog. Felszólítom a kormányt, hogy gondolja meg magát, tisztázza egyszer s mindenkorra, mit tervez a második pillérrel” – fogalmazott Johannis.
Rámutatott, az emberek kezdenek azon gondolkodni, mi történik a pénzükkel. „Itt nem az állam pénzéről, közpénzekről van szó, hanem magántulajdonról, azon emberek tulajdonáról, akik hozzájárulást fizetnek a második pillérbe, és ilyesmivel nem szabad játszani. Senki nem azért fizet nyugdíjjárulékot, hogy másnap megkapja a pénzt.
– emelte ki az államfő.
Arra a kérdésre, hogy mit szólna, ha a második pillér opcionálissá válna, így felelt: „az emberek abban a hiszemben kezdték el a hozzájárulást, hogy nyugdíjazásukkor pluszösszegeket kapnak. Ha most, néhány év után valaki elkezdi módosítani az alapelvet, ami ezt a második pillért működteti, minden dugába dől.” Visszatért a témára kedd esti sajtónyilatkozatában is, amelyben
Közben a pénzügyekben rendszeresen megszólaló, nemzeti liberális párti (NL) szenátor, Florin Cîţu már kedden arról beszélt a sajtónak, hogy a magánnyugdíjalapba történő befizetések felfüggesztése csak idő kérdése, ráadásul ő úgy tudja, hogy ezzel párhuzamosan a szociálliberális kormány visszautalja a munkáltató hatáskörébe a tb-járulék befizetésének a terhét, így nőnek a cégek munkaerővel járó kiadásai.
„Már most tudjuk, hogy a kettes pillérhez való hozzájárulást a törvény által előírt 6 százalékról 3,75 százalékra csökkentették. Tehát a második pillérbe történő befizetések felfüggesztése csak idő kérdése, és a polgárok már arra számítanak, hogy 2018 második felében ez bekövetkezik. Liviu Dragnea is azt nyilatkozta, hogy vizsgálják, a felfüggesztés jó-e vagy sem. Ha nyilvánosan beismeri, hogy ez vitatéma, akkor világos, hogy erre sor kerül” – idézi az ellenzéki politikust az Agerpres hírügynökség.
Cîţu ugyanakkor leszögezte: Liviu Dragnea kijelentésével ellentétben a nyugdíjrendszer második pillérébe utalt pénz nem közpénz, hanem magánpénz. „Ezzel Dragnea azt szeretné már előre megindokolni, hogy ha elveszik a magánynyugdíjalapba összegyűlt pénzt, az nem tekinthető államosításnak” – fogalmazott Florin Cîţu.
Mint ismeretes, Biró Albin, a Pénzügyi Felügyelet (ASF) tagja hétfőn a Krónika megkeresésére úgy vélekedett, a kötelező magánnyugdíjak államosításáról felröppenő ellentmondásos hírek célja valószínűleg az, hogy a kormány felmérje, mekkora lenne a felháborodás, ha ezt valóban meglépnék.
A Krónikának nyilatkozó szakértő szerint az ellentmondásos hírek célja valószínűleg az, hogy a kormány felmérje, mekkora lenne a felháborodás, ha valóban felfüggesztenék a nyugdíjrendszer második pillérébe, vagyis a kötelező magánnyugdíjalapba történő utalást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!