2011. december 20., 08:452011. december 20., 08:45
„Olyan válságról van szó, amely nem csupán kibontakozik, de érzékelhetően súlyosbodik” – fogalmazott. Az IMF főnöke a mai helyzetet az 1930-as évekkel hasonlította össze. Az akkori nagy gazdasági válság idején elzárkózás, protekcionizmus és elszigetelődés nyomta rá a bélyegét a nemzetközi politikára. Szavaival Lagarde alighanem arra célzott, hogy a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) hasztalanul tesz erőfeszítéseket a nemzetközi kereskedelem liberalizálása érdekében.
A francia szakember meglátása szerint öt fő veszély okozhat súlyos kárt a nemzetközi konjunktúrának: az európai és az egyesült államokbeli adósságválság, Kína csökkenő gazdasági ereje, a bankszektor éleződő válsága, valamint az élesen vitatott ellenszer: a protekcionizmus.
Szintén borúlátó jóslatokat fogalmazott meg a Handelsblatt tegnapi lapszámában megjelent anyagában Nouriel Roubini. A New York-i Egyetem pontos előrejelzéseiről világszerte ismert gazdaságtan-professzora – aki már 2006-ban megjövendölte az amerikai jelzálogpiacról kiinduló pénzügyi válságot – a német gazdasági napilapban kifejtette, Európában recesszió, az Egyesült Államokban vérszegény növekedés, Kínában és a feltörekvő országok többségében a fejlődés lassulása várható 2012-ben, a politikai lehetőségek a válság kezelésre pedig lassan elfogynak. „A világgazdaság 2012-es kilátásai tiszták, de egyáltalán nem szépek” – szögezte le. Nouriel Roubini szerint pillanatnyilag biztosnak tűnik, hogy az euróövezet recesszióba süllyed 2012-ben.
A tartós hitelszűkösség, az államadósság-probléma, a gyenge versenyképesség és a megszorító csomagok mind-mind komoly visszaesésre utalnak a tizenheteknél. Az Egyesült Államokat nemcsak az euróövezetben zajló folyamatok veszélyeztetik, hanem belső problémák is feszítik, köztük a lakosság eladósodottsága és a növekvő egyenlőtlenség. A brit gazdaság kettős mélypontú válságba jutott, míg Japánban leállt a fellendülés, mert a gyenge kormányok nem hajtották végre a szerkezeti reformokat – vette sorra Roubini a fejlett gazdaságokat. Áttérve Kínára, a legnagyobb feltörekvő gazdaságra, kifejtette: 2012-ben kidomborodnak a kínai növekedési modell hibái.
A zuhanó ingatlanárak láncreakciót indítanak el, így viszszaesnek a beruházások és csökkennek az állami bevételek. A pekingi vezetés először az elszabaduló ingatlanpiaci árak megfékezésére törekedett, most viszont azon kell fáradoznia, hogy újra beinduljon a növekedés. „Peking ezzel nincs egyedül” – mutatott rá Nouriel Roubini. Mint részletezte, Európában, az Egyesült Államokban és Japánban is halogatták a gazdasági, államháztartási és pénzügyi reformokat, és az adósságtömeg lebontása az állami szférában és a privátszektorban épp csak megkezdődött.
Egyedül a leginkább fejlett vállalatok helyzete javult valamelyest, de a világgazdasági kockázatok és a feles kapacitások nagy aránya miatt jövőre ezek a cégek is visszafogják fejlesztéseiket. Ráadásul a növekvő gazdasági, társadalmi egyenlőtlenség még tovább csökkenti a keresletet, hiszen a kevésbé jómódúak, a bérből, fizetésből élők jellemzően több pénzt költenek, mint a vállalatok, a gazdagok és a tőkejövedelemből élők. További kockázat, hogy az egyenlőtlenségek növekedése tiltakozó mozgalmakhoz vezethet, így csökkenhet a társadalmi-politikai stabilitás, ami még inkább visszaveti a gazdasági fejlődést.
Mindeközben a döntéshozóknak már nemigen vannak eszközeik a helyzet kezelésére, a politika már ellőtte a puskaporát – áll Nouriel Roubini Politika muníció nélkül című írásában. A monetáris politikai eszközök hatékonysága csökken, hiszen nem járható út, hogy valamennyi rászoruló ország egyszerre leértékeli fizetőeszközét, és növeli exportját. A költségvetési politika mozgástere viszont szűk, a hiány és az adósság növekedése, Európában pedig ezen kívül az új szabályok is szigorú határok közé szorítják a fiskális politikát.
„Ebből következően a problémák jelenlegi kezelési módját – a fizetőképességi gondok hitelfelvétellel és a likviditás biztosításával történő orvoslását – egyszer felváltja majd a fájdalmas és valószínűleg egyáltalán nem rendezett átütemezés” – írta a New York-i Egyetem kutatója, aki szerint a lendületes növekedés elindítása az adósságcsökkentés mindenütt kísértő szelleme és a politikai muníció súlyos hiánya nélkül is éppen elég nehéz volna. „Ugyanakkor pontosan ez az a feladat, amellyel a törékeny és az egyensúlyából kibillent világgazdaságnak 2012-ben meg kell birkóznia” – összegzett a neves szakember.
| Az euróövezeten kívül sem lenne könynyebb dolguk az adósságválsággal küszködő tagállamoknak, sőt nehezebb helyzetben kellene a szükséges reformokat végrehajtaniuk – nyilatkozta a Financial Timesnak a valutauniós jegybank (EKB) elnöke. Mario Draghi a londoni gazdasági napilapnak egyenes utalást tett arra is, hogy szerinte nincs egységes megoldása az euróövezetet sújtó problémáknak. Draghi közölte: a költségvetési konszolidációt szerkezeti reformokkal együtt kell végrehajtani, de ebben mindegyik országnak a saját útját kell járnia. A Financial Times kommentárja szerint Mario Draghi „tabut tört meg” azzal, hogy hajlandó volt egyáltalán beszélni az euróövezet esetleges szétesésének következményeiről. A lap felidézte, hogy Draghi elődje, Jean-Claude Trichet „egyszerűen abszurdnak” nevezte még a felvetést is. |
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.