Fotó: Biró István
Továbbra is vonzó marad Románia a külföldi beruházók számára, európai szinthez mérten ugyanis keveset kell fordítani az alkalmazottak fizetésére. Az Európai Munkáltatók Szövetsége (FedEE) által tegnap közzétett elemzés rámutat, Romániában a bruttó átlag órabér alig 2,2 euró, nálunk kevesebbet pedig már csak a bolgárok keresnek, akik óránként alig 1,2 euróért dolgoznak.
Közel tízszer többet keres
A FedEE elemzése során 11 kelet-európai országot vizsgált meg. Az adatokból kiderül, egy romániai alkalmazott átlag 89 eurót keres meg egy hét alatt, míg Bulgáriában egy dolgozó csupán 48 eurót visz hetente haza. Az elemzés készítői a németországi átlagbért vették számítási alapnak, és mint rámutatnak, egy romániai kereset egy a kilenchez arányban viszonyul a Németországban dolgozó fizetéséhez. Ott ugyanis egy német heti 809 euróért dolgozik, ami pedig 20,2 eurós bruttó órabért feltételez. A FedEE elemzése ugyanakkor arra is rámutat, hogy a kelet-európai térségben a szlovének keresnek a legjobban, igaz, az órabér ott is alig 5,8 euró. A második helyet a horvátok és csehek osztják meg, óránkénti 5,1 eurós keresettel.
A kilátások nem túl fényesek
„Ha az országos bruttó átlagbér növekedésének elmúlt években tapasztalt ütemét vesszük alapul, akkor megállapíthatjuk, hogy 2031-re már esély mutatkozik arra, hogy a romániai bruttó átlag órabér megközelítse a 20 eurót. Az elmúlt hét év során ugyanis megháromszorozódott a hazai átlagbér” – véli Ileana Ştefan, a Plus üzletlánc humánerőforrás-menedzsere. Ha az elmúlt tíz évet vesszük górcső alá, akkor 3,4-szeres béremelkedésről beszélhetünk. 1998-ban ugyanis még alig 104 eurót tett ki a romániai nettó átlagbér, amely idén júniusra elérte a 354 eurót. A minimálbér azonban még mindig alig 150 euró körül mozog.
Nem minden romániai keres azonban szinte tízszer kevesebbet, mint egy hasonló beosztású németországi alkalmazott. Amint arról már lapunkban is beszámoltunk, a multinacionális vállalatoknál dolgozó menedzserek fizetése megegyezik a többi kelet-közép-európai ország alkalmazottainak bérével. Igaz, a legutóbb közzétett adatok szerint egy menedzser 11-szer keres többet, mint egyazon cég másrendű beosztottja. Míg egy romániai átlagbeosztott alig az 56 százalékát keresi meg csehországi társa fizetésének, menedzseri szinten ez az arány 91 százalék. A magyarországi menedzserek pedig csak 6 százalékkal keresnek többet, mint a romániaiak.
Nem mind arany, ami fénylik
Az Ernst & Young tanácsadói cég napokban közzétett elemzése azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a bérek tekintetében mindhiába marad vonzó befektetési célország Románia, egyre nagyobb szakemberhiánnyal kell a befektetőknek szembesülniük. Negatívumként hozzák fel továbbá Románia ellen azt is, hogy változatlanul nagy adót kell fizetnie a munkáltatónak az alkalmazottai után. A jelen körülmények között pedig a nyugati befektetők számára egyre vonzóbbá kezdenek válni a még keletebbi célpontok. Románia számára ugyanis a legnagyobb fenyegetésnek az ázsiai országok számítanak. Indiában például alig 0,95 euró az átlag órabér, és Kínában is épp csak eléri az egy eurót.
B. E.
Brassó és Kolozs a leggazdagabb megye
Közel kétszer nagyobb egy Brassó megyei alkalmazottra jutó bruttó átlagtermék a máramarosiak által realizáltnál. Egy brassói dolgozó ugyanis évi 7811 eurónyit termel, míg Máramaros megyében ez a számadat mindössze 4408 euró. Brassón kívül Kolozs számít Erdély leggazdagabb megyéjének, ez utóbbiban az egy főre eső bruttó átlagtermék 7743 euró. A harmadik helyen Szeben megye áll 7146 euróval. A gazdasági szakemberek besorolása szerint ezek a megyék számítanak gazdagnak. A közepes kategóriába azokat a megyéket sorolják, ahol az egy főre eső bruttó átlagtermék 6 ezer euró körül mozog. Ebben az osztályban Arad megye a listavezető 6987 euróval, majd Bihar következik 6131 euróval. Ide sorolják még Fehér megyét (6111 euró), valamint Maros megyét 5964 euróval. Szegény megyének számít azonban már Kovászna (5648 euró) és Hargita megye (5286 euró). A két székelyföldi megyénél is vannak azonban szegényebb megyék Erdélyben az egy főre eső bruttó átlagtermék tekintetében. Ezeket sorolják a szakemberek a legszegényebb megyék kategóriájába. Ide tartozik Beszterce-Naszód (4983 euró), Szatmár (4906 euró), Szilágy (4857 euró), valamint Máramaros megye (4408 euró). Az adatsor kapcsán Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, az infrastrukturális beruházások fogják a jövőben a szegényebb vidékeket felzárkóztatni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok