Fotó: Agerpres
2008. október 06., 00:002008. október 06., 00:00
A világ fejlett ipari államait tömörítő Nyolcak (G8) négy európai tagja – Franciaország, Németország, Olaszország, Nagy-Britannia – szombaton Párizsban egyetértett abban, hogy támogatni kell a bajba jutott pénzintézeteket, ezt koordináltan ugyan, de minden egyes államnak a maga eszközeivel kell megcselekednie. Nicolas Sarkozy francia elnök a csúcstalálkozó után közölte: az Európai Bizottságnak rugalmasnak kell lennie a vállalkozásoknak juttatandó állami segítségre vonatkozó szabályok alkalmazásában. Egyetértettek abban, hogy a válságnak a felelősökre nézve következményekkel kell járnia, s a bajba jutott bankok részvényeseinek át kell vállalniuk a teher egy részét.
A találkozón a házigazda Nicolas Sarkozyn kívül Angela Merkel német kancellár, Silvio Berlusconi olasz kormányfő és Gordon Brown brit miniszterelnök vett részt. Brown Párizsba érkezése előtt közölte: a kisvállalkozások megsegítésére a minicsúcson 12 milliárd font (15,3 milliárd euró) értékű európai alapra kíván javaslatot tenni partnereinek. A tanácskozásra meghívást kapott José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker, az eurocsoport elnöke és Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke is. Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke egy madridi gazdasági konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy a „G4-ek” Párizsban csak javaslatokat fogalmazhatnak meg, az érdemi döntésekről a 27 uniós tagállamnak együtt kell majd határoznia. A Párizsban elhangzottak értelmében a négy ország csúcstalálkozót akar a leginkább érintett országok részvételével a világ pénzügyi rendszerének megreformálására. A csúcsértekezletet minél hamarabb meg kell szervezni, a pénzpiac minden szereplőjének, például a minősítő ügynökségeknek, a speciális befektetési alapoknak szabályoknak kell alávetniük magukat.
Tekintettel a súlyos pénzügyi válságra, a négy legnagyobb EU-tag az úgynevezett stabilitási paktum rugalmas kezelésére is felhívta a figyelmet. A stabilitási paktum értelmében a tagállamokban az államháztartási deficitnek nem szabad meghaladnia a bruttó hazai (össz)termék három százalékát. Jelenleg azonban figyelembe kell venni a rendkívüli helyzetet – jelentette ki Nicolas Sarkozy, hozzátéve: Franciaország esetében ezt ő meg is fogja tenni.
Hírösszefoglaló
Bush aláírta a mentőcsomagot
George W. Bush amerikai elnök pénteken aláírta a történelmi jelentőségű 700 milliárd dolláros amerikai pénzügyi mentőcsomagot, néhány órával azután, hogy azt a képviselőház is jóváhagyta. Mivel a szenátus már szerdán elfogadta a kezdeményezést, a képviselőházi jóváhagyás után Bush aláírásával a javaslat törvényerőre emelkedett.
„Megmutattuk a világnak, hogy az Egyesült Államok stabilizálni fogja pénzügyi piacait, és fenntartja vezető szerepét a világgazdaságban” – hangzott el Bush rövid nyilatkozatában. A washingtoni pénzügyminisztérium három részletben férhet majd hozzá az összeghez: 250 milliárd dollárt azonnal felhasználhat, a következő 100 milliárd dollár folyósításához Bush aláírására, és a maradék 350 milliárdos részlethez újabb kongresszusi jóváhagyásra lesz szükség. A pénzügyi tárca korábban közölte, hogy a törvény elfogadása után néhány héten belül megkezdik a rossz hitelek felvásárlását. A The Times magazin elemzése szerint egyáltalán nem világos, hogy az adminisztráció milyen papírok vásárlására fogja fordítani a dollármilliárdokat, mint ahogy az sem, valóban sikerül-e majd helyreállítani a bizalmat és feloldani a befagyott hitelpiacot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok