Fotó: Agerpres
2008. október 06., 00:002008. október 06., 00:00
A világ fejlett ipari államait tömörítő Nyolcak (G8) négy európai tagja – Franciaország, Németország, Olaszország, Nagy-Britannia – szombaton Párizsban egyetértett abban, hogy támogatni kell a bajba jutott pénzintézeteket, ezt koordináltan ugyan, de minden egyes államnak a maga eszközeivel kell megcselekednie. Nicolas Sarkozy francia elnök a csúcstalálkozó után közölte: az Európai Bizottságnak rugalmasnak kell lennie a vállalkozásoknak juttatandó állami segítségre vonatkozó szabályok alkalmazásában. Egyetértettek abban, hogy a válságnak a felelősökre nézve következményekkel kell járnia, s a bajba jutott bankok részvényeseinek át kell vállalniuk a teher egy részét.
A találkozón a házigazda Nicolas Sarkozyn kívül Angela Merkel német kancellár, Silvio Berlusconi olasz kormányfő és Gordon Brown brit miniszterelnök vett részt. Brown Párizsba érkezése előtt közölte: a kisvállalkozások megsegítésére a minicsúcson 12 milliárd font (15,3 milliárd euró) értékű európai alapra kíván javaslatot tenni partnereinek. A tanácskozásra meghívást kapott José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker, az eurocsoport elnöke és Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke is. Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke egy madridi gazdasági konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy a „G4-ek” Párizsban csak javaslatokat fogalmazhatnak meg, az érdemi döntésekről a 27 uniós tagállamnak együtt kell majd határoznia. A Párizsban elhangzottak értelmében a négy ország csúcstalálkozót akar a leginkább érintett országok részvételével a világ pénzügyi rendszerének megreformálására. A csúcsértekezletet minél hamarabb meg kell szervezni, a pénzpiac minden szereplőjének, például a minősítő ügynökségeknek, a speciális befektetési alapoknak szabályoknak kell alávetniük magukat.
Tekintettel a súlyos pénzügyi válságra, a négy legnagyobb EU-tag az úgynevezett stabilitási paktum rugalmas kezelésére is felhívta a figyelmet. A stabilitási paktum értelmében a tagállamokban az államháztartási deficitnek nem szabad meghaladnia a bruttó hazai (össz)termék három százalékát. Jelenleg azonban figyelembe kell venni a rendkívüli helyzetet – jelentette ki Nicolas Sarkozy, hozzátéve: Franciaország esetében ezt ő meg is fogja tenni.
Hírösszefoglaló
Bush aláírta a mentőcsomagot
George W. Bush amerikai elnök pénteken aláírta a történelmi jelentőségű 700 milliárd dolláros amerikai pénzügyi mentőcsomagot, néhány órával azután, hogy azt a képviselőház is jóváhagyta. Mivel a szenátus már szerdán elfogadta a kezdeményezést, a képviselőházi jóváhagyás után Bush aláírásával a javaslat törvényerőre emelkedett.
„Megmutattuk a világnak, hogy az Egyesült Államok stabilizálni fogja pénzügyi piacait, és fenntartja vezető szerepét a világgazdaságban” – hangzott el Bush rövid nyilatkozatában. A washingtoni pénzügyminisztérium három részletben férhet majd hozzá az összeghez: 250 milliárd dollárt azonnal felhasználhat, a következő 100 milliárd dollár folyósításához Bush aláírására, és a maradék 350 milliárdos részlethez újabb kongresszusi jóváhagyásra lesz szükség. A pénzügyi tárca korábban közölte, hogy a törvény elfogadása után néhány héten belül megkezdik a rossz hitelek felvásárlását. A The Times magazin elemzése szerint egyáltalán nem világos, hogy az adminisztráció milyen papírok vásárlására fogja fordítani a dollármilliárdokat, mint ahogy az sem, valóban sikerül-e majd helyreállítani a bizalmat és feloldani a befagyott hitelpiacot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok