
Fotó: Agerpres
2008. október 06., 00:002008. október 06., 00:00
A világ fejlett ipari államait tömörítő Nyolcak (G8) négy európai tagja – Franciaország, Németország, Olaszország, Nagy-Britannia – szombaton Párizsban egyetértett abban, hogy támogatni kell a bajba jutott pénzintézeteket, ezt koordináltan ugyan, de minden egyes államnak a maga eszközeivel kell megcselekednie. Nicolas Sarkozy francia elnök a csúcstalálkozó után közölte: az Európai Bizottságnak rugalmasnak kell lennie a vállalkozásoknak juttatandó állami segítségre vonatkozó szabályok alkalmazásában. Egyetértettek abban, hogy a válságnak a felelősökre nézve következményekkel kell járnia, s a bajba jutott bankok részvényeseinek át kell vállalniuk a teher egy részét.
A találkozón a házigazda Nicolas Sarkozyn kívül Angela Merkel német kancellár, Silvio Berlusconi olasz kormányfő és Gordon Brown brit miniszterelnök vett részt. Brown Párizsba érkezése előtt közölte: a kisvállalkozások megsegítésére a minicsúcson 12 milliárd font (15,3 milliárd euró) értékű európai alapra kíván javaslatot tenni partnereinek. A tanácskozásra meghívást kapott José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker, az eurocsoport elnöke és Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke is. Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke egy madridi gazdasági konferencián arra hívta fel a figyelmet, hogy a „G4-ek” Párizsban csak javaslatokat fogalmazhatnak meg, az érdemi döntésekről a 27 uniós tagállamnak együtt kell majd határoznia. A Párizsban elhangzottak értelmében a négy ország csúcstalálkozót akar a leginkább érintett országok részvételével a világ pénzügyi rendszerének megreformálására. A csúcsértekezletet minél hamarabb meg kell szervezni, a pénzpiac minden szereplőjének, például a minősítő ügynökségeknek, a speciális befektetési alapoknak szabályoknak kell alávetniük magukat.
Tekintettel a súlyos pénzügyi válságra, a négy legnagyobb EU-tag az úgynevezett stabilitási paktum rugalmas kezelésére is felhívta a figyelmet. A stabilitási paktum értelmében a tagállamokban az államháztartási deficitnek nem szabad meghaladnia a bruttó hazai (össz)termék három százalékát. Jelenleg azonban figyelembe kell venni a rendkívüli helyzetet – jelentette ki Nicolas Sarkozy, hozzátéve: Franciaország esetében ezt ő meg is fogja tenni.
Hírösszefoglaló
Bush aláírta a mentőcsomagot
George W. Bush amerikai elnök pénteken aláírta a történelmi jelentőségű 700 milliárd dolláros amerikai pénzügyi mentőcsomagot, néhány órával azután, hogy azt a képviselőház is jóváhagyta. Mivel a szenátus már szerdán elfogadta a kezdeményezést, a képviselőházi jóváhagyás után Bush aláírásával a javaslat törvényerőre emelkedett.
„Megmutattuk a világnak, hogy az Egyesült Államok stabilizálni fogja pénzügyi piacait, és fenntartja vezető szerepét a világgazdaságban” – hangzott el Bush rövid nyilatkozatában. A washingtoni pénzügyminisztérium három részletben férhet majd hozzá az összeghez: 250 milliárd dollárt azonnal felhasználhat, a következő 100 milliárd dollár folyósításához Bush aláírására, és a maradék 350 milliárdos részlethez újabb kongresszusi jóváhagyásra lesz szükség. A pénzügyi tárca korábban közölte, hogy a törvény elfogadása után néhány héten belül megkezdik a rossz hitelek felvásárlását. A The Times magazin elemzése szerint egyáltalán nem világos, hogy az adminisztráció milyen papírok vásárlására fogja fordítani a dollármilliárdokat, mint ahogy az sem, valóban sikerül-e majd helyreállítani a bizalmat és feloldani a befagyott hitelpiacot.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.