Fotó: Agerpres
2008. december 15., 09:402008. december 15., 09:40
Az ülést lezáró sajtótájékoztatón Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök történelminek nevezte az elért egyezséget. Felszólította egyúttal az EU nemzetközi partnereit, hogy kövessék az európai példát, és az ENSZ keretében zajló tárgyalásokon vállaljanak ők is kibocsátáscsökkentést. Európa az „egyetlen kontinens, amely kötelező szabályozást fogadott el, konszenzussal” – emelte ki a francia elnök.
José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke arra mutatott rá, hogy a csúcstalálkozón az EU szavahihetősége forgott kockán. Ha nem sikerült volna megegyezni, veszélybe kerülhetett volna a célok teljesíthetősége. Az EU még ambiciózusabb teljesítményt, nagyobb mértékű – 30 százalékos – kibocsátáscsökkentést is kilátásba helyezett arra az esetre, ha nemzetközi partnerei, mindenekelőtt az Egyesült Államok is kötelező vállalásokat tesznek.
A kompromisszumos megállapodás az eredeti javaslatokhoz képest kedvezőbb részleteket tartalmaz a közép- és kelet-európai új tagállamoknak. Így például létrehoz egy szolidaritási mechanizmust, amely – tekintettel a rendszerváltás utáni erőfeszítéseikre – a többi országhoz viszonyítva többletkibocsátási lehetőséget teremt ezekben az államokban, elsősorban a kevésbé szennyező iparágakban. A nagyobb szennyezőkre vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében tartott árverések bevételeinek 12 százalékát 2013 és 2020 között újraosztják, kizárólag az új tagállamok között. Bizonyos esetekben a tagállamok el is adhatják „megtakarításaikat”.
A brüsszeli egyeztetések során mindazonáltal több tagállam esetében is enyhítettek az eredetileg tervezett szennyezési korlátozásokon. Emiatt egyes környezetvédő szervezetek máris bírálták az Uniót, mert szerintük attól kell tartani, hogy visszalép ambiciózus céljaitól.
A vitában legtovább a magyar delegáció habozott a kompromisszum elfogadásával. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök utólag is kifogásolta, hogy miközben a károsanyag-kibocsátás csökkentésére a tagországok vezetői 2007 tavaszán még az 1990 és 2020 közötti időszakra fogalmaztak meg 20 százalékos célkitűzést, az EU legfőbb végrehajtó testülete, az Európai Bizottság ezt később, egyes nagy befolyású tagállamok nyomására átírta, figyelmen kívül hagyva az 1990 és 2005 között megvalósult csökkentést. Gyurcsány Ferenc az értekezlet után úgy nyilatkozott, hogy továbbra is elvi vitája van azzal a klímacsomag-javaslattal, amelyet beterjesztett az Európai Bizottság, ám úgy látja, hogy a csúcson végül fontos kompromisszumokat sikerült elérni.
A csomag értelmében az EU-tagállamok szintén 2020-ig összuniós szinten 20 százalékra emelik a megújuló energiaféleségek részarányát energiafelhasználásukban. Ennek elosztását azonban szintén az egyes államok adottságaihoz méretezték.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok