Fotó: Agerpres
2008. december 15., 09:402008. december 15., 09:40
Az ülést lezáró sajtótájékoztatón Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök történelminek nevezte az elért egyezséget. Felszólította egyúttal az EU nemzetközi partnereit, hogy kövessék az európai példát, és az ENSZ keretében zajló tárgyalásokon vállaljanak ők is kibocsátáscsökkentést. Európa az „egyetlen kontinens, amely kötelező szabályozást fogadott el, konszenzussal” – emelte ki a francia elnök.
José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke arra mutatott rá, hogy a csúcstalálkozón az EU szavahihetősége forgott kockán. Ha nem sikerült volna megegyezni, veszélybe kerülhetett volna a célok teljesíthetősége. Az EU még ambiciózusabb teljesítményt, nagyobb mértékű – 30 százalékos – kibocsátáscsökkentést is kilátásba helyezett arra az esetre, ha nemzetközi partnerei, mindenekelőtt az Egyesült Államok is kötelező vállalásokat tesznek.
A kompromisszumos megállapodás az eredeti javaslatokhoz képest kedvezőbb részleteket tartalmaz a közép- és kelet-európai új tagállamoknak. Így például létrehoz egy szolidaritási mechanizmust, amely – tekintettel a rendszerváltás utáni erőfeszítéseikre – a többi országhoz viszonyítva többletkibocsátási lehetőséget teremt ezekben az államokban, elsősorban a kevésbé szennyező iparágakban. A nagyobb szennyezőkre vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében tartott árverések bevételeinek 12 százalékát 2013 és 2020 között újraosztják, kizárólag az új tagállamok között. Bizonyos esetekben a tagállamok el is adhatják „megtakarításaikat”.
A brüsszeli egyeztetések során mindazonáltal több tagállam esetében is enyhítettek az eredetileg tervezett szennyezési korlátozásokon. Emiatt egyes környezetvédő szervezetek máris bírálták az Uniót, mert szerintük attól kell tartani, hogy visszalép ambiciózus céljaitól.
A vitában legtovább a magyar delegáció habozott a kompromisszum elfogadásával. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök utólag is kifogásolta, hogy miközben a károsanyag-kibocsátás csökkentésére a tagországok vezetői 2007 tavaszán még az 1990 és 2020 közötti időszakra fogalmaztak meg 20 százalékos célkitűzést, az EU legfőbb végrehajtó testülete, az Európai Bizottság ezt később, egyes nagy befolyású tagállamok nyomására átírta, figyelmen kívül hagyva az 1990 és 2005 között megvalósult csökkentést. Gyurcsány Ferenc az értekezlet után úgy nyilatkozott, hogy továbbra is elvi vitája van azzal a klímacsomag-javaslattal, amelyet beterjesztett az Európai Bizottság, ám úgy látja, hogy a csúcson végül fontos kompromisszumokat sikerült elérni.
A csomag értelmében az EU-tagállamok szintén 2020-ig összuniós szinten 20 százalékra emelik a megújuló energiaféleségek részarányát energiafelhasználásukban. Ennek elosztását azonban szintén az egyes államok adottságaihoz méretezték.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Látogatottsági adatok