Fotó: Agerpres
2008. december 15., 09:402008. december 15., 09:40
Az ülést lezáró sajtótájékoztatón Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök történelminek nevezte az elért egyezséget. Felszólította egyúttal az EU nemzetközi partnereit, hogy kövessék az európai példát, és az ENSZ keretében zajló tárgyalásokon vállaljanak ők is kibocsátáscsökkentést. Európa az „egyetlen kontinens, amely kötelező szabályozást fogadott el, konszenzussal” – emelte ki a francia elnök.
José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke arra mutatott rá, hogy a csúcstalálkozón az EU szavahihetősége forgott kockán. Ha nem sikerült volna megegyezni, veszélybe kerülhetett volna a célok teljesíthetősége. Az EU még ambiciózusabb teljesítményt, nagyobb mértékű – 30 százalékos – kibocsátáscsökkentést is kilátásba helyezett arra az esetre, ha nemzetközi partnerei, mindenekelőtt az Egyesült Államok is kötelező vállalásokat tesznek.
A kompromisszumos megállapodás az eredeti javaslatokhoz képest kedvezőbb részleteket tartalmaz a közép- és kelet-európai új tagállamoknak. Így például létrehoz egy szolidaritási mechanizmust, amely – tekintettel a rendszerváltás utáni erőfeszítéseikre – a többi országhoz viszonyítva többletkibocsátási lehetőséget teremt ezekben az államokban, elsősorban a kevésbé szennyező iparágakban. A nagyobb szennyezőkre vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében tartott árverések bevételeinek 12 százalékát 2013 és 2020 között újraosztják, kizárólag az új tagállamok között. Bizonyos esetekben a tagállamok el is adhatják „megtakarításaikat”.
A brüsszeli egyeztetések során mindazonáltal több tagállam esetében is enyhítettek az eredetileg tervezett szennyezési korlátozásokon. Emiatt egyes környezetvédő szervezetek máris bírálták az Uniót, mert szerintük attól kell tartani, hogy visszalép ambiciózus céljaitól.
A vitában legtovább a magyar delegáció habozott a kompromisszum elfogadásával. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök utólag is kifogásolta, hogy miközben a károsanyag-kibocsátás csökkentésére a tagországok vezetői 2007 tavaszán még az 1990 és 2020 közötti időszakra fogalmaztak meg 20 százalékos célkitűzést, az EU legfőbb végrehajtó testülete, az Európai Bizottság ezt később, egyes nagy befolyású tagállamok nyomására átírta, figyelmen kívül hagyva az 1990 és 2005 között megvalósult csökkentést. Gyurcsány Ferenc az értekezlet után úgy nyilatkozott, hogy továbbra is elvi vitája van azzal a klímacsomag-javaslattal, amelyet beterjesztett az Európai Bizottság, ám úgy látja, hogy a csúcson végül fontos kompromisszumokat sikerült elérni.
A csomag értelmében az EU-tagállamok szintén 2020-ig összuniós szinten 20 százalékra emelik a megújuló energiaféleségek részarányát energiafelhasználásukban. Ennek elosztását azonban szintén az egyes államok adottságaihoz méretezték.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Látogatottsági adatok