
Fotó: Pixabay
Európai uniós viszonylatban a nyolcadik helyet foglalta el tavaly Románia sörgyártás tekintetében – derül ki az Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
2020. augusztus 07., 12:282020. augusztus 07., 12:28
Ezek értelmében 2019-ben összesen 34 milliárd liter sört állítottak elő az Európai Unió (EU) országaiban, azaz leosztva mintegy 77 liter jutott minden uniós állampolgárra. Emellett 1,4 milliárd liter alkoholmentes, illetve nagyon kevés (0,5 százaléknál kevesebb) alkoholt tartalmazó sört is termeltek az EU-ban.
aztán Lengyelország és Spanyolország (mindkettő 3,9 milliárd liter sört termelt), Hollandia (2,5 milliárd liter), Belgium (2,4 milliárd liter), Franciaország (2 milliárd liter), Csehország (1,9 milliárd liter) és Románia (1,73 milliárd liter) következik a sorban.
A 2018-as mennyiséghez képest Litvánia esetében jegyezték a legnagyobb mértékű növekedést 2019-ben (7%), amelyet Spanyolország (6%) és Olaszország (5%) követ.
A tagállamokból az Európai Unión kívülre exportált sör 22%-a, azaz 911 millió liter az Amerikai Egyesült Államokba került, 20 százalék (825 millió liter) pedig Nagy-Britanniába. A további lista: Kína (364 millió liter, 9%), Oroszország (258 millió liter, 6%), Kanada (193 millió liter, 5%), Dél-Korea (184 millió liter, 4%), Dél-Afrika (108 millió liter, 3%), Svájc (98 millió liter, 2%), Ausztrália (92 millió liter, 2%) és Tajvan (86 millió liter, 2%).
Ami az importsöröket illeti, a legnagyobb mennyiség Nagy-Britanniából érkezett (278 millió liter, vagyis az EU-n kívüli országokból importált mennyiség 47 százaléka), aztán Mexikó (125 millió liter, 21%), Szerbia (61 millió liter, 10%), Fehéroroszország (33 millió liter, 6%), az Egyesült Államok (19 millió liter, 3%), Ukrajna (15 millió liter, 2%), Kína (13 millió liter, 2%) és Oroszország (9 millió liter, 2%) következik.
Az Eurostat-adatokat a sör világnapja alkalmából tették közzé, amelyet augusztus első péntekén ünnepelnek.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!