
Fotó: Pixabay
Európai uniós viszonylatban a nyolcadik helyet foglalta el tavaly Románia sörgyártás tekintetében – derül ki az Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
2020. augusztus 07., 12:282020. augusztus 07., 12:28
Ezek értelmében 2019-ben összesen 34 milliárd liter sört állítottak elő az Európai Unió (EU) országaiban, azaz leosztva mintegy 77 liter jutott minden uniós állampolgárra. Emellett 1,4 milliárd liter alkoholmentes, illetve nagyon kevés (0,5 százaléknál kevesebb) alkoholt tartalmazó sört is termeltek az EU-ban.
aztán Lengyelország és Spanyolország (mindkettő 3,9 milliárd liter sört termelt), Hollandia (2,5 milliárd liter), Belgium (2,4 milliárd liter), Franciaország (2 milliárd liter), Csehország (1,9 milliárd liter) és Románia (1,73 milliárd liter) következik a sorban.
A 2018-as mennyiséghez képest Litvánia esetében jegyezték a legnagyobb mértékű növekedést 2019-ben (7%), amelyet Spanyolország (6%) és Olaszország (5%) követ.
A tagállamokból az Európai Unión kívülre exportált sör 22%-a, azaz 911 millió liter az Amerikai Egyesült Államokba került, 20 százalék (825 millió liter) pedig Nagy-Britanniába. A további lista: Kína (364 millió liter, 9%), Oroszország (258 millió liter, 6%), Kanada (193 millió liter, 5%), Dél-Korea (184 millió liter, 4%), Dél-Afrika (108 millió liter, 3%), Svájc (98 millió liter, 2%), Ausztrália (92 millió liter, 2%) és Tajvan (86 millió liter, 2%).
Ami az importsöröket illeti, a legnagyobb mennyiség Nagy-Britanniából érkezett (278 millió liter, vagyis az EU-n kívüli országokból importált mennyiség 47 százaléka), aztán Mexikó (125 millió liter, 21%), Szerbia (61 millió liter, 10%), Fehéroroszország (33 millió liter, 6%), az Egyesült Államok (19 millió liter, 3%), Ukrajna (15 millió liter, 2%), Kína (13 millió liter, 2%) és Oroszország (9 millió liter, 2%) következik.
Az Eurostat-adatokat a sör világnapja alkalmából tették közzé, amelyet augusztus első péntekén ünnepelnek.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
szóljon hozzá!