2007. június 22., 00:002007. június 22., 00:00
A területi együttműködéseket az Európai Bizottság javasolja a tagállamoknak, az egész európai térség fejlesztése és kohéziója céljából. A program finanszírozását 85 százalékban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, 10 százalékban pedig a részt vevő tagállamok kormányzati hozzájárulásai biztosítják. A maradék 5 százalékot a forrásokat felhasználó végső kedvezményezettek, azaz a határ két oldalán működő projektgazdák, így önkormányzatok, társadalmi szervezetek, gazdasági érdek-képviseleti szervek biztosítják minden egyes projektben. Az együttműködésben magyar részről Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye vesz részt. Partnereik román oldalon Szatmár, Bihar, Arad és Temes. A program elő kívánja segíteni a közlekedési kapcsolatok fejlesztését. Az NFÜ példaként említi a határon átnyúló, településeket összekötő útszakaszok építését, felújítását, szélesítését. Szintén prioritás a határon áthaladó vasútvonalak rövidebb szakaszainak fejlesztése a nemzetközi vasúti személy- és teherforgalom javítása érdekében. További cél a határon átnyúló kommunikáció javítása. Ennek eszköze lehet például, hogy az együttműködő régiókban minél többen elérhessék a szélessávú internetet, közös információs és telekommunikációs technológia segítségével. Kiemelt figyelmet kap a vízgazdálkodási együttműködés, az árvizek és szennyezések megelőzése, árvíz-előrejelző rendszerek kiépítése, valamint a vízminőség javítása. Közös probléma a hatékony hulladékgazdálkodás megteremtése is, ezért a program támogatni kíván közös feldolgozási projekteket is.
MTI
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.