
Fotó: Agerpres
2011. május 30., 08:432011. május 30., 08:43
Szabad kereskedelmi megállapodás megkötését tűzte ki célul az Európai Unió és Japán, jelentették be a szombaton Brüsszelben megtartott EU–japán csúcstalálkozó után. Herman van Rompuy, a tagállami állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnöke, José Manuel Barroso, az EU legfőbb végrehajtó intézményének számító Európai Bizottság elnöke, valamint Kan Naoto japán miniszterelnök a találkozó után közös sajtótájékoztatót tartott. Közölték elhatározásukat, hogy tárgyalásokat kezdenek az átfogó szabad kereskedelmi megállapodás érdekében.
Az EU eddig elzárkózott a Japán által régóta szorgalmazott szabad kereskedelmi megállapodás gondolatától, arra hivatkozva, hogy Japán különböző, nem csupán vámjellegű intézkedésekkel nehezíti az európaiak bejutását saját piacára. A tárgyalások megkezdéséről most meghozott döntésnek része az is, közölte Barroso, hogy a felek áttekintenek mindenféle kereskedelmi, gazdasági együttműködési akadályt. Van Rompuy hatalmasnak nevezte azokat a lehetőségeket, amelyek a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés előtt megnyílhatnak a szabad kereskedelmi megállapodás révén.
Az EU 2000-ben még 47 milliárd, tavaly már „csak” 21 milliárd euróval importált többet Japánból, mint amennyit exportálni tudott oda. A nem vámjellegű japán piacvédő módszerek közül az Unió leginkább azt sérelmezi, hogy Japán sokkal inkább távol tartja az európai cégeket a japán közbeszerzésektől, mint fordítva. Az európai integrációs szervezet és Japán között immár húsz éve tartanak rendszeresen csúcsszintű találkozókat. A mostani kerek évfordulót tragikus előzmények árnyékolták be. A Japánt március 11-én sújtó földrengés, az annak nyomán fellépő szökőár, ez utóbbi következtében pedig a fukusimai atomerőmű-katasztrófa lényegében kijelölte a mostani csúcstalálkozó fő témáit: a felek kinyilvánították szándékukat, hogy tovább erősítik az együttműködést a katasztrófa utóhatásainak felszámolása, az újjáépítés terén. Egyúttal kiemelték annak fontosságát, hogy a fukusimai erőműnél sikerüljön stabilizálni a helyzetet. A teljes átláthatóság jegyében együtt kívánnak működni a radioaktív sugárzásnak betudható egészségügyi, környezeti károk felmérésében. „Fukusima óta az atomerőművek biztonsága a politikai napirend élére került” – állapította meg a sajtótájékoztatón Herman van Rompuy.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
szóljon hozzá!