2007. szeptember 26., 00:002007. szeptember 26., 00:00
A miniszter hangsúlyozta: ezek az alapok a gazdaság versenyképességének emelését szolgáló Operatív Program részét alkotják. Felhívta a figyelmet: Erdély fejlődése szempontjából nagyon fontos, hogy a magyar irányítású önkormányzatok Romániában hatékonyan hívhassák le majd a strukturális alapokat. Ez azonban nem cél, hanem eszköz – tette hozzá a miniszter, megállapítva: ahhoz, hogy Erdély versenyképességét növelni lehessen, szükség van modern kommunikációs eszközökre. A távközlési tárca által irányított uniós strukturális alapok támogatják az információtechnológia alkalmazását, a korszerű elektronikus közszolgáltatások fejlesztését, valamint az e-gazdaság fejlesztését – mondta.
Ezek többet jelentenek, mint a számítástechnikai eszközök beszerzése – vélekedett Winkler, aki szerint olyan hálózatot kell kialakítani, amely az e-tanulás, az e-gazdaság, az e-kormányzat szolgáltatásait fejleszti. A tervek szerint novemberben a kis- és középvállalkozóknak, valamint a civil szervezeteknek, januárban–februárban pedig az önkormányzatoknak szóló pályázati kiírás jelenik meg – jelezte a távközlési miniszter.
Winkler Gyula felhívást intézett a magyar vezetésű önkormányzatokhoz: egyeztessenek a tervezett információtechnológiai fejlesztésekről a területükön működő vállalkozásokkal, civil szervezetekkel. Szerinte így kialakulhat egyfajta partnerségi viszony, a novemberi kiírást követően a pályázók, a vállalkozók és a civil szervezetek az önkormányzatokkal összehangolva alakíthatják a fejlesztést. Ezáltal fokozható a strukturális alapok hatékony felhasználása, és növelhető a versenyképesség – mondta a miniszter.
Winkler elmondta, az általa irányított tárca összesen 380 millió eurónyi uniós alap fölött rendelkezik, amelyet információtechnológiai célokra fordíthat.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok