2007. szeptember 26., 00:002007. szeptember 26., 00:00
A miniszter hangsúlyozta: ezek az alapok a gazdaság versenyképességének emelését szolgáló Operatív Program részét alkotják. Felhívta a figyelmet: Erdély fejlődése szempontjából nagyon fontos, hogy a magyar irányítású önkormányzatok Romániában hatékonyan hívhassák le majd a strukturális alapokat. Ez azonban nem cél, hanem eszköz – tette hozzá a miniszter, megállapítva: ahhoz, hogy Erdély versenyképességét növelni lehessen, szükség van modern kommunikációs eszközökre. A távközlési tárca által irányított uniós strukturális alapok támogatják az információtechnológia alkalmazását, a korszerű elektronikus közszolgáltatások fejlesztését, valamint az e-gazdaság fejlesztését – mondta.
Ezek többet jelentenek, mint a számítástechnikai eszközök beszerzése – vélekedett Winkler, aki szerint olyan hálózatot kell kialakítani, amely az e-tanulás, az e-gazdaság, az e-kormányzat szolgáltatásait fejleszti. A tervek szerint novemberben a kis- és középvállalkozóknak, valamint a civil szervezeteknek, januárban–februárban pedig az önkormányzatoknak szóló pályázati kiírás jelenik meg – jelezte a távközlési miniszter.
Winkler Gyula felhívást intézett a magyar vezetésű önkormányzatokhoz: egyeztessenek a tervezett információtechnológiai fejlesztésekről a területükön működő vállalkozásokkal, civil szervezetekkel. Szerinte így kialakulhat egyfajta partnerségi viszony, a novemberi kiírást követően a pályázók, a vállalkozók és a civil szervezetek az önkormányzatokkal összehangolva alakíthatják a fejlesztést. Ezáltal fokozható a strukturális alapok hatékony felhasználása, és növelhető a versenyképesség – mondta a miniszter.
Winkler elmondta, az általa irányított tárca összesen 380 millió eurónyi uniós alap fölött rendelkezik, amelyet információtechnológiai célokra fordíthat.
Hírösszefoglaló
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.