
Alapvetően pedig ez az árfolyam negatívan érinti azokat, akik az európai fizetőeszközben igényeltek a jelenleginél erősebb lej mellett hitelt, mint ahogy az importőröket is hátrányosan érinti. A lej elértéktelenedése igazából az exportőröknek jó, akik most külföldön lejben számolva nagyobb összegért tudják értékesíteni termékeiket.
„Az árfolyam alakulását a görögországi fejlemények és a kormánykoalíció instabilitása egyaránt befolyásolja, ám a hazai pénznem gyengülése azt is mutatja, hogy a romániai gazdaság nem indult újra a teljes kapacitással” – magyarázta a Krónika kérdésére Herman Rosner, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Szerinte a román jegybank gyakran és sikeresen avatkozott be, hogy az árfolyamot szinten tartsa, de ezt nem lehet a végtelenségig folytatni, hiszen az Európai Unióban legmagasabb, 8 százalékos inflációs ráta is elkerülhetetlenül hatással van a devizára. „Az árfolyam alakulása, a lej gyengülése mindenképpen jelzés kellene hogy legyen a kormányzó politikusoknak. A nem termelő közkiadásokat reális szinten kellene tartani, és az államháztartás-hiányt sem szabad a végtelenségig növelni” – szögezte le Herman Rosner.
Hasonlóképpen vélekedik Jakabos Janka, az EMNT gazdasági szakbizottságának egyik vezetője is. A gazdasági szakember szerint biztató, hogy nem belső gazdasági eredetű okai vannak a román fizetőeszköz gyengülésének, bár az árfolyam mindenképpen hatással lesz a gazdaság további alakulására. „Az általános vélekedés szerint a görögországi válságra reagált gyanakvással a nemzetközi piac, és ez vezetett a hazai pénznem gyengüléséhez. A görög helyzet mellett azonban a romániai politikai instabilitás is hatással van az árfolyam alakulására. A napokban hosszú idő után újra elhangzott néhányszor a Székelyföld–Koszovó-párhuzam, ami elriaszthatja régiónkból a külföldi befektetőket” – szögezte le Jakabos Janka, aki szerint a lej elértéktelenedése elsősorban a mindennapi megélhetésben csapódik le. Mint kifejtette, Romániában nagyok sok az import élelmiszer és élelmiszeripari alapanyag, így az euró erősödésével kisebb lesz a fogyasztói kosár. A szakértő ugyanakkor a lej tegnapi viszonylagos erősödése kapcsán megjegyezte, ha az ország pénzügyi vezetői odafigyelnek, újra stabilizálni tudják az árfolyamot.
Eközben évek óta megszokott trendnek nevezi Pajzos Csaba, a Partiumi Keresztény Egyetem közgazdaság tanszékének adjunktusa azt a tényt, hogy június elején a lej gyengül az európai fizetőeszközzel szemben. Ez az az időszak ugyanis szerinte, amikor a legtöbb román állampolgár váltja megtakarított lejeit euróra vagy egyéb valutára, hogy elmehessen nyaralni. „Úgy emlékszem, tavaly ilyenkor is negatív rekordokat döntögetett a lej” – mondja a szakember. Pajzos Csaba elmagyarázta: a trendszerű hígulás után július–augusztusban árfolyam-erősödés várható, hiszen ilyenkor térnek haza a külföldön dolgozók vakációra, és nagy mennyiségű eurót hoznak be az országba. Idén még a kormány által bevezetett újabb megszorító intézkedések is hozzáadódnak a csökkenéshez: a közszférában ismét kevesebb lett a fizetés, ez pedig egyfelől a hazai fizetőeszköz értékvesztését segíti elő, másfelől mutatja, hogy a gazdasági válságnak még mindig nincs vége Romániában. „Úgy tűnik, a nemzeti bank sem képes ellátni feladatát, és megvédeni a lejt, kénytelen hagyni, hogy felhíguljon” – fogalmazott az adjunktus.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
szóljon hozzá!