
Alapvetően pedig ez az árfolyam negatívan érinti azokat, akik az európai fizetőeszközben igényeltek a jelenleginél erősebb lej mellett hitelt, mint ahogy az importőröket is hátrányosan érinti. A lej elértéktelenedése igazából az exportőröknek jó, akik most külföldön lejben számolva nagyobb összegért tudják értékesíteni termékeiket.
„Az árfolyam alakulását a görögországi fejlemények és a kormánykoalíció instabilitása egyaránt befolyásolja, ám a hazai pénznem gyengülése azt is mutatja, hogy a romániai gazdaság nem indult újra a teljes kapacitással” – magyarázta a Krónika kérdésére Herman Rosner, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Szerinte a román jegybank gyakran és sikeresen avatkozott be, hogy az árfolyamot szinten tartsa, de ezt nem lehet a végtelenségig folytatni, hiszen az Európai Unióban legmagasabb, 8 százalékos inflációs ráta is elkerülhetetlenül hatással van a devizára. „Az árfolyam alakulása, a lej gyengülése mindenképpen jelzés kellene hogy legyen a kormányzó politikusoknak. A nem termelő közkiadásokat reális szinten kellene tartani, és az államháztartás-hiányt sem szabad a végtelenségig növelni” – szögezte le Herman Rosner.
Hasonlóképpen vélekedik Jakabos Janka, az EMNT gazdasági szakbizottságának egyik vezetője is. A gazdasági szakember szerint biztató, hogy nem belső gazdasági eredetű okai vannak a román fizetőeszköz gyengülésének, bár az árfolyam mindenképpen hatással lesz a gazdaság további alakulására. „Az általános vélekedés szerint a görögországi válságra reagált gyanakvással a nemzetközi piac, és ez vezetett a hazai pénznem gyengüléséhez. A görög helyzet mellett azonban a romániai politikai instabilitás is hatással van az árfolyam alakulására. A napokban hosszú idő után újra elhangzott néhányszor a Székelyföld–Koszovó-párhuzam, ami elriaszthatja régiónkból a külföldi befektetőket” – szögezte le Jakabos Janka, aki szerint a lej elértéktelenedése elsősorban a mindennapi megélhetésben csapódik le. Mint kifejtette, Romániában nagyok sok az import élelmiszer és élelmiszeripari alapanyag, így az euró erősödésével kisebb lesz a fogyasztói kosár. A szakértő ugyanakkor a lej tegnapi viszonylagos erősödése kapcsán megjegyezte, ha az ország pénzügyi vezetői odafigyelnek, újra stabilizálni tudják az árfolyamot.
Eközben évek óta megszokott trendnek nevezi Pajzos Csaba, a Partiumi Keresztény Egyetem közgazdaság tanszékének adjunktusa azt a tényt, hogy június elején a lej gyengül az európai fizetőeszközzel szemben. Ez az az időszak ugyanis szerinte, amikor a legtöbb román állampolgár váltja megtakarított lejeit euróra vagy egyéb valutára, hogy elmehessen nyaralni. „Úgy emlékszem, tavaly ilyenkor is negatív rekordokat döntögetett a lej” – mondja a szakember. Pajzos Csaba elmagyarázta: a trendszerű hígulás után július–augusztusban árfolyam-erősödés várható, hiszen ilyenkor térnek haza a külföldön dolgozók vakációra, és nagy mennyiségű eurót hoznak be az országba. Idén még a kormány által bevezetett újabb megszorító intézkedések is hozzáadódnak a csökkenéshez: a közszférában ismét kevesebb lett a fizetés, ez pedig egyfelől a hazai fizetőeszköz értékvesztését segíti elő, másfelől mutatja, hogy a gazdasági válságnak még mindig nincs vége Romániában. „Úgy tűnik, a nemzeti bank sem képes ellátni feladatát, és megvédeni a lejt, kénytelen hagyni, hogy felhíguljon” – fogalmazott az adjunktus.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!