Alapvetően pedig ez az árfolyam negatívan érinti azokat, akik az európai fizetőeszközben igényeltek a jelenleginél erősebb lej mellett hitelt, mint ahogy az importőröket is hátrányosan érinti. A lej elértéktelenedése igazából az exportőröknek jó, akik most külföldön lejben számolva nagyobb összegért tudják értékesíteni termékeiket.
„Az árfolyam alakulását a görögországi fejlemények és a kormánykoalíció instabilitása egyaránt befolyásolja, ám a hazai pénznem gyengülése azt is mutatja, hogy a romániai gazdaság nem indult újra a teljes kapacitással” – magyarázta a Krónika kérdésére Herman Rosner, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Szerinte a román jegybank gyakran és sikeresen avatkozott be, hogy az árfolyamot szinten tartsa, de ezt nem lehet a végtelenségig folytatni, hiszen az Európai Unióban legmagasabb, 8 százalékos inflációs ráta is elkerülhetetlenül hatással van a devizára. „Az árfolyam alakulása, a lej gyengülése mindenképpen jelzés kellene hogy legyen a kormányzó politikusoknak. A nem termelő közkiadásokat reális szinten kellene tartani, és az államháztartás-hiányt sem szabad a végtelenségig növelni” – szögezte le Herman Rosner.
Hasonlóképpen vélekedik Jakabos Janka, az EMNT gazdasági szakbizottságának egyik vezetője is. A gazdasági szakember szerint biztató, hogy nem belső gazdasági eredetű okai vannak a román fizetőeszköz gyengülésének, bár az árfolyam mindenképpen hatással lesz a gazdaság további alakulására. „Az általános vélekedés szerint a görögországi válságra reagált gyanakvással a nemzetközi piac, és ez vezetett a hazai pénznem gyengüléséhez. A görög helyzet mellett azonban a romániai politikai instabilitás is hatással van az árfolyam alakulására. A napokban hosszú idő után újra elhangzott néhányszor a Székelyföld–Koszovó-párhuzam, ami elriaszthatja régiónkból a külföldi befektetőket” – szögezte le Jakabos Janka, aki szerint a lej elértéktelenedése elsősorban a mindennapi megélhetésben csapódik le. Mint kifejtette, Romániában nagyok sok az import élelmiszer és élelmiszeripari alapanyag, így az euró erősödésével kisebb lesz a fogyasztói kosár. A szakértő ugyanakkor a lej tegnapi viszonylagos erősödése kapcsán megjegyezte, ha az ország pénzügyi vezetői odafigyelnek, újra stabilizálni tudják az árfolyamot.
Eközben évek óta megszokott trendnek nevezi Pajzos Csaba, a Partiumi Keresztény Egyetem közgazdaság tanszékének adjunktusa azt a tényt, hogy június elején a lej gyengül az európai fizetőeszközzel szemben. Ez az az időszak ugyanis szerinte, amikor a legtöbb román állampolgár váltja megtakarított lejeit euróra vagy egyéb valutára, hogy elmehessen nyaralni. „Úgy emlékszem, tavaly ilyenkor is negatív rekordokat döntögetett a lej” – mondja a szakember. Pajzos Csaba elmagyarázta: a trendszerű hígulás után július–augusztusban árfolyam-erősödés várható, hiszen ilyenkor térnek haza a külföldön dolgozók vakációra, és nagy mennyiségű eurót hoznak be az országba. Idén még a kormány által bevezetett újabb megszorító intézkedések is hozzáadódnak a csökkenéshez: a közszférában ismét kevesebb lett a fizetés, ez pedig egyfelől a hazai fizetőeszköz értékvesztését segíti elő, másfelől mutatja, hogy a gazdasági válságnak még mindig nincs vége Romániában. „Úgy tűnik, a nemzeti bank sem képes ellátni feladatát, és megvédeni a lejt, kénytelen hagyni, hogy felhíguljon” – fogalmazott az adjunktus.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!