míg néhány országban lanyhul a belföldi kereslet is a magánfogyasztás és a beruházások növekedési ütemének csökkenése következtében. Az elemzés kiemeli, hogy tekintettel a térség stabil népességére, az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) több mint 6 százalékkal nőtt 19992006 között, javult az életszínvonal, alábbhagyott a szegénység.
A munka és a tőke hatékonysága gyors ütemben javult a térségben, különösen a közepes jövedelmű FÁK-tagállamokban. Ennek köszönhetően a térségben az egy főre jutó jövedelem – konstans értéken számolva – az 1998. évi 5592 dollárról 8605 dollárra nőtt 2006-ban, ami azt jelenti, hogy a 460 milliós térségben 50 millióan kerülhettek ki a nyomorból. Az egy főre jutó GDP 50 százalékkal volt nagyobb 2005-ben, mint 1998-ban a FÁK-oszágokban, és 15 százalékkal több, mint 1993-ban a 10 új EU-tagállamokban (Bulgáriában, Csehországban, Észtországban, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában, Szlovéniában).
A gyors ütemű növekedést a technológiai fejlesztések mellett az tette lehetővé, hogy a hitelkihelyezések bővülésének köszönhetően a beruházások kétszámjegyű növekedést mutattak, a szénhidrogén-exportőröket segítette az energiaárak emelkedése, és jelentős összegeket utaltak haza a külföldön dolgozók. Ezek a tényezők ösztönözték a magánfogyasztást és az importot, amely következetesen 3 százalékkal meghaladta az egyébként is robusztus exportnövekedést.
Ez a fejlődés azonban nem mentes kockázatoktól – írja az elemzés. Az infláció változatlanul magas az euróövezet országaihoz képest, a folyómérleghiány sok olajimportőr országban tarthatatlanul naggyá vált. Emiatt az ECA-országok talán sebezhetőbbek a globális pénzügyi válság közepette, ez a sebezhetőség azonban országonként más. Az élelmiszer- és energiaárak is eltérően alakultak: 2006 és 2007 között az élelmiszer-infláció 5,6 százalékról 13,8 százalékra emelkedett az új EU-tagországokban, és 6,5 százalékról 20,3 százalékra a közepes jövedelmű FÁK-államokban. A tíz új tagországban az élelmiszerek a fogyasztói árindex 21 százalékát, Közép-Ázsia szegényebb országaiban 50-60 százalékát teszik ki. Az energia árának emelkedése átlagosan nagyobb volt az alacsonyabb jövedelmű FÁK-országokban (33 százalék 2007-ben), miközben 8–10 százalék volt a 10 új uniós tagországban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok