míg néhány országban lanyhul a belföldi kereslet is a magánfogyasztás és a beruházások növekedési ütemének csökkenése következtében. Az elemzés kiemeli, hogy tekintettel a térség stabil népességére, az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) több mint 6 százalékkal nőtt 19992006 között, javult az életszínvonal, alábbhagyott a szegénység.
A munka és a tőke hatékonysága gyors ütemben javult a térségben, különösen a közepes jövedelmű FÁK-tagállamokban. Ennek köszönhetően a térségben az egy főre jutó jövedelem – konstans értéken számolva – az 1998. évi 5592 dollárról 8605 dollárra nőtt 2006-ban, ami azt jelenti, hogy a 460 milliós térségben 50 millióan kerülhettek ki a nyomorból. Az egy főre jutó GDP 50 százalékkal volt nagyobb 2005-ben, mint 1998-ban a FÁK-oszágokban, és 15 százalékkal több, mint 1993-ban a 10 új EU-tagállamokban (Bulgáriában, Csehországban, Észtországban, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában, Szlovéniában).
A gyors ütemű növekedést a technológiai fejlesztések mellett az tette lehetővé, hogy a hitelkihelyezések bővülésének köszönhetően a beruházások kétszámjegyű növekedést mutattak, a szénhidrogén-exportőröket segítette az energiaárak emelkedése, és jelentős összegeket utaltak haza a külföldön dolgozók. Ezek a tényezők ösztönözték a magánfogyasztást és az importot, amely következetesen 3 százalékkal meghaladta az egyébként is robusztus exportnövekedést.
Ez a fejlődés azonban nem mentes kockázatoktól – írja az elemzés. Az infláció változatlanul magas az euróövezet országaihoz képest, a folyómérleghiány sok olajimportőr országban tarthatatlanul naggyá vált. Emiatt az ECA-országok talán sebezhetőbbek a globális pénzügyi válság közepette, ez a sebezhetőség azonban országonként más. Az élelmiszer- és energiaárak is eltérően alakultak: 2006 és 2007 között az élelmiszer-infláció 5,6 százalékról 13,8 százalékra emelkedett az új EU-tagországokban, és 6,5 százalékról 20,3 százalékra a közepes jövedelmű FÁK-államokban. A tíz új tagországban az élelmiszerek a fogyasztói árindex 21 százalékát, Közép-Ázsia szegényebb országaiban 50-60 százalékát teszik ki. Az energia árának emelkedése átlagosan nagyobb volt az alacsonyabb jövedelmű FÁK-országokban (33 százalék 2007-ben), miközben 8–10 százalék volt a 10 új uniós tagországban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Látogatottsági adatok