Nem drágulhat nagyon. Plafonértéket szabott a kormány az energiaáraknak
Fotó: Biró István
Semmi új nincs a nap alatt, a kormány rendszeresíti az összevisszaságot, de azért összességében nem olyan rossz a helyzet – értékelt a Krónika megkeresésére a gazdasági elemző, akit a január elsejétől életbe lépő béremelésekről, adóügyi módosításokról kérdeztünk a 2019-es évi állami költségvetésre várva.
2019. január 03., 09:142019. január 03., 09:14
2019. január 03., 09:502019. január 03., 09:50
Minimálbér-emeléssel és egyúttal differenciált minimálbérrel, a közalkalmazottak fizetésemelésével, vitatott hatású adóügyi módosításokkal vette kezdetét a 2019-es esztendő, gazdasági szempontból pedig még sok az ismeretlen mindaddig, amíg nem látjuk az idei állami és társadalombiztosítási költségvetést. Liviu Dragnea, a kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének év végi bejelentése szerint a Dăncilă-kabinet január 15-e után fogadja majd el a büdzsé tervezetét, a parlament pedig január utolsó napjaiban, legkésőbb február elején rendkívüli ülésszak keretében vitatja meg a törvénytervezetet, és szavaz róla.
Az viszont már biztos, hogy a Viorica Dăncilă vezette szociálliberális kabinet által elfogadott fiskális intézkedések január elsejétől hatályba léptek. A kormány – mint ismeretes – egyebek mellett
amelyet akkor kell befizetniük, ha az irányadó bankközi hitelkamatláb, a ROBOR meghaladja a 2 százalékot.
A jogszabály emellett 2 és 3 százalékos többletadót ró ki az energetikai, illetve a távközlési vállalatokra, amelyet üzleti forgalmuk alapján kell majd fizetniük, és felső határt szab a földgáz és a villamos energia árának. A jogszabály módosít a magánnyugdíjalapokkal kapcsolatos szabályozáson is – például 2,5 százalékról 1 százalékra csökkenti a magánnyugdíjalapok által visszatartható kezelési költséget.
Az év utolsó napjaiban elfogadott kormányrendelet értelmében a közalkalmazotti fizetések a 2022-re előirányzott és a 2018. decemberi bér közötti különbség 25 százalékának megfelelő összeggel nőnek az egységes bérezési törvény előírásainak megfelelően.
Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség elnökének becslése szerint
„Nehéz megmondani, mekkora lesz a növekedés, mivel igen változó a besorolás és a bértábla függvényében. Tény viszont, hogy lesz, akinek ez a fizetésemelés néhány száz lejt hoz pluszba, másoknak pár tucatnyi lejt, és lesznek olyanok is, akiknek semmit” – fejtette ki Hossu.
Eközben az orvosok és az asszisztensek nem visznek idéntől több pénzt haza, az ő bérüket ugyanis már 2018. március elsejétől a 2022-re előírt szintre emelték.
Jó hírrel indult az év a magánszektorban dolgozóknak is, hiszen a minimálbér emelése rájuk is érvényes. A kormány által garantált legkisebb fizetés január elsejétől 1900 lejről 2080 lejre, a legalább egyéves munkaviszonnyal és felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében pedig 2350 lejre nőtt. Ugyanakkor a szociálliberális kabinet 3000 lejben szabta meg az építkezésben dolgozók bruttó minimálbérét – így próbálják orvosolni az ágazatban kialakult súlyos munkaerőhiányt.
„Semmi új nincs a nap alatt, a kormány rendszeresíti az összevisszaságot, de azért összességében nem olyan rossz a helyzet” – értékelt megkeresésünkre Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Kifejtette, idén sincs másként, mint a tavalyi év elején:
Az év végén a kormány újabb törvénymódosításokat jelentett be, ez fokozza a bizonytalanságot, és nem tesz jót a gazdaságnak, ám Édler András abban bízik, hogy mivel most választási évek következnek, nagyobb pénzeket mozgósítanak közberuházásokra, és ez felpörgeti a vállalkozásokat.
„Az államháztartás hiánya rövid idő alatt nem befolyásolja a gazdaságot, hiszen az elmúlt két évben is az történt, hogy a beruházásokra szánt összegekből inkább nyugdíjakat és az állami szférában dolgozóknak fizetéseket adtak. Ha a választási esztendőkben mégis különítenek el pénzt állami beruházásra, ha azért is, hogy fenntartsák a fejlődés látszatát, az jót tesz a vállalkozásoknak” – mondta a kamara elnöke. Hozzátette, például ilyen a beharangozott sportóvoda-program, amely révén országszinten több száz óvodát építenek és működtetnek állami beruházásból.
Édler szerint ugyanakkor az egyre égetőbb munkaerőhiányra is megoldást kell találni, hiszen ezt éppen a nagyszámú alkalmazottat foglalkoztató vállalatok érzik, mint az építőipar vagy készruhagyártás.
– vallja Édler, aki szerint azonban a minimálbér-emelés érzékenyen fogja érinti a vállalkozók nagy részét, sokan nem fogják ezt „kibírni”. „Ez a folyamat túl gyorsan történik. Évekig nagyon alacsony volt a minimálbér, most hirtelen el akarjuk érni a nyugati országok alsó bérszintjét, de ez nem a természetes gazdasági folyamatok eredménye, és a vállalkozók egy része egyszerűen nem tud felzárkózni” – mutatott rá a gazdasági szakember.
Szerinte ehhez a minimálbér-emeléshez a piac sem tud ilyen gyorsan alkalmazkodni, „nem tudja lenyelni”. Németországban egy kisebb családi házat 550 ezer euróért építenek fel, és akkor a vállalkozó meg tudja adni az ottani béreket, Romániában ugyanazt a házat 150 ezer euróért építik meg. Ezt a 400 ezer eurós különbséget a piacnak el kellene fogadnia ahhoz, hogy a itteni vállalkozók a természetes folyamatok eredményeképpen tudjanak nagyobb béreket adni, nem azért, mert a törvény azt előírja.
– szögezte le a kamara elnöke.
Nem nyerték el a szakszervezetek tetszését a kormány által az év utolsó napjaiban elfogadott intézkedések. Az Agerpres hírügynökség értesülése szerint az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség az adóügyi módosításokról szóló sürgősségi kormányrendelet életbelépése nyomán kialakuló nyílt konfliktusok megszüntetése érdekében javaslatot tett a Társadalmi Párbeszédért Tanács haladéktalan összehívására. Mint ismert, a testületet a kormány, a szakszervezetek, valamint a munkáltatói szövetségek képviselői alkotják.
ezért már elkezdte a belső egyeztetést a 2019 elejére tervezett tiltakozó megmozdulásokról.
A szakszervezeti szövetség felrója a kormánynak, hogy a társadalmi partnerekkel való előzetes egyeztetés nélkül fogadta el az adóügyi intézkedéseket tartalmazó, 2018/144-es sürgősségi rendeletet, amely gyakorlatilag befagyasztja a közalkalmazotti béreket – állítják. Ez alól csak az állami hatóságok vezetői képeznek kivételt, nekik ugyanis automatikusan nő a fizetésük a minimálbér emelkedésével, ami diszkriminációnak számít a többi közalkalmazottal szemben – áll a közleményben.
„Ha költségvetési megszorításokra van szükség, előbb a különféle különnyugdíjakat kell megszüntetni, illetve a különjuttatásokat maximalizálni, nem azoknak a bérét kell csökkenteni, akik a súlyos személyzethiány miatt túlóráznak, vagy stresszes, veszélyes körülmények között dolgoznak” – teszik hozzá.
Az Alfa Kartell ugyanakkor
Az Egészségügyi Szolidaritás szakszervezeti szövetség eközben máris tiltakozó akciót kezdeményezett újévi köszöntő az igazságtalanságokról elnevezéssel, amelyhez – a szervezet állítása szerint – több ezer egészségügyi alkalmazott csatlakozott, és küldte el „jókívánságait” a kormánynak. A szakszervezeti szövetség közleménye értelmében így készítik elő azt a tiltakozássorozatot, amelyet az adóügyi módosításokról szóló kormányrendelet miatt terveznek megszervezni 2019 első felében.
Meghaladhatja a 3 százalékot a hiány
A tavalyi év első tizenegy hónapjában a román bruttó hazai termék (GDP) 2,7 százalékát tette ki az államháztartási hiány, amely mintegy két és félszer nagyobb a 2017-es év azonos időszakához mérten – derült ki a pénzügyminisztérium által közölt adatokból. A kormány 5,5 százalékos GDP-bővülést remélt. Az államháztartási hiány 5,1 milliárd lejjel nőtt novemberben, és elérte a 26 milliárdot (5,5 milliárd euró), ami 2 milliárd lejjel marad el a kormány által vállalt 28 milliárdos hiánytól. A Profit.ro gazdasági hírportál emlékeztetett, hogy eddig a román kormány rendszeresen decemberben költötte el az államháztartási hiányt jelentő összeg nagy részét, az elmúlt évben azonban csak nagyon takarékosan költekezhetett az állam, ha be akart illeszkedni az általa vállalt 3 százalékos államháztartási hiánycélba. A portál szerint a novemberi adatok azt mutatták: nagy a kockázata annak, hogy év végéig Románia túllépi a hiánycélt. 2017-ben a román gazdaság 7 százalékkal nőtt az előző évhez képest, 2018-ban a kormány 5,5 százakékos GDP-bővülést remélt. A statisztikai intézet adatai szerint az első három negyedévben 4,2 százalékkal nőtt a gazdaság az előző évhez képest.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
A mezőgazdasági minisztérium javaslatára a szerdai kormányülésen elfogadták a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írta a profit.ro piaci információk alapján.
Ahogy az várható volt, a román deviza erejét is alaposan megnyirbálja a politikai válság.
Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke, Dumitru Chisăliță szerint a következő napokban 9,4–9,6 lejre emelkedhet a gázolaj literenkénti ára, és egyes töltőállomásokon átmeneti üzemanyaghiány is kialakulhat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!